Vannak ismert vészmadarak. Nouriel Roubini például ilyen. Ha van globálisan ismert elemző, akkor ő az, mindenki hallott már a híres vészmadárról, a csodálatos elemzőről. Hogy valóban jó elemző-e? Meglehet. De az is lehet, hogy csak zseniálisan érezte meg, hogy mindig valami nagyon végleteset kell mondani, mert ha bejön, akkor arra emlékezni fog mindenki.

Azt, hogy a Dow Jones jövőre infláció felett teljesít 2 százalékponttal, egymillió elemző jósolja fehér ingben és keretes szemüvegben, ám rájuk senki nem fog emlékezni, még a telitalálattal sem lehet kitűnni. Ha az a jóslat, hogy 38 százalékot zuhan a piac, akkor az már valami, persze, csak ha bejön. Van olyan is, aki erre azt mondja, hogy hatásvadászat, kóklerség, az álló órára már ne mondjuk, hogy micsoda csodás gépezet, pedig napjában kétszer az is pontos időt mutat.

Vészmadárkodni tehát néha hálás feladat, de ha valaki mélyebben belegondol, előbb-utóbb csakis egy pofára esés következhet be a globális részvény- és a globális kötvénypiacokon. Legalábbis a józan ész szabályai szerint, aztán majd kiderül. Álljon itt egy hosszú és nehéz mondat, de talán ez a legfontosabb most a tőkepiacokon: nem az a fontos, hogy igazad legyen, hanem az, hogy valamivel előbb ismerd fel, hogy mit fog gondolni egy kicsit később a csorda. Tehát, ha te vagy a világon az egyetlen, aki látod, hogy az Óriási Lufi Nyrt. részvénye egy hatalmas átverés, akkor még nem leszel milliárdos a részvény shortolásával. Lehet, hogy a piac még évekig nem ismeri ezt fel, újabb és újabb balekok vásárolnak és az árfolyam menetel felfelé, te, mint az egyetlen vátesz, egy hatalmasat buksz. Ha azonban két nappal azelőtt adod el a papírokat, hogy mindenki számára lelepleződik a csalás, akkor nagy emberré és persze gazdag befektetővé válhatsz.

Címkék: befektetés tőzsde bankbetét Nouriel Roubini

Megkezdődött az új tanév. Írhatnánk a tankönyvmizériáról, a lekapcsolt digitális naplóról, az iskolák állapotáról, a pedagógusok helyzetéről, vagy akár az összes közoktatási intézmény vízfejű uráról, a KLIK-ről (Klebesberg Intézményfenntartó Központ). De nem fogunk, bármekkora is a kísértés. Mert van a magyar közoktatásnak egy másik vetülete, ami ezeknél sokkal, de sokkal fontosabb. Mégpedig az, hogy miért is működtetjük a közoktatásnak nevezett mamutot, miért áldozzuk rá évente az ország bruttó hazai termékének (GDP) 4-5 százalékát, és miért is dolgozik keményen 265 ezer magyar pedagógus nap mint nap.

Mert ha ezt nem tudjuk – és a többes szám egyaránt vonatkozik a gyerekekre, a szülőkre, a tanárokra és a politikai döntéshozókra –, akkor honnan tudhatnánk, hogy az intézmények jól végzik a munkájukat, hogy jó helyre mennek az adófizetők forintjai. És ez a sok miért nem is annyira a felsőoktatásra vonatkozik, mert talán ott a leginkább kézenfekvő a válasz: olyan naprakész elméleti és gyakorlati tudással kell felvértezni a fiatalokat, hogy diplomával a zsebükben el tudjanak helyezkedni a szakterületükön. Ez ráadásul jól is mérhető, az egyetemek számon tartják az elhelyezkedési mutatóikat, mert ez az egyik legnagyobb vonzerő a felvételizők számára. 

A lakossági energia árával szembeni csatát a kormány megnyerte, nem vitás. A devizahiteles büdös szószt is visszalapátoltatják a bankokkal a lóba. A kiváló modellt új területeken kellene alkalmazni, ha már ennyire sikeres.

Itt van rögtön a kontaktlencse lemosó és tároló folyadék. Akinek nyűg a szemüveg, vagy hiú azt hordani, az kontaktlencsét használ. A látásjavító szemműtétek ára még nem teszi mindenki számára elérhetővé a tökéletes látást, a pici ruganyos lencséket pedig speciális folyadékkal kell tisztítani, és azokat abban tárolni. Nos, ez a folyadék literre átszámolva olyan 5 és 15 ezer forint között mozog. Pedig 99 százalékban víz, a maradék 1 százalék pedig só, meg még pár molekula szembarát tisztítószer. Ne hogy már ennek ennyibe kelljen kerülnie! Nyilvánvaló pofátlanság, magyarok százezrei szenvednek ennek a kiadásnak a terhe alatt, vagy kényszerülnek spórolni, óvatoskodni, saját nyálukkal fertőtleníteni, vagy házilagos szerekkel próbálkozni, kockáztatva szemük világát. Tippünk szerint a problémával talán Rogán Antal találkozhatott leginkább, igazán kiállhatna sorstársai igazáért! A reális ár pár száz forintnál nem lehet több, minden további forint extraprofit az egészségügy globális gólemjeinek (a Tuggyukkiknek!) zsebében.

Magyarország újabban mintha nem kedvelné természetes szövetségeseit, a nyugat-európai államokat. Legalábbis a hivatalos kormányzati kommunikáció néha eképpen volt értelmezhető! Igaz, ha valaki nagyon firtatja a mi hivatalos európai státuszunkat, akkor mindig érkezik egy megnyugtatónak szánt válasz, az unió részei vagyunk, ez simán csak tény, minek erről beszélni.

Önmagától, külön kérvény nélkül itthon soha egyetlen jó szót nem ejt senki, akinek a szava amúgy lényeges, az Európai Unióról, a közös európai értékekről, a gazdasági kapcsolatokról. A hivatalos politika inkább olyan megdöbbentő mondatokat ejt, hogy a magyar gazdasági érdek megelőz mindent, az van mindenekelőtt, ez sokkal fontosabb annál, hogy mit is gondolunk az adott ország demokratikus berendezkedéséről.

Címkék: keleti nyitás

Az elmúlt időszak legnagyobb horderejű távközlési híre kétségtelenül az volt, hogy jövőre életbe lép az a szabályozás, amely szerint a telekommunikációs cégek szolgáltatási területét az előfizetőik lakhelye szerint határozza meg az EU, és így akkor is az adott ország ÁFA-ját kell ráterhelni, ha egyébként a szolgáltató máshol székel. Hagyományosan ez a hír alig érdekelne valakit, azonban kiváló RTL-gyalázó cikket lehet kanyarítani belőle. Lett is aztán ne mulass. De nézzük a tényeket!

„Mit képzelnek? Éveken át nem fizetnek áfát, és akkor még nekik áll feljebb?”; „Na most hogy az EU is kimondja, amit Orbánék régóta feszegetnek, most egy szavuk sem lehet a liberálisoknak!”

Ezek még a legszalonképesebb olvasói kommentárok, azt követően, hogy a Magyar Nemzet reggel robbantotta a bombát:  Az RTL-nek jövőre már a magyar államkasszába kell befizetnie a forgalmi adót. A Heti Válasz online verziója, a Válasz.hu egy csavarral még a stadionavatást is belekeverte az ügybe, megemlítve, hogy az RTL-nek lesz nagyobb gondja, mint hogy nem jutott be Fradi pályára, hiszen milliárdokat kell majd fizetnie Magyarországon.

Címkék: RTL reklámadó távközlési szolgáltatók áfafizetése

Elképesztő szövegekkel nyúlnak le egyesek pénzeket, és sokszor a legjobban azokat bosszantják Magyarországon, akik amúgy fogékonyak lennének a modern készpénz-kímélésre. Külön-külön lényegtelen, filléres történetek, de az ilyen sztoriknak nagy felelőssége van abban, hogy legendásan alacsony a magyarok pénzügyi kultúrája.

Álljon itt egy friss példa, a Szigetről. Aki amúgy nem idegenkedne a modern, készpénzmentes fizetésektől, itt hamar megutálhatja azt. Elvileg a látogatóknak is jó, hogy az állandó készpénz-használat helyett modern feltöltős fesztivál-kártyával lehet fizetni, nem kell borravalót adni, kevesebb a lopás, de csak elvileg. Rögtön egy nagy pofon (vagyis nem annyira nagy, de egy százforintos pofon) a készpénz-kímélőknek, ha a fesztiválkártyát bankkártyáról szeretnék feltölteni, akkor „kényelmi díjat”, száz forintot kell fizetni. De a java csak hátravan, napijeggyel érkezve, a kártya kiváltásánál a látogató kap egy szemetes zacskót, majd az első fizetésnél kiderül, hogy 500 forintot is levontak érte. Aki gyűjti a szemetét, majd visszakapja. Pofátlan lenyúlás, mindenki tudja, természetesen senki nem váltja vissza a szemetes-zsákokat. Tájékoztatást a látogató szóban nem kap a feltételekről, aki agilis, elolvashatja azokat.

Így inkább csak merengeni lehet ezen a megoldáson, hogy vajon mire gondoltak a szervezők, vajon mit kéne tenni? Úgy kellene járni a koncerteket, hogy a már megivott sörök dobozait mindenki cipeli magával? Vagy elég, ha a végén felborít egy kukát és merít belőle egy kis hulladékot? Mi a dolga annak, aki nem termelt szemetet aznap? Milyen fajta és mennyi szemét elég az 500 forint visszaszerzéséhez? Azt elfogadják, ha valaki belerondít a zacskóba?

Címkék: bankkártya készpénz Sziget Fesztivál

Kapkodhatja a fejét az, aki szeretné megérteni az Oroszországból Nyugat-Európa, de legalábbis Kelet-Közép-Európa felé áramló gáz körül kialakult helyzetet. Olykor nem szállítanak az oroszok, mondván az ukránok sok pénzzel tartoznak. Azt is szokták sérelmezni, hogy amikor ők Nyugatra adnának el, azt Ukrajnában – a vezeték ugyanis átmegy az országon – megcsapolják. A történelem ismétli önmagát, korábban is lopták az ukránok az orosz gázt, de immár erre – az ismert konfliktus miatt – akár nemzeti hőstettként is tekinthetnek.

Ám olykor megfordul a helyzet, és az ukránok fenyegetőznek a gázcsapok elzárásával, hiszen így az orosz költségvetést jelentős bevételi forrástól zárják el. Ez veszélyeztetné a magyar gázellátást is, miközben mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy olykor mi magyarok pumpálunk át Magyarországról Ukrajnába gázt. Júliusban például a beregdaróci átadóhelyen gyakran ez volt a helyzet, nyomjuk át a szomszédoknak a gázt, dore azért közben arra is figyelni kellett, hogy ne sérüljön a hazai ellátás-biztonság, vagyis a tározóinkban is legyen elegendő tartalék.

Címkék: földgáz Oroszország

Oroszország, Törökország, Kína, Szingapúr és India – mostanában ők a nemzetközi elemzések sztárjai. Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében mondta ezt, és jó ideje foglalkoztatja a magyar közvéleményt, hogy vajon valóban ők-e a sztárok, ők-e a példaképek. Ha pusztán a gazdasági teljesítmény alapján nézzük az országokat, talán pozitívabb a kép, mintha az emberi jogi, a diktatórikus, vagy éppen a környezetvédelmi aggályokat is felemlegetjük, de azért a gazdasági bizonyítvány sem rózsaszín.Vélhetően nem volt tudatos, de jelen pillanatban talán a fenti felsorolás egyfajta minőségi sorrendet is jelent.

Oroszországban ugyanis sok csoda nem látszik. Az tagadhatatlan, hogy Vlagyimir Putyin színrelépése idején olyan nyersanyagár-robbanás volt, amelyből az orosz életszínvonalat meg lehetett emelni, illetve az orosz devizatartalékokat bődületes mértékben lehetett növelni. Ám az ország gazdasága már a szankciók előtt is növekedési problémákkal küzdött. De ami a legszomorúbb, Oroszország – az atomenergiát leszámítva - semmilyen ágazatban nem világszínvonalú, nincs benne a nemzetközi kereskedelmi vérkeringésben, áruként csak nyersanyagokat és az olcsó energiaforrásokat kihasználó feldolgozott termékeket képes eladni. Csoda nincs, gazdagság talán, de siker nincs.

Címkék: Orbán tusványosi beszéd

Jó magyar befektetési lehetőséget keres? Ne izgassa magát! Mindenki megnyugodhat, hiszen úgyis mindenki mindennel bukni fog. Most nagyjából így áll a várható forintpiaci trendek ismeretében a magyar, forintalapú megtakarítási instrumentumok helyzete. A Magyar Nemzeti Bank iránymutatása alapján is nehéz lenne más jövőképet elképzelni, mint a tartósan gyengülő forint képét.

A képlet egyáltalán nem bonyolult: van nekünk egy kicsinyke fizetőeszközünk, amit az utóbbi években nagyon szerettek a befektetők, magyarok is, külföldiek is. Vették mázsaszámra a ropogós forintot az őstermelőktől (ezek volnánk mi, magyarok), amelynek ára ettől viszonylag stabil maradt (egyéb okok miatt sajnos még kicsit így is gyengült). Azért vették nagy tételben hajnalban a forintot a vevők, mert abból nappal olyan kötvényeket lehetett vásárolni, amely még valami pozitív hozamot is fizetett. Miközben a fejlett világban a kockázatmentes kamat már nulla körül lézengett, a magyar állampapírok, forintosak, vagy keménydevizásak (írásunk szempontjából most az előbbi az érdekes) bőven infláció feletti reálhozamot fizettek.

Címkék: forintárfolyam

A Magyar Állam valamely entitása meg fogja venni az MKB kereskedelmi bankot. Ki más venne persze magyar bankot, mint az állam, amikor úgy kábé hetente, jobb esetben havonta kell a kereskedelmi bankoknak 10-20 milliárd forintos tételeket „megoldania”.

Van feladat bőven. Most is éppen rendezni kell a Kúria ítélete után a korábbi egyoldalú kamatemelések, illetve az árfolyamrés visszafizetését, fél éven belül várható egy óriási banki bukás a devizahitelek forintosítása miatt, és még emellett olyan finomságokat is kezelnie kellene a bankoknak, mint az átháríthatatlan tranzakciós illeték, az ingyenes, de a banknak pénzbe kerülő lakossági készpénzfelvétel, vagy éppen az MNB legújabb ötlete, a rossz bank.

Címkék: bank MKB Bank