Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) bank (48) Bank (1) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) Bloomberg (1) bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) EU (12) eu (1) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) Kína (5) kína (1) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) MOL (4) Mol (2) mol (1) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) orbán (1) Orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) OTP (1) otp (2) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) SZJA (1) szja (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) thm (2) THM (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő


china-bubble.pngOroszország, Törökország, Kína, Szingapúr és India – mostanában ők a nemzetközi elemzések sztárjai. Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében mondta ezt, és jó ideje foglalkoztatja a magyar közvéleményt, hogy vajon valóban ők-e a sztárok, ők-e a példaképek. Ha pusztán a gazdasági teljesítmény alapján nézzük az országokat, talán pozitívabb a kép, mintha az emberi jogi, a diktatórikus, vagy éppen a környezetvédelmi aggályokat is felemlegetjük, de azért a gazdasági bizonyítvány sem rózsaszín.
Vélhetően nem volt tudatos, de jelen pillanatban talán a fenti felsorolás egyfajta minőségi sorrendet is jelent.

Oroszországban ugyanis sok csoda nem látszik. Az tagadhatatlan, hogy Vlagyimir Putyin színrelépése idején olyan nyersanyagár-robbanás volt, amelyből az orosz életszínvonalat meg lehetett emelni, illetve az orosz devizatartalékokat bődületes mértékben lehetett növelni. Ám az ország gazdasága már a szankciók előtt is növekedési problémákkal küzdött. De ami a legszomorúbb, Oroszország – az atomenergiát leszámítva - semmilyen ágazatban nem világszínvonalú, nincs benne a nemzetközi kereskedelmi vérkeringésben, áruként csak nyersanyagokat és az olcsó energiaforrásokat kihasználó feldolgozott termékeket képes eladni. Csoda nincs, gazdagság talán, de siker nincs.

Törökország ugyan geopolitikai helyzete és fiatal, dinamikus népessége miatt gyorsan jön fel, a világ legnagyobb gazdaságai között keres helyet magának, de gazdasága a szüntelen pénzügyi válságkezelésről szól. Az ország vállalati struktúrája végtelenül megosztott, nincsenek erős kis- és középvállalatok, a nagy családi konglomerátumok nem egészségesek. Óriásiak a regionális különbségek is, ami pedig a nagykönyvek szerint nem jelent jót, a gazdag Isztambul mellett a végtelenül elmaradott Kelet-Törökország is az ország része. Orientációja nem eldöntött, hiszen az Európai Unió nem fogadja be, ronda módon csuklóztatta évekig, míg a muzulmán világban továbbra sincs esélye valódi kulcspozíciót elnyerni. Nem lehet ő az iszlám magállama. Úgy látszik, miközben Oroszország az ortodox világ egyértelmű kulcsállama, addig a muzulmán világban a szunnita Szaúd-Arábia, a síit Irán és a szekularizált Törökország csak egyensúlyi szerepben tudnak egymás mellett meglenni.

Szingapúrt szokás szeretni, turistaként biztosan csodálatos, ahogy a maroknyi, mindössze 700 négyzetkilométeres kis dél-kelet-ázsiai városállamban nagy gazdagságban, rendben és fegyelemben él közel 5 millió ember. Vannak valódi pozitívumok, például a vallások, nemzetek békés együttélése, a korrupció hiánya, de azért nehéz csak gazdasági és rendvédelmi szempontok alapján megítélni egy teljesen tekintélyalapú ország működését. Nem beszélve arról, hogy mint oly sok nagyra becsült állam, Liechtenstein, Svájc, Luxemburg, úgy Szingapúr is egyfajta modern rablógazdaság. Pénzügyi központként gazdagsága jelentős részben abból ered, hogy más országok gazdag adófizetői az ő pénzügyi struktúráit, bankjait, privátbankjait, adóelkerülési lehetőségeit használják.

Kína esetében, miképpen Szingapúrt leszámítva a többi sztárország esetében is, azonnal hangsúlyozandó a bázishatás. Kínai csoda valóban van, ahogy török és indiai is akadhat, csak éppen olyan végtelen mélységből és szegénységből indultak ezek az országok, hogy a gazdasági nyitás utáni években könnyebben jön össze a 5-10 százalékos gazdasági növekedés. A világ gyára azért valóban hasít, tombol az építkezés, az urbanizáció, már emelkedik a belső fogyasztás, eddig nem pukkant ki az ingatlanlufi, az árnyék-bankrendszer, az erőltetett beruházások lufija, de azért a világ egyik legnagyobb kockázata is ez a különös, pártvezérelte vadkapitalizmus. Szeresse, akinek hét anyja van.

Végül Indiában most valóban van mit csodálni. Sokkal többet hallunk a felsorolt többi államról, pedig India az utóbbi időben sikeresebben alkalmazkodott a világgazdaság kihívásaihoz, ráadásul a gazdaság szereplői által üdvözölt, piacbarátabb politikai rezsim bekövetkeztével, valóban bezzegállam lehet. Már rég túl lépett azon, hogy a rendkívül alacsony áron elérhető, de angolul kiválóan, sokszor anyanyelvként beszélő munkavállalói révén egy hatalmas call center legyen az ország. Ma már sok ágazatban sikeresek, szorgalmasak, alkalmazkodóak, technológiai cégeik, kisvállalkozásaik is vannak. Szerények, az ország kultúrája egyáltalán nem hódító, nem terjeszkedő. Van benne rengeteg követendő, és aki járt ott, az tudja, hogy van benne rengeteg európai szemmel felfoghatatlan nehézség, elsősorban a mindent belengő szag, illetve az elkerülhetetlen gyomorrontás. De hangsúlyozzuk még egyszer, a felsorolt sztárok közül határozottan a leírhatatlan szagokkal jellemezhető India gazdasági sztorija most a legkevésbé büdös. A többi példa sántít, nem is kicsit. 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


Címkék: Orbán tusványosi beszéd

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr196587555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Teljesen felesleges csùsztatni.Orbàn nem azt mondta, hogy őket kell lemàsolni, ès olyan diktatùràt kell épìteni.Ez egy hatalmas hazugsàg
Azt mondta, meg kell èrteni mièrt olyan sikeresek gazdasàgilag, ès amit lehet, beèpìteni a mi rendszedünkbe .Szò sem volt arròl hogy mi is olyan politikai rendszert akarunk mi nt Törökorszàg/Oroszorszàg.
Hát valami konkrétum azért nem ártott volna ebbe a cikkbe. Nem irígylésre méltó a növekedésük?

Miért, mennyi?
10 ből 3 indiai érthetetlen angollal, 4-5 úgy ahogy megérthető, a maradék volt jó. TATA
Volt olyan konferenciahívás, ahol (közös nyelv az angol) indiai-indiai angol tolmácsolás kellett. :))
@Gyűrött Papír: Gyakorold még, akkor majd megérted. :D
@Sexual Harassment Panda: Nem is erről szólt a cikkk, hanem arról hogy nem is sikeresek/ olyan dolgok miatt sikeresek amik nekünk nincs és nem is lesz.
>>Nem beszélve arról, hogy mint oly sok nagyra becsült állam,
>>Liechtenstein, Svájc, Luxemburg, úgy Szingapúr
>>is egyfajta modern rablógazdaság.

Én szerintem a kőkemény érdeken alapuló kalózállamok sokkal tisztességesebbek és sokkal emberségesebbek mint a "rule of law" bunkójával uralkodó velejéig korrupt "feudális pénzügyi áldemokráciák".
"Törökország ugyan geopolitikai helyzete és fiatal, dinamikus népessége miatt gyorsan jön fel, a világ legnagyobb gazdaságai között keres helyet magának, de gazdasága a szüntelen pénzügyi válságkezelésről szól. Az ország vállalati struktúrája végtelenül megosztott, nincsenek erős kis- és középvállalatok, a nagy családi konglomerátumok nem egészségesek. Óriásiak a regionális különbségek is, ami pedig a nagykönyvek szerint nem jelent jót, a gazdag Isztambul mellett a végtelenül elmaradott Kelet-Törökország is az ország része. Orientációja nem eldöntött, hiszen az Európai Unió nem fogadja be, ronda módon csuklóztatta évekig, míg a muzulmán világban továbbra sincs esélye valódi kulcspozíciót elnyerni. Nem lehet ő az iszlám magállama. Úgy látszik, miközben Oroszország az ortodox világ egyértelmű kulcsállama, addig a muzulmán világban a szunnita Szaúd-Arábia, a síit Irán és a szekularizált Törökország csak egyensúlyi szerepben tudnak egymás mellett meglenni."

Nem értem mi a gond azzal, ha egy ekkora ország (783,562 km2; 75 milliós lakosság) nem egyenletesen fejlődik?
A hidegháború alatt a Marshall-segélyből fejlődött nyugati országokon kívül soha nem volt olyan a történelemben, hogy ekkora ország fejlődése homogén lett volna. Először mindig a központok fejlődése indul meg, és onnan szívárog le a fejlődés később a perifériákra is.
Japán sem egyik napról a másikra történt meg, és ott sem homogén módon.

Az ezredforduló óta Törökországban az életszínvonal többszörösére emelkedett és minket magyarokat már lehagytak. Törökország bekerült a világ 20 legnagyobb gazdasága közé.
És olyan iparosítás és infrastuktúrális beruházások történtek meg, mint pl. Európa és Ázsia a Boszporusz alatt vasúttal, autópályával és metróval való összekapcsolása; és olyan újabbak vannak tervezőasztal alatt, mint pl. a Fekete-tenger és Földközi-tenger Boszporusszal párhuzamos összekapcsolása (= egy teljesen új mesterséges vizi összeköttetés a 2 tenger között).

Az ezredforduló környékére teljes gazdasági és pénzügyi csődbe került az ország: 2001/2002/2003-as évek: 300%-os(!!!) alapkamat, 30%(!!!) infláció, hatalmas munkanélküliség, tömeges kivándorlások Nyugat-Európába.
Ebből a kiindulópontból a gazdaságot nemcsak helyreállították, de Törökország nominal GDP alapján bekerült a világ 20 legnagyobb gazdasága közé.
A GDP/fő alapján az életszínvonal megháromszorozódott. Az IMF kölcsön utolsó törlesztőrészletét tavaly tavasszal fizette vissza. Az államadósságot a GDP 36%-ra, a külső adósságot a GDP 42%-ra csökkentette le (összehasonlításul: Magyarország államadóssága 2014 májusában a GDP 84,6%-a, külső adósságunk a GDP-nk 115%-a), az alapkamatot pedig a 2000. év III. negyedévéről 300%-ról 2012-re 4,5%-ra csökkentették (tudom, az AKP 2002-ben vette át a kormányzást, de akkor is még 60% feletti volt az alapkamat - ami szintén rekord nagyságúnak számít).
Autópályák, vasútak és 300 km/órás gyorsvasútak, gyárak, ipartelepek épülnek rohamtempóban. Az 1980-as évek óta nem volt Európában ilyan nagy mértékű iparosítás és infrastruktúra-fejlesztés mint az Erdogan-kormány 10 éve alatt.

Erdogan alatt Törökország nomális GDP alapján a világ 17. legnagyobb gazdasága lett, GDP-PPP alapon a 15. legnagyobb, az egy főre eső GDP pedig megháromszorozódott.
Kevesen tudják, hogy Európa legnagyobb TV gyártó cége a török Vestel Electronics, amelyik az európai TV gyártás 21%-át adja;
Európa 7. legnagyobb autógyártója;
motorkerékpár gyártásból európa 6. legnagyobbja, a világban pedig a 15.;
a világ 4. legnagyobb hajógyártója, és a 4. legnagyobb mega yacht gyártója;
a világ legnagyobb autógyártó országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2012-es statisztikája): 16. hely
a research centre listáján (forrás: The "Ranking Web of World Research Centers" is an initiative of the Cybermetrics Lab, a research group belonging to the Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC), the largest public research body in Spain.) benne van a top 100-ban is, a top 300-ban is.

Törökország GDP-PPP/fő adat:
1990: 5558.dollár
2000: 6800 dollár
2011: 14700 dollár
(forrás: indexmundi)

Törökország nominal GDP/fő adat:
1990: 2783 dollár
2000: 4189 dollár
2011: 10094 dollár
(forrás: indexmundi)

De nézzük meg teljes összegben és nem pedig egy főre jutó értékben, hiszen közben a lakosság is növekedett. Így a teljes GDP és a GDP/fő adatok összahasonlításából jól lehet látni, hogy a lakosság növekedési arányánál mennyivel jobban növekedett a GDP:

Törökország teljes nominál GDP adata:
1990: 107,228 milliárd dollár
2000: 248,961 milliárd dollár
2012: 773,091 milliárd dollár (PPP alapon: 1125 milliárd dollár)
(forrás: www.tradingeconomics.com/turkey/gdp)
Ezzel bekerült a világ 20 (nominal GDP alapon számított) legnagyobb gazdasága közé: a 17.

Törékeny a gazdasága, ha de békén hagyják és nem támadják meg, és nem nemzetközi szankciózzák, akkor az ország tudja folytatni ezt a fejlődési pályát.
@fehérfarkas: "Orientációja nem eldöntött, hiszen az Európai Unió nem fogadja be, ronda módon csuklóztatta évekig, míg a muzulmán világban továbbra sincs esélye valódi kulcspozíciót elnyerni. Nem lehet ő az iszlám magállama. Úgy látszik, miközben Oroszország az ortodox világ egyértelmű kulcsállama, addig a muzulmán világban a szunnita Szaúd-Arábia, a síit Irán és a szekularizált Törökország csak egyensúlyi szerepben tudnak egymás mellett meglenni."

Törökország 2003 óta az EU társult tagja. De az utóbbi években inkább Törökország nem akar teljes jogú tag lenni, és mintha direkt nem teljesítenék azt a pár kérdéses pontot. A törökök ugyanis attól félnek, hogy az EU tagság visszahúzná az ő gazdasági növekedésüket, és olyanná válnának, mint Magyarország, Románia, Bulgária, Portugália, Görögország, Ciprus - csődközeli országokká, romló életszínvonallal, gyengülő gazdasággal, leépülő hazai iparral.

Törökország (1952) az NSZK-nál (1955) és Spanyolországnál (1982) hamarabb csatlakozott a NATO-hoz.
A görögökkel egy időben csatlakoztak, de náluk sokkal jobban kiveszik a részüket a NATO misszióiból és bevetéseiből (sőt, az EU-s tagállamok többségénél több NATO akcióban, és nagyobb emberállománnyal vesznek részt). Egy Portugália, Görögország vagy Magyarország kiesését meg sem érezné a NATO, de Törökország kiszállása komoly érvágás lenne a NATO-nak.
Arról nem is beszélve, hogy Törökország geostratégiailag az USA számára nagyon fontos.

Az Iszlám világban valóban van egy verseny a vezető szerepért - de ezzel nincsen semmi baj. Legalábbis egy olyan mentalitsú ember számára, aki az egypólusú, egyeduralmi-szuperhatalmi világrend helyett a többpólusó, egymással békésen versengő (ki a jobb a gazdaságban, oktatásban, tudományokban, stb) országokból álló világot favorizál.
Az Iszlám világ nem egységes homogén. Törökország az Ottomán Birodalom idejében sem volt az egész Iszlám világ ura, hiába volt kalifátus. Perzsiától keletre senki nem ismerte el a kalifátusát (akkoriban a perzsa Szafavida dinasztia volt a törökök nagy keleti ellenfele).
Törököeszág a török/turk/türk/türkmén népeknek lehet a központja. A török/turk/türkmen népek kb. 200 millióan vannak = Törökország, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Bulgária (ők elszlávosodott törökök), Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazakhsztán, és ezeken kívül jelentős török/turk/türk etnikumú kisebbség lakik Iránban (17%), Oroszországban (9%), Tádzsikisztánban (20%), Afganisztánban (15%), Irakban (5%), meg a balkáni utódállamokban is vannak törökök (Bulgáriában is van kb 800ezer török török, vagy nem elszlávosodott, hanem az Ottomán Birodalom idején letelepett török), Kínában meg 11 millió török/turk/türk etnikumú él.

Kevesen tudják nyugaton, de a legnépesebb muszlim ország Indonézia a 240 milliós lakosságával. Összehasonlításul: az arabok összesen vannak 360 millióan. A török népek pedig 200 millióan.

Azt is kevesen tudják nyugaton, hogy a legfejlettebb muszlim ország Malajzia, amit a 80/90-es években az "ázsiai kistigrisek" közé soroltak.
Az ASEAN alapítói közül 2 muszlim ország: Indonézia és Malajzia, amihez később csatlakozott Brunei Szultanátus is (ma már 10 tagja van az ASEAN-nak), és a központja Jakartában van.
Indonézia nagyon sokat fejlődött a 70-es évek óta, amikor csupán egy elmaradott agrár ország volt szinte nulla iparral. Most meg az ASEAN egyik alapítója, a legnépesebb országa (240 millió fő), nominal GDP-ben a legnagyobbja (878 milliárd USD), GDP/főben meg a 5. legjobbja (Szingapúr, Brunei, Malajzia és Thaiföld után), és az ASEAN székhelye is Dzsakartában van.
Kevesen tudják azt is, hogy Indonézia, Malajzia, Brunei, Maldív-szigetek is a muszlim országok közé tartoznak - de összességében a délkelet-ázsiai muszlimok (a többiben kisebbségként élnek) népessége meghaladja az arab világ (360 millió fő) teljes lakosságát (és ebben az arab világban már a kb. 40 milliós keresztény lakossg is benne van).
És akkor Pakisztánról, Bangladesről meg Indiáról nem is beszéltem, mert eme 3 ország muszlim népessége (kb 480 millió fő) még a délkelet-ázsiai muszlimok számát is meghaladja.
Vagy Kínában a muszlimok száma "csak" 60 millió, ami ott elenyészőnek számít - de ez a 60 millió fő az arab világban Egyiptom utáni 2. legnépesebb arab ország lenne (a valóságban a 2. legnépesebb arab ország Algéria 35 milliós lakossággal).

De, hogy változatosabb legyen a kép, az arab országok sem egységesek. Azon belül még az olaj országok között is éles verseny van. A jelenlegi pénzügyi központ ugye az Egyesült Arab Emirátusokbeli Dubai. De Szaúd Arábia már építik Rijádban a Közel-kelet legnagyobb felhőkarcolós üzleti negyedét (King Abdullah Financial District), amely célja, hogy 10-15 éveb belül átvegye Dubai-tól a pénzügyi központ szerepet.

Irán pedig a világ top20 tudományos országa között van (nanotechnológia, géntechnológia, klónozás, űrtechnológia, robotika, nukleáris fizika).

Törökország nagynak és gyorsan fejlődőnek tűnik Magyarországról, de több mint 40 muszlim ország vezetője nem tud lenni.
Irán kicsit karcos. A centrugáit simán meghekkelték, a tavaly évelején annyira beharangozott lopakodó fotóüzletben tudott csak repülni, élelmiszerből pedig durva importra szorulnak.
nanoban viszont tényleg jók a hírek szerint is.
@Világít a torony:

Irán atomprogramjának a Nyugat folyamatosan keresztbe akar tenni. Az atombomba csak egy hazug alibi, mert atombombát, vagy atombomba készítésére való bizonyítékot az ENSZ és a NAÜ szakemberei 11 évnyi (2003 óta) vizsgálatai alatt nem tudott bemutatni.

Irán nukleáris programját még Pahlavi sah alatt kezdte el az ország.
Azóta annyi történt, hogy az iraki-iráni háború után orosz segítséggel felépült Irán első atomerőműve, és több kutatóreaktor és urándúsító, valamint a világ egyik legnagyobb rákkutató intézete (ahol szintén dúsított uránt használnak).
Vagyis amit az USA bábdiktátorának (és az ország olajszektorát a brit és amerikai olajcégeknek elprivatizáló) Reza Pahlavi sahnak szabadott, azt a mostani vezetésnek (amelyik államosította az olajszektort, és a brit és amerikai olajvállalatoktól visszavette az olajszektort nemzeti tulajdonba) tilos, és nemzetközi szankciókkal büntetik (pontosabban csak a nyugati országok, mert Oroszország, Kína, India, Dél-Korea nem tartják be a szankciókat).
2.bp.blogspot.com/-PFHs3qhA6Hs/TwxioL65IxI/AAAAAAAAEgA/XBkeF_qAJAs/s1600/shah+of+iran+nuclear+power+plants.jpg
thewhitedsepulchre.blogspot.hu/2012/01/shah-of-iran-nuclear-good-other-iranian.html
peoplesgeography.com/2007/08/19/neocon-historical-revisionism-revisited/

Idén Brazília nemcsak a Foci VB-nek adott helyet, hanem a nemzetközi RoboCup versenynek is (Joao Pessoa, 2014. július 19-25).
A Virtual Rescue League-ban az irániak lettek az 1. és 2. helyezettek (Amirkabir University of Technology és a Qazvin Islamic Azad University).
A Teen Size Humanoid Robot League-ban az iráni Baset Pajouh lett az 1. hely. És a Humanoid Robot League-ban pedig a 3. helyezést érte el a csapat.
A Rescue Robot League-ben az iráni YRA csapata (Yazd Islamic Azad University) lett az 1. hely.
A Soccer Small Size League-ben az iráni csapat (Tehran University, Kish International Campus) a 2. lett.
A Soccer Open Weight League-ben 1. és 2. helyezést értek el (Imam Javad high school és Kherad high school).
A SuperTeam section of Light Weight Soccer League-ben az iráni Farzanegan High School csapata lett az 1. hely.
www.irna.ir/en/News/2732563/Sport/Iranian_teams_shine_in_RoboCup_2014

Egyébként Irán a 2 évvel ezelőtt megszígorított szankciók ellenére idén az első félévben 25%-kal növelte az olajexportját, és ennél is nagyobb mértékben a nem olaj exportját, és az idegenforgalma is megnöveedett.
Miért? Mert Kína, India, Oroszország, Dél-Korea, Japán nem tartják be a szankciókat és ugyanúgy kereskednek tovább Iránnal, mintha mi sem történt volna.
ha Orbán Viktor mondta, akkor úgy is van. Kik vagyunk mi, halandó emberek, hogy az ő szavait megkérdőjelezzük
@Gyűrött Papír: Igen, az angol sem érti. De ettől még a központok javarészt indiaiakkal vannak tele.
@gizmo26: Teljesen igazad van, a valóság tessen szíves igazodni Orbán elképzeléseihez!!!!
@$pi$: "indiai-indiai angol tolmácsolás kellett"
Ez azt jelenti, hogy az indiai angol szövegét nem hogy mi nem értettük, de a konf-ot szervező indiai sem. Saját nyelvén kellett elmondania mit akart, azt fordították át angolra.

A tanácsodat napi szinten megfogadom, köszönöm. De ezt a tapasztalatot nem Te szerezted.
Jó írás volt, nekem tetszett.

Kéne egy másik poszt is a kisebb keleti államokról, mint Azerbajdzsán,Kazakok,Kyrgysek és még egy rakás kicsi fos állam, mint amilyenek mi is vagyunk.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása