Egyre nagyobb fejtörést okoz a cégeknek az emberek bizalmatlansága, már-már paranoiás félelme vélt vagy valós veszélyektől, károsnak hitt termékösszetevőktől. És most nem az igazoltan egészségkárosító vegyületekre gondolok, hiszen az emberek nem tudományos szaklapokból vagy az orvosuktól tájékozódnak, a fogyasztóvédelmi szervezetek híreit is kevesen olvasgatják, inkább impresszum nélküli like-vadász oldalakról, blogokról vagy éppen egyenesen a facebookról szereznek információkat. Ha pedig a közösségi hálón valamiről az a hír járja, hogy káros, akkor abból hamarosan közutálat tárgya lesz, akkor is, ha egyébként teljesen ártalmatlan. Amikor pedig már elindult a lavina, akkor észérvekkel cáfolni a rémhíreket kilátástalan dolog.
De mi most nem azzal foglalkozunk, hogy mi egészséges és mi nem, hanem azzal, hogy miként reagálnak a cégek az emberek félelmeire. A közösségi média ereje ugyanis manapság akkora, hogy a termékfejlesztők és a marketingesek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne vegyenek róla tudomást. Már csak azért is, mert számos kutatás igazolja, az emberek az ismerőseik és barátaik véleményére hallgatnak leginkább, a közösségi oldalakon pedig a hírek hozzánk mindig az ismerőseink like-jain, megosztásain keresztül jutnak el. Ráadásul olyan ismerőseink is „pletykálnak” most nekünk, akikkel egyébként évek, évtizedek óta nem találkoztunk.
Lassan kiheveri az ország a vasárnapi zárva tartás okozta első sokkot. A hipermarketekben, azóta több pénztár működik, az emberek pedig megtalálták a környékükön vasárnap is nyitva tartó kisboltot vagy pékséget. És ha morognak is, végül bebizonyította a KDNP-Fidesz tandem, hogy van élet a vasárnapi plázázás után is. Persze abszurdnak tűnik, hogy az embereknek kell alkalmazkodniuk a kormányukhoz, ám ezt már a tarfik-rendszer kialakítása és a játékgépek betiltásánál is megszokhattuk. De mi lesz, ha a boltokból eltűnnek a tömény alkoholok, vagy éppen bezárnak vasárnap a gyorséttermek, előbbi az alkoholizmus, az utóbbi az elhízás elleni harc okán? 
Ha ön cégvezető, akkor ez a blogposzt most 1000 eurót érhet önnek! Csak most, csak önnek! Azt hiszi, hazudunk? Mi most pont nem, de sajnos sokan mások igen…
A pénz egyik legfontosabb forrása a munka, ebben Viktortól Ferencig mindenki egyetért. Nézzünk pár érdekes adatot, és a száraz statisztika mögötti magyar valóságot is!
Egyre több cég találkozik azzal a dilemmával, hogy ha továbbra is a megszokott módon optimalizálja (vagyis minimalizálja) az adófizetését, akkor később nehezen jut hitelhez, de ha kap is kölcsönt, kevesebbet, mint amennyire szüksége volna. Pedig ma hitelt nem felvenni egy jól működő vállalkozásnak szinte bűn, sőt kimutatható veszteség, piaci hátrány a versenytársakkal szemben. De akkor melyik kezébe harapjon a vállalkozó? Nagy dilemma! 
Van-e szükség Magyarországon jogrendszerre? Van-e szükség Magyarországon biztosítói szakmára? A válasz vélhetően elég egyértelmű: igen, ezek nélkülözhetetlenek. A mindennapi élet persze hoz ellenpéldákat. Van például ez a Quaestor nevű cég.
Ki gondolta volna, hogy a svájci jegybank januári váratlan döntése, miszerint egyik pillanatról a másikra eltörlik az euró és a frank közötti árfolyamküszöböt cunamiként söpör majd végig a magyar pénzpiacokon? Igen, vesztesei nálunk is voltak a lépésnek, hiszen aki a frank gyengülésére fogadott, az bizony vagyonokat veszíthetett, és több forexes cég is alaposan megégette magát a lépés miatt megerősödő alpesi devizának. 
Mindig a rendesek járnak rosszul. Amióta világ a világ, azóta minden közteherviselés, közös felelősségvállalás és garanciaalap arról szól, hogy mindenki összedobja a pénzt, aztán ha a gondatlan vagy szándékos károkozó miatt baj lesz, a rendesek ebből majd kifizetik. A bérből és fizetésből élők adót fizetnek, az ingyenélők nem. A legszemetebbje pedig még ki is vesz a közösből, például visszaigénylős körhinta-csalásokkal. Különösen élesen jön elő ez a problematika a mostani brókercsődök, bankbalhék kapcsán. A brókercégeknél Befektető-védelmi Alap (BEVA), a bankoknál Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a neve a közös kártalanítási alapnak.
Az elmúlt hetek "brókerbotránya" igazi dráma, nem csak a sok ezer pénzét elveszítő ember és vállalkozás számára, hanem az egész, többségében szabályszerűen működő pénzügyi szektornak is. A szakma nem csak azért veszít, mert a betéteseket és befektetőket védő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) tulajdonképpen az ő befizetéseikből működik, hanem azért is, mert a brókerbotrányban az egész pénzpiac besározódott.
A bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása arra is egyedülálló lehetőség, hogy lecseréljük a bankunkat, hiszen nem vagyunk kötelesek elfogadni azt az ajánlatot, amit a pénzintézetünk kínál. Nem könnyű azonban összemérni a bankok ajánlatait, mér csak azért sem, mert vannak köztük olyanok, amelyek még ki sem terítették a lapjaikat. Ha kíváncsi, hogy mire figyeljen, hogy nyerhessen a forintosításon még egy kis pénzt magának, akkor érdemes végigolvasnia az egyébként kicsit hosszúra sikerült bejegyzésünket. 
Utolsó kommentek