A Bank of America összeszedte az amerikai piac 24 legígéretesebb befektetési lehetőségét a US 1 nevezetű listáján, ugyanakkor Trump meglepetésszerű győzelme jelentős átrendeződést okozott a piacokon, amelynek leginkább a nyersanyagszektor volt a "győztese".
Múlt héten mi is kitértünk Donald Trump elnöki diadalára, amely bár elsősorban a nemzetközi politika bilijében kavarta fel az amúgy is zajos vizet, a meglepetésszerű hullámok már a megválasztás első óráiban érezhetőek voltak a gazdasági/piaci szegmensben is. Az ingatlanmágnásból lett politikus győzelmére érzékenyen reagált a Hillary Clinton-féle gazdaságpolitikára berendezkedő pénzvilág, ám ahogy az lenni szokott, az átrendeződés mellett beindult egyfajta stabilizációs folyamat is.
Szólj hozzá!
India nagyon szegény ország, de ma már sok szempontból rugalmasabb, vonzóbb, mint Kína. A kormány piacbarát, segítenek az alacsony nyersanyagárak, gazdasági löketet adhat a városiasodás, miközben egyre több a képzett, angolul anyanyelvén beszélő középosztálybeli. Lehet, hogy hamarosan az indiai piacokon lehet majd a legjobban keresni. 
Közleményben tudatta a Magyar Nemzeti Bank, hogy megnyitotta új irodáját Hamburgban, de ezt hamarosan újabb irodák követik majd New Yorkban, Rómában, Párizsban, Bejrútban és Buenos Airesben. Érdekes a sor, különösen akkor, ha azt is megnézzük, mi is a feladata egy ilyen irodának.
A fejlett országoknak általában erős a tőkepiaca, sok cég van a tőzsdén, az életképes vállalatok bízhatnak abban, hogy a nyilvános piacon találnak finanszírozási forrást. Ki lehet jelenteni, szinte egyenes arányosság van: minél gazdagabb egy ország, annál jobban támaszkodik a tőkepiacára!
Az USA szeret az igazságosztó szerepében tetszelegni, korrupt cégeket leplez le itt, pedofilokat leplez le ott, lecsap az adóelkerülőkre és a korrupcióra, közben időnként egész országokat tesz fekete listára, az ilyenekkel való kereskedést és barátkozást pedig a szövetségeseinél sem nézi jó szemmel. 
Van úgy, hogy egy intézkedés nem sikerül jól. Vagy inkább pocsékul sikerül és mindenki utálja az egészet. Ez a helyzet most a devizahitelek forintosításával is. A bankok utálják az egészet, mert a mindenféle elszámolással, visszatérítéssel 900 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el és a következő évek nyereség-képzési lehetőségei is összeomlottak. A devizahitelesek csalódottak, mert azt remélték, hogy érdemben javul a helyzetük, ehelyett azzal szembesültek, hogy az elszámoló levelekből az derül ki, hogy hiába törlesztettek már évekig az adósságból, most mégis több forinttal tartoznak, mint amennyi hitelt (forintban) felvettek. Végül a kormány, az állam, a Fidesz, vagyis összefoglalva a politika is elégedetlen. Hiszen miközben a forintosítással újabb frankerősödéstől mentette meg a lakosságot, miközben éles konfliktusokat vállalt a bankszektorral, mégis azzal szembesül, hogy egyáltalán nem kap elismerést a szavazóktól, sőt, inkább ellenséges a hangulat!
Manapság a labdarúgás már nem egyszerűen csak sport, nem is pusztán a globális szórakoztatóipar meghatározó része, hanem egy az egész világra kiterjedő iparág. A stadionépítések, a tévéközvetítések, a reklámfelületek, a turizmus, a sportszergyártás olyan óriási pénzt hoz, hogy ez már-már természetes módon a korrupció melegágya. És akkor még nem beszéltünk a politikáról, ami előszeretettel használja ki a foci népszerűségét. De miért épp most csattant a bilincs a FIFA eddig érinthetetlen vezetőin, és miért éppen az FBI lépett? Ki nem találja az okát! 
Egyre népszerűbb Görögország a nyaralni vágyók körében, különösen a görög szigetekre özönlenek idén a turisták, amelyek az előfoglalási kedvezményre hajtó magyarok körében is a legfelkapottabb célpont. Pedig egyre nagyobb az esélye egy görög csődnek, ami fenekestül felforgatja majd az adósságban vergődő ország mindennapjait. De mire számíthat az a turista, aki éppen az összeomlás idején nyaral az országban? És mi lesz a csőd és az euróövezetből történő kilépés után? Jobb vagy rosszabb, drágább vagy olcsóbb lesz akkor Görögország?
Utolsó kommentek