Egyre több cég találkozik azzal a dilemmával, hogy ha továbbra is a megszokott módon optimalizálja (vagyis minimalizálja) az adófizetését, akkor később nehezen jut hitelhez, de ha kap is kölcsönt, kevesebbet, mint amennyire szüksége volna. Pedig ma hitelt nem felvenni egy jól működő vállalkozásnak szinte bűn, sőt kimutatható veszteség, piaci hátrány a versenytársakkal szemben. De akkor melyik kezébe harapjon a vállalkozó? Nagy dilemma! 

A Növekedési Hitelprogram (NHP) 2,5 százalékos kamata kecsegtető, nem hiába hívják ezt a jegybanki forrást sokan „ingyen hitelnek”, ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy egy beruházás elvárt megtérülése legalább 10 százalékos, akkor normál esetben igazi aranybánya ez a kölcsön. De vajon megéri több adót fizetni, cserébe a több olcsó hitelért? Számításaink szerint igen, hiszen akár 100 millió forintos többletbevételt is hozhat a pluszban megszerezhető olcsó hitel.

De miről is van szó? Másfél évvel ezelőtt megjelent a növekedési hitel a maga fix 2,5 százalékos maximális kamatszintjével akár 10 évre. Ez azonban érdemi profit felmutatása nélkül nem megszerezhető, hiszen mire is adjon pénzt a bank, ha a vállalkozás még nyereséget sem képes termelni.  

Adott például egy vállalkozás évi 800 millió forintos bevétellel és 15 százalékos profitabilitással, vagyis évente 120 millió forint adózás előtti nyereséggel. Ha a tulajdonos a szokásos módon gondolkodik, akkor arra jut, hogy hülye volna ennyi nyereség után adózni, inkább kihozza a cégét „plusz nullásra”, vagyis mondjuk 1 százalékos profittal betömi az adóhatóság száját.  Ebben az esetben a cég adózás előtti profitja 8 millió forint lesz, ami után 800 ezer forint nyereségadót kell fizetnie.  A tulajdonos örülhet, sikeres volt az adóminimalizálás.  

De mi van akkor, ha a vállalkozás olcsó nhp-s hitelt akar? Mivel a hitelképesség megítélésénél a bankok konzervatív megközelítésben a megtermelt profit felével számolnak, mint tőke és kamattörlesztésre fordítható összeg, a 8 milliós profit évi 4 millió forintos éves törlesztést tesz lehetővé. Ez figyelembe véve a növekedési hitel 2,5 százalékos kamatszintjét 39 millió forint 10 éves beruházási hitel felvételét teszi lehetővé. (Persze egyáltalán nem biztos, hogy a bank elfogadja az 1 százalékos profitabilitást, de mi most vegyük úgy, hogy a pénzintézet engedékeny ebben az esetben.)

A másik eset, hogy a vállalkozó minden korábbi beidegződését leküzdve bevállalja, hogy 15 százalékos – vagyis 120 millió forint – profit után fizet adót, ami 12 millió forint nyereségadót jelent évente. Ez a fentiekben bemutatott módon 60 millió forint éves adósságszolgálatot és 585 millió forint 10 éves beruházási hitel felvételét teszi lehetővé.

Tehát a nagy kérdés: 12 millió forint vagy 800 ezer forint éves nyereségadó? Illetve 39 millió vagy 585 millió forint olcsó hitel? Melyik hoz többet a konyhára?

Számításunkban abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy beruházás elvárt megtérülése minimálisan 10 százalékos ma a magyar vállalkozói szférában. (A 15-20 százalékot egyébként reálisabbnak tartjuk, de mi most inkább konzervatívan számolunk.) Ez azt jelenti, hogy az első esetben (adóminimalizálás) a társaság 39 millió forint elérhető beruházási hitelhez juthat, amiből 3,9 millió forint éves profitot termelhet, míg a második esetben a plusz profit 58,5 millió forint.

Ez közel 55 millió forint profit különbséget jelent csak a jobb hitelképesség miatt. Ezt az összeget azonban még csökkentenünk kell a meglévő tevékenységen kimutatott valós profit többlet adójával (11,2 millió Ft) és így jutunk el a nettó különbségig, mely éves szinten 43,4 millió Ft profit többlet pusztán a magasabb hitelképesség következtében!

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ha a beruházás nem 10, hanem 20 százalékos megtérülést hoz a tulajdonosnak, akkor a 43,4 millió forint nettó többlet profit 98 millió forintra emelkedik!

Példánkban sok mindent leegyszerűsítettünk, a hitelképesség, a megítélhető hitel nagyságánál a bank vizsgálni fogja többek között: a vállalat már meglévő kötelezettségeit; a saját tőke nagyságát (mely érdemben korlátozza a maximális hitelösszeget); beruházási hitel esetén a hosszú távú üzleti terv megalapozottságát; a beruházáshoz rendelkezésre álló önerő nagyságát; a tulajdonos és a cég üzleti múltját.

Mégis azt mondjuk, ideje minden cégnek és vállalkozónak átgondolnia, hogy mivel jár jobban, mivel növelheti cégét és a saját profitját! Ma már nem biztos, hogy elég ehhez kizárólag ügyesen csökkenteni a fizetendő adókat!

Címkék: adóoptimalizálás céges hitel olcsó hitel nyereségadó nhp