Ha ön cégvezető, akkor ez a blogposzt most 1000 eurót érhet önnek! Csak most, csak önnek! Azt hiszi, hazudunk? Mi most pont nem, de sajnos sokan mások igen…
Rendre felbukkannak a hírek károsultakról, nagyon ritkán pedig fülön csípett csalókról. Az interneten komoly veszélyek leselkednek a gyanútlanokra, és nem csak diákcsínyek, feltört e-mail fiókok és ellopott képgalériák formájában. Az ellopott pin-kódok természetesen büntetőjogi kategóriát képviselnek, de van olyan visszaélés, mikor az áldozat abszolút önként hajtja fejét a tiló alá, és nem minősül csalásnak a dolog, legfeljebb az ártó szándék vélelmezhető. A teljes anyagi kár akkora lehet, hogy ha a károsultak példáját szemléletesen bemutatnánk egy kérdőíves nemzeti konzultációban, akkor felháborodásában tízmillió magyar nagy többsége szavazna az internet teljes betiltására.
Szerencsére ezeknek a brutális csalásoknak azért hamar híre megy. Talán egyre kevesebben veszik be, hogy a világvégén egy rokonuk dollármilliókat hagyna rájuk, amihez csak az ügyvédi költséget kellene előre elutalni. És talán az is ritka, hogy valaki kölcsönadjon egy szerecsen trónörökösnek arra a kis időre, míg kijut az országából, hogy hozzáférjen saját svájci bankszámláihoz, amiből aztán majd busásan meghálálja szívességünket.
Van azonban az internetes csalásoknak egy ugyancsak gyakori, de kisebb összegű károkat okozó fajtája, amelyeknek ráadásul főként vállalkozásokat az elszenvedői. Ezeknél nem feltétlenül az ügyvezető, inkább a jóhiszemű könyvelő, irodavezető, titkárnő vagy adminisztrátor az áldozat. Papír alapon már közismert a trükk: csekket küldenek, mintha csak a cégbíróság éves regisztrációs díja lenne. De mi van, ha egy nemzetközi szervezettől jön, és exportlehetőségekhez való hozzáférést ajánl? A módszer online verziója kifejezetten ügyes: cégregiszterbe invitálja a gyanútlan vállalkozást, elrejtve a sorok között azt az aprócska tényt, hogy az adatlap kitöltése és aláírása valójában egy szerződés arról, hogy 995 euróért megjelenést vettünk a csalók áldozatainak sárga lapjaira.
Persze ez sem új keletű, már évek óta pörög, de ha valaki csak nemrég alapított céget, vagy csak frissen helyezkedett el egy cégnél, ahol a főnök folyton elfoglalt, és önállóságot vár el a munkatársaktól, akkor hamar válhat elsőbálozó áldozattá. A szerződés után jön a felszólítás, az ügyvéddel fenyegetőzés, a behajtatás rémképe, és az áldozatok egy része gyanútlanul fizet… vagy ha nem is fizet, aki a cégnél kitöltötte a kérdőívet és visszaküldte, az biztosan repül.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek