Már éppen beindulna a lakáshitelezés, amikor jön a jegybank és új szabályokat vezet be. Akár nagyobb tétben is fogadnánk arra, hogy a hatás nem marad majd el. Széles lakossági réteg teljesen kiszorul majd a hitelpiacról. A minimálbéren bejelentettekről van szó.

Egyes szja-bevallásokon alapuló becslés szerint a milliót is felülmúlhatja a minimálbéren foglalkoztatottak száma a durván 4,5 millió adózóból. Ez valószínűleg túlzás, de az biztos, hogy több százezer munkavállalóról van szó. Ők azok, a jövőben esélyük sem lesz arra, hogy hitelhez jussanak, feltéve, hogy hatályba lépnek majd azok az új szabályok, amelyekről a minap számoltak be egy hitelezési konferencián. Egyszerűen nem lesz annyi törvényesen igazolt jövedelmük, amelyre – a KSH által közzétett megélhetési számokat is figyelembe véve – lehet majd hitelt folyósítani. Persze sok függ attól, hol is húzzák majd meg az összeghatárokat.

Címkék: hitel

Előrehaladottabb korban lévő olvasóink emlékezhetnek a kabaré jelenetre, mikor Márkus László rommá szed egy fotelt, mert nem érti, hogy miért olyan drága. A vicces szám valósággá vált: egyre másra jelennek meg azok a cikkek, amik a Google Glass előállítási költségeit vetik össze a fogyasztói végárral, és arra a következtetésre jutnak, hogy ez bizony tízszeres különbség. Hallatlan! Botrány! Botrány, hogy tényleg ennyire tudatlanok vagyunk. 

Persze a realistább szerzők hozzáteszik a dirib-darabra szedett Google Glass árán kesergőknek, hogy a brutális különbséget magyarázza azért a kutatási költség – persze azért még így is túl drága!

Címkék: google glass

Borította az asztalt a Tokaj Kereskedőház vezetése akkor, amikor ország-világ előtt kiteregette a szennyest, miszerint hosszú ideig bevált gyakorlat volt, hogy „különböző évjáratú és minőségű borokat kevertek össze”. Szakmai öngyilkosság, vagy a siker egyetlen lehetséges útját választotta a menedzsment, amikor tiszta bort akar önteni a pohárba? Az osztrákok sikertörténete mindenesetre őket látszik igazolni.    

Nem tudhatjuk, hogy a további vizsgálatok mit derítenek még ki, hogy esnek-e ki további csontvázak a szekrényből, de a Kereskedőház vezetése mindenesetre keményen beleállt a dologba: amíg nem tisztázzák az ügyet, felfüggesztették a bizonytalan készletek értékesítését. Nehéz döntés lehetett, hiszen állítólag 3 milliárd forint értékű készletről van szó.

Címkék: Tokaji

A magyar jótékonykodás adózási háttere úgy van elfuserálva, ahogy van. Most nem csupán a „látványsportok” támogatásával kapcsolatos adójogszabályokra gondolunk (tao), aminek nagyban köszönhető, hogy közpénzekből megépülhetett pl. a felcsúti aréna. A kormány (és a jogalkotó) részéről ez inkább tekinthető egy olyan visszautasíthatatlan adózási ajánlatnak, amit az arra érdemes vállalkozások jobb, ha nem utasítanak vissza.

Más meggondolásból, a civil társadalom erősítésére döntött – a rendszerváltás utáni második (balliberális) kormány a személyi jövedelemadók (szja) 1-1 százalékának fölajánlásának lehetőségéről, de segítség helyett valójában végletesen eltorzítja a civil szervezetek támogatását. A fő baj, hogy úgy adjuk oda az adónk 1 százalékát, hogy többnyire nem is tudjuk, valójában milyen tevékenységet végez egy-egy civil szervezet.

Címkék: 1%

Van egy feltörekvő piaci (emerging market) netes cég, amely hamarosan, akár még az idén nyáron is, értékesebb lehet, mint az IBM, vagy a Facebook. Szinte biztos, hogy Ázsia ma még legértékesebb tech-cégét, a dél-koreai Samsungot is lekőrözheti. Alibabának hívják, hallottak már róla?

Ő maga a kínai internet, elképesztő adatokkal és még elképesztőbb növekedési lehetőségekkel. Nyáron a tőzsdére léphet, hol máshol, mint Amerikában, és ha az akció sikeres lesz, akkor magára találhat az egész globális netes szektor is. Nem mintha az igazán rossz passzban lenne, de az elmúlt pár hónapban kevesebb volt már a tőkepiacokon a szabad pénz, ezért a befektetők eladogattak, átcsoportosítgattak. Nincs igazán pánik, de akár lehetne is.

Címkék: Alibaba

Százmillió magyar állampolgár. Elképzelhetetlen? Az észteknek van egy ötletük, talán mi is elgondolkozhatnánk rajta. Még ha százmillió magyart nem is teremt, a tárcánkban lapuló megannyi felesleges kártyától és irattól megszabadíthat, és akkor több hely jut a pénznek!

Egyáltalán mi az, hogy állampolgár? Milyen jogok és kötelezettségek járnak az állampolgársággal? A szabadon áramló munkaerő és tőke világában az állampolgárság és a nemzetiség fogalma szépen szabályosan kettéválik. A nemzetiség magasztos fogalom, a hovatartozásunk elsősorban öröklött úton való meghatározása. Ezzel szemben állampolgárként sokkal inkább szolgáltatásokat élvezünk, természetesen hozzájárulásunk fejében. Márpedig az, hogy hol lakunk, hol élünk, hol kívánjuk igénybe venni az állami szolgáltatásokat, az bizony egyre kevésbé kell, hogy egybevágjon nemzeti identitásunk bölcsőjével.

Címkék: Észtország

Még aki nem is dohányzik sem ért feltétlenül egyet a dohányzás már-már vallásos, olykor szinte embertelen üldözésével. Szigorúan embertelen, kapitalista okfejtés következik. A poszt szándékosan rideg, az emberélettel, az egészséggel, mint önálló értékkel nem kalkuláló megközelítést mutat be. Ezért itt a legelején szeretnénk mindenkitől elnézést kérni, innen pedig hadd szóljon!

Van ugyanis a dohányzási kérdésnek a társadalmin kívül egy pénzügyi aspektusa is. Szigorúan nézve a nemdohányosok alapvetően hálásak lehetnek a bagósoknak. Pedig azt gondolja a legtöbb ember, hogy a dohányzás káros. Nemcsak az egészségre, hiszen az a napnál is világosabb, hogy randa, kártékony dologról van szó. De azt is sokan elhiszik, hogy a társadalomnak is többe kerül a dohányos, mint amennyit hoz neki. Míg az egészségügyi vonatkozásban teljesen nyilvánvaló a károkozás, a gazdaságiban már egyáltalán nem lehetünk biztosak.

A dohányzás ugyanis elég sok bevételt jelent az országnak. A trafikvilág után ugyan a legális bevételek megcsappantak, de számoljunk az elmúlt éveket tekintve átlagosnak mondható, hosszabb távon is reális számokkal! A magyar állampolgárok számára, vagyis a közösség egészének, különösen a nemdohányzóknak a legfontosabb bevételi tétele a dohányipari termékek mintegy 300 milliárd forintos éves jövedéki adója, illetve a dohánytermékekben megfizetett általános forgalmi adó.

Címkék: adó dogányzás

Évek óta, nap mint nap hallhatjuk a bankok elleni vádakat. Ezek jelentős része álszent, szakmaiatlan, szubjektív értékítéleten alapul, és nem az a céljuk hogy az ügyfelek pénzét megvédjék, hanem inkább az, hogy politikai tőkét kovácsoljanak belőlük. Eközben akadnak olyan valós banki praktikák, amikről nagyon kevés szó esik, vélhetőleg azért, mert kevesen értenek a dologhoz. Ezek közül szemezgetünk ebben a posztban.

A devizahitelezés kapcsán az elmúlt években rengeteg rosszat hallhattunk a bankokról, a pénzügyi szolgáltatókról. Sokan tették őket felelőssé a rossz tájékoztatásért, az árfolyam-változások miatt megnövekedett törlesztő-részletekért. A pénzügyileg tájékozatlanabb emberek számára az is hitelesnek tűnő vád volt, hogy a kölcsönök mögött nem volt svájci frank, illetve a bankok nyertek a devizaárfolyamok elmozdulásán. Szintén a hozzáértés hiányát jelezte leginkább, amikor egy-egy szakember arról beszélt, hogy a lejárati különbözőség volt a bankok bűne, vagyis az, hogy a bankok rövid forrásokból hiteleztek hosszú távra. Ez valójában nem hiba, hanem ez a bankok alapvető feladata, vagyis az emberek rövid távra mondanak le a pénzükről, pár hónapra, egy-két évre helyeznek el betétet, míg a lakosságnak és a vállalatoknak hosszabb távra, akár 10-15 évre van szüksége a kölcsönre. A futamidők közötti különbséget pedig a bankok hidalják át.

Általában nem túl sok tranzakció történik a magyar cégvilágban, a magyar gazdaságban. Az állam vesz ugyan néha energiacégeket, de például hiába vár konszolidációra a hazai bankszektor, vagy a biztosítói piac, kevesen vesznek, kevesen adnak el vállalkozásokat. Van azonban egy kivételes ágazat, ahol mintha állandóan üzletek köttetnének: ez a médiapiac.

Most éppen a Central-Fund nevű kockázati tőke cég vásárolta meg az egyik legnagyobb magyar média-portfóliót, a finn Sanoma magyar érdekeltségeit. Van ebben tévé, online, sok női lap, értékes portálok, igazi vegyes felvágott. De nem is olyan régen gazdát cserélt a TV2 és társcsatornái, illetve egy összetett tranzakció keretében kicserélődtek, összeálltak, szétmentek a korábbi Ringier és Axel Springer kiadóvállalatok portfólió-elemei, többek között a Népszabadság, a Nemzeti Sport, megyei és női lapok, gazdasági és bulvár-érdekeltségek.

A történelem során megszokott volt, hogy a gazdagok kevesebbet, míg a szegények többet dolgoznak. Érthető, mi másért is lenne értelme gazdagnak lenni, ha nem azért hogy ne kelljen güriznie az ember. Az Economist gazdasági lap nemrégiben megjelent cikke szerint azonban az elmúlt évtizedekben változott a helyzet, és ma már a tehetősebben dolgoznak többet, és nekik pihenésre is kevesebb idejük marad.