Milyen biztonság vár rád a határon túl?

A kormányfő reggel nyugtatott, de a Fitch-től ma besepert – immár harmadik – bóvliminősítés bizony rossz időben jött a külföldi számlanyitások állítólagos elszaporodásának idején. Hogy pontosan mi zajlik ezen a téren, azt majd csak a február végén megjelenő banki statisztikákból, főképpen a lakossági devizabetétek sorokból fog kiderülni, ezek mutatják meg a napnál is világosabban, hogy volt-e a megszokottnál nagyobb pénzkivétel a bankoknál januárban. Addig is utánanéztünk milyen betétvédelmi környezet vár a pánikolókra a határon túl.

Ha be is pánikol egy ügyfél, minden bizonnyal nem a bankokkal szembeni bizalmát vesztette el, hiszen a végtörlesztés kapcsán keletkező deficitek ellenére van még elég tőkéjük és likviditásuk is a pénzintézeteknek. Ezt tegnap a pénzügyi stabilitási tanács tagjai is hangsúlyozták. Ugyanakkor meg lehet érteni azokat a betéteseket, akik a magán-nyugdíjpénztári vagyon megmaradt morzsáinak besöprése után idegesek lettek. Hiszen az a pénztártag, aki a megpróbáltatásokat és az anyagi hátrányokat is vállalva kitartott kasszája mellett, mert cseppet sem bízik abban, hogy az állami nagykalapból valamikor is kap majd látható összegű nyugdíjat, rendkívül rosszul élhette meg, hogy ezt a számlán megfogható pénzt végérvényesen elveszik tőle. Innen már csak egy kis lépés a betétek államosítása, gondolhatták, erre pedig egyes politikai erők is rátettek egy lapáttal, legalábbis nehéz másként értékelni a betétek államosítását megakadályozó népszavazás kezdeményezését.

A nap legfontosabb pénzügyi hírei

Nő a pénzkivétel a magyar bankokból és egyre több betéti és folyószámlát nyitnak a szomszédos országokban, Ausztria mellett már Szlovákiában is. A pénz elvándorlásáról persze konkrét adat nincs, mindenki sejtéseket fogalmaz meg vagy saját ismerettségi köréből vett példákkal hozakodik elő. Ám azt, hogy valami mégis van a levegőben bizonyítja egy délutáni közlemény.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kissé homályos nyilatkozata arról szólt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Bankszövetséggel valamint az országot várhatóan stabilizáló IMF-EU hiteltárgyalásokért felelős Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott mai eszmecserén megállapították, hogy stabil a bankrendszer, van elég tartalékuk a válság kivédésére.

A nap legfontosabb pénzügyi hírei

Most már azoknak is érdemes figyelni az Európai Unió és az IMF központjában zajló eseményeket, akik eddig hátat fordítottak a nagypolitikának. Főként, ha síelni készülnek vagy van féltenivaló megtakarított pénzük.

Brüsszelben január 11-én, szerdán négy magyar vonatkozású ügyet is tárgyal az Európai Bizottság, nagyító alá veszik a frissen elfogadott igazságügyi törvényt és a jegybanktörvényt, illetve határoznak a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás következő állomásáról. Kiderül majd az is, hogyan áll Brüsszel a magyar kormány által kért IMF-EU elővigyázatossági hitelmegállapodáshoz, elkezdődhetnek-e a tárgyalások, s ha igen pontosan miről és mikor? Az EU megbízottai ugyanis jóval szigorúbb feltételű hitelkeretről tárgyalnának, mint amit a magyar kormány szeretne.

A nap legfontosabb pénzügyi hírei

Áprilisra ígérik a Bankszövetségnél a devizahiteleseket megsegítő új intézkedéseket, amelyekben a kormánnyal közösen állapodtak meg. A tavaly december 15-én közzétett megállapodás tartalmazza, hogy a 90 napot meghaladó fizetési késedelmet felhalmozók tartozását forintra váltják és az adósság 25 százalékát elengedik, míg a többi devizahiteles a kedvezményes végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamon törleszthet akár öt éven keresztül. A 180 forintos frankárfolyam, a 250 forintos euró és a 2,5 forintos japán jen felett képződő adósság pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik. Ezt az összeget ugyan később ki kell majd fizetni, de kamat nem terheli, azt az állam és a bank állja. Bár a kedvezményért egészen 2012 végéig lehet jelentkezni a rendkívül gyenge forint miatt valószínűleg indulása után azonnal sokan igénylik majd, banki becslés szerint az adósok több mint felét érdekli majd a lehetőség.

A nap legfontossabb pénzügyi hírei

Meglepetést nem hozott az újév, az első munkanapon tovább sorakoztak a rossz hírek, amelyek Magyarország mellett az eurótérséget sem kímélték. Mondhatnánk, hogy kibicnek semmi sem drága, mindenesetre Londonból ismét az eurózóna szétesését vizionálta – 99 százalékos valószínűséggel - egy tekintélyesnek mondott elemzőház. Prognózisuk beválásának időpontját azonban 2022-ig tolták ki, így az esetleges tévedésüket is csak 10 év múlva lehet majd rajtuk számon kérni.

Címkék: hírek

Az esetek kétharmadában forint alapon nyerhettünk többet

Az éven belüli forintlekötések az elmúlt hat évben kétszer annyi alkalommal hoztak többet, mint az euró alapúak. De tényleg ennyire egyszerű ez? Korántsem, lássuk mi kell ahhoz, hogy eligazodjunk a forint és deviza alapú lekötések hozamai között!

A banki hirdetmények és reklámokra nem lehet hagyatkozni, az kész káosz. Betétek, számlák és egyéb megtakarítási ajánlatok, mindez a forint mellett euró, svájci frank, jen és még ki tudja hány valuta formájában. Ha nem is tudunk iránytűt adni minden kínai (vagy épp svájcinak) tűnő ajánlathoz azt megmutatjuk, hogy euró vagy forint alapon nyerhettünk-e többet lekötéseinkkel az utóbbi hat évben – ezzel is fogódzót adva a banki hirdetmények ingoványába süllyedőknek.

Címkék: euró forint jegybank megtakarítás svájci frank hozam lekötött betét

Be kellett lássuk, hogy a kockásfüzet és számológép már kevés

Alig pár hónapja indultunk azzal a meggyőződéssel, hogy a pénzügyek terén szükség lehet egy olyan blogra, amely közérthetően szól befektetésekről és hitelekről, napi pénzügyekről, s a makrofolyamatok, adóváltozások, szabálymódosulások mindennapi pénzügyeinkre gyakorolt hatásáról. A sokszor sok helyen már elcsépelt „öngondoskodás” fogalomkörét igyekeztünk új szempontból, új stílusban, sokszor alaptézisekig visszanyúlva - vagy éppen alaptézisnek hitt hiedelmeket megkérdőjelezve – megközelíteni.  Ezt tesszük  majd 2012-ben is.

Politikamentesen kívántunk a pénzügyi kérdésekhez nyúlni, hiszen a megtakarítások és a hitelek kezelése nem politikai meggyőződésen, hanem reális kalkuláción kell, hogy nyugodjon. Az elmúlt néhány hónap eseményei tükrében azonban már úgy látjuk, hogy egyre nehezebb objektív értékítélettel, kockásfüzettel és számológéppel kezelni magunk és gyermekeink jövőbeni anyagi boldogulását.Mind többször kell mérlegelni olyan külső körülményeket, szcenáriókat, amik nem képezik részét a pénzügyi szakirodalom öngondoskodásról írott fejezeteinek. Úgy nehéz jövőbeni pénzáramlásokat elemezni, ha például az egyik változó így hangzik: „mekkora esélyt ad ön annak, hogy belátható időn belül lesz olyan politikai erő, amely rendet teremt abban a morális zűrzavarban, amellyel kiütötték a tőkefedezeti rendszert az államinál többre tartó magán-nyugdíjpénztári  tagokat?” Egyáltalán kompenzálja-e valaki bármikor is majd az érintetteket, és milyen makrohatásai lesznek annak, hogy a kötelező pénztárakban összegyűlt vagyon egy részét folyó költségvetési kiadásokra fordították?

Címkék: hitel pénz megtakarítás öngondoskodás

Mitől esik le az ügyfél álla?

Az ön problémája a mi problémánk - sulykolják jó ideje a bankok, és az állítás sajnos mára igazabb mint valaha: a rossz hitelek aránya a korábbi mértéktelen deviza alapú hitelkihelyezések miatt immár olyan jellegű makrokockázat, amit nehéz viccesen megfogni. Utoljára talán a Budapest Banknak sikerült, Angélával.

Címkék: devizahitel banki marketing

A szeretet ünnepe felé közeledve tovább enyhül legalábbis a nyilvánosság előtt a jegybank és a kormánypárt viszonya, Rogán Antal, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának elnöke a TV2-ben fejtegette, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonása csak azután lehet aktuális, ha Simor András jegybankelnök már nem lesz a központi bank élén, ám Simor – Rogán szerint – mandátuma végéig, azaz 2013 tavaszáig a helyén marad.

A módosító indítványok után egy újabb gesztus érkezett tehát a jegybankhoz, a korábbi éles kritikák után, ami minden bizonnyal összefüggésben van az EU-IMF hitel-megállapodás akarásával. A pénzügyi védőhálóról szóló tárgyalások ugyanis könnyen zátonyra futhatnak, ha nem veszik elég komolyan a kormányzó párt prominensei azokat a figyelmezetéseket, amelyeket a jegybanktörvény tervezett módosításai és az adótörvények kétharmados törvényekbe való rögzítése miatt aggódó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke küldött el levélben a magyar miniszterelnöknek. Az eredeti levél egyébként karácsonyig mindenki számára olvasható lesz, Mong Attila, az origo.hu szerkesztője teszi közzé majd blogján.

Az ünnepekre készülve bevásárolna a kormány bankból is, legalábbis erről pletykálnak a piacon. Hivatalosan ugyan sehol sem erősítették meg, de elterjedt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank többek között a német DZ Bank Takarékbankban lévő 38,5 százalékos kisebbségi részesedésére pályázik, mert így akar az állam erőteljesebb szerepet vállalni a kisvállalkozók hitelezésében. Az állami banknak mindenesetre lenne pénze a vásárláshoz, ugyanis nemrég kapott kétszer 60 milliárd forintos tőkeemelést. Azt, hogy lesz-e haszna lenne a kormány költekezésének elemzők is vitatják, s igencsak rosszul veszi ki magát a költségvetési lyukak adóemelésekkel és teljesen átgondolatlan nyugdíjpénztári vagyonelvonásokkal való foltozgatása közepette

A hol valamivel optimistább, hol ismét pesszimistább piaci hangulatban az év végéig sok jóra nem lehet számítani, a jelek szerint a nemzetközi befektetői kedv határozza meg a forint euróval szemben kurzusát is, így a 300-as szint körül mozgó árfolyam 2012 elejéig kitarthat, a váratlan események pedig inkább csak gyengíthetik a valutát. Lehet kalkulálni mennyit kóstál ezen az áron az osztrák vagy a szlovák euróban mért síbérlet. Jó havat és boldog ünnepeket kívánunk blogunk olvasóinak, napi hírösszefoglalóval legközelebb az újévben jelentkezünk.
 

Ha nem fenyeget a bérkommandó, béremelés helyett irány a cafeteria!

Ha egy cégnek nem áll szándékában közbeszerzésen indulni, vagy EU forrást igényelni, akkor nem kell foglalkoznia a bérkompenzáció követelményével sem, így rámozdulhat a béremelés helyett költséghatékonyabb cafeteriára. Néhány jó tanács cégvezetőnek és alkalmazottnak a jövő évi szabályoknak megfelelő juttatásokról.

2012-től az ötszázezer forintos cafeteria (kedvezményes béren kívüli juttatás) keret mintegy havi 41 ezer forint kedvezményes kifizetését teszi lehetővé, 30,94 százalékos adóteherrel. Az adóelőny mellett további pozitívum, hogy az összeg felhasználásáról akár az alkalmazottak is dönthetnek. Ha azonnal, de legalábbis hamarost el akarjuk költeni a cafeteria keretében biztosított összeget, jöhetnek a 'kártyás megoldások', vagy a helyi utazásra szóló bérlet kifizetése.

Címkék: cafeteria béremelés