A nap legfontosabb pénzügyi hírei

Áprilisra ígérik a Bankszövetségnél a devizahiteleseket megsegítő új intézkedéseket, amelyekben a kormánnyal közösen állapodtak meg. A tavaly december 15-én közzétett megállapodás tartalmazza, hogy a 90 napot meghaladó fizetési késedelmet felhalmozók tartozását forintra váltják és az adósság 25 százalékát elengedik, míg a többi devizahiteles a kedvezményes végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamon törleszthet akár öt éven keresztül. A 180 forintos frankárfolyam, a 250 forintos euró és a 2,5 forintos japán jen felett képződő adósság pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik. Ezt az összeget ugyan később ki kell majd fizetni, de kamat nem terheli, azt az állam és a bank állja. Bár a kedvezményért egészen 2012 végéig lehet jelentkezni a rendkívül gyenge forint miatt valószínűleg indulása után azonnal sokan igénylik majd, banki becslés szerint az adósok több mint felét érdekli majd a lehetőség.

Az év utolsó időszakában alaposan megszaporodó végtörlesztési bejelentések alapján szinte bizonyos, hogy az adósok több mint 10 százaléka, akár 20 százaléka is élt a lehetőséggel. Ha ez utóbbi igaznak bizonyul 400 milliárd forintos veszteséget oszt meg az év végi megállapodás alapján a bankrendszer a kormánnyal, úgy, hogy állami kiadás 100 milliárd forint lehet A végső mérleget azért is nehéz még megvonni, mert a végtörlesztést regisztráló közalkalmazottak január végéig kaphatnak kölcsönt munkáltatójuktól, s egyelőre lehetetlen felmérni, hányan élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Továbbra is homályos viszont, hogy mi lesz az önkormányzati adósságok sorsa. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis egymás után két közleményben cáfolta délután azt a ma reggel megjelent hírt, miszerint a kormány a megyei önkormányzatoktól átvállalt 180 milliárd forintos adósság kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 35 milliárd euróra (több mint 10 ezer milliárd forintra) rúgó és többek között a forintot védő intervenciókhoz kellő devizatartalékának elköltésére szőtt kormányzati tervek kiszivárogtatása napközben tovább növelte a befektetői bizalmatlanságot és a forintot is gyengítette, amin a cáfolat sem segített. A minisztérium először csak a tartalék gazdaságélénkítő célra való elköltését tagadta, az önkormányzati adósságokra szánt felhasználásról egy szót sem ejtett, holott ez volt az érzékenyebb kérdés. A jegybanki források terhére átvállalt önkormányzati adósság ugyanis egyet jelent a közvetlen monetáris finanszírozással, amit egyébként nemcsak az uniós szerződés, de a frissen módosított jegybanktörvény is tilt. Ráadásul Brüsszelben az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozták, hogy nem eshet csorba az MNB függetlenségén. A bizonytalanságot a minisztérium második cáfolata már jórészt eloszlatta, ugyanis ebben hangsúlyozták, hogy nem követnek el jogellenes lépéseket. Az ellentmondásos hírek azonban ekkora már megtették hatásukat, Az egyre idegesebb befektetők ismét büntették a forintot, estek a másodpiacon a magyar állampapír árfolyamok (ami miatt nőttek a hozamok) és közben újra az egekbe emelkedett a magyar csődkockázati mutató.

A mai három hónapos futamidejű kincstárjegyért ugyan nagy volt a tolongás, csakhogy a vételi szándék mellé magas kamatelvárás párosult, így a legrövidebb magyar állampapírokat is nagyon drágán, 7,67 százalékos átlaghozammal adta el az Államadósság Kezelő Központ az aukción.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!