A nap legfontosabb pénzügyi hírei

Most már azoknak is érdemes figyelni az Európai Unió és az IMF központjában zajló eseményeket, akik eddig hátat fordítottak a nagypolitikának. Főként, ha síelni készülnek vagy van féltenivaló megtakarított pénzük.

Brüsszelben január 11-én, szerdán négy magyar vonatkozású ügyet is tárgyal az Európai Bizottság, nagyító alá veszik a frissen elfogadott igazságügyi törvényt és a jegybanktörvényt, illetve határoznak a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás következő állomásáról. Kiderül majd az is, hogyan áll Brüsszel a magyar kormány által kért IMF-EU elővigyázatossági hitelmegállapodáshoz, elkezdődhetnek-e a tárgyalások, s ha igen pontosan miről és mikor? Az EU megbízottai ugyanis jóval szigorúbb feltételű hitelkeretről tárgyalnának, mint amit a magyar kormány szeretne.

Egy héttel később, január 18-án Washingtonra figyel majd a magyar államcsőd esélyét latolgató pénzvillág döntsön arról, milyen mandátumot kaphat a Magyarországgal tárgyaló delegációja. Csak remélni lehet, hogy a két hét múlva esedékes döntés kedvező lesz, s utána megnyugszanak a kedélyek. Az egyre idegesebb vagy éppen egyre bátrabban a magyar csődre spekuláló befektetők ténykedésének következtében ugyanis ma a válság legsötétebb napjaiban tapasztalt események következtek be.

A forint a szerdai kereskedésben új történelmi mélypontjára esett az euróval szemben, miután a jegyzések a 320-as szint felett is megfordultak. Az IMF-EU egyezség elmaradása esetén pedig már 340 forint feletti eurót továbbá mély gazdasági recessziót, azaz 3 százalékos visszaesést jósolnak Magyarországnak londoni elemzők. A magyar pénzügyi piacokat befolyásoló összes többi mutató is kritikus szintre jutott ma. A magyar állam csődkockázat elleni biztosításának az ára történelmi csúcsra ugrott, a magyar állampapírok másodpiacán pedig egyre magasabb szintre emelkednek a vevők által elvárt hozamok, ami azt jelenti, hogy egyre alacsonyabb áron lehet csak megszabadulni a magyar adósságtól.

Bár ez az árszint közvetlenül nem befolyásolja a magyar államadósság finanszírozását, hiszen ez a hozamemelkedés csak azt jelenti, hogy a befektetők a másodpiacon egyre magasabb hozam mellett hajlandók csak megvenni egymástól a papírokat. Az államot csak a kibocsátási aukción kialakuló hozamok érintik közvetlenül. Ezt a hozamot kell ugyanis kifizetne majd az állampapírt lejártig megtartó befektetőknek.

Igen ám, de a másodpiaci hozamok szépen beszivárognak az aukciós ajánlatokba is, így ha már muszáj lesz friss forrást bevonni a piacról az államadósság finanszírozására, akkor azt csak azon az áron lehet, amelyet a befektetők is elfogadnak. Ma még megtehette az Államadósság Kezelő Központ, hogy a túlzott árelvárások miatt lefújta az aktuális csereaukciót, ahol a nyugodtabb finanszírozási helyzet biztosítására két 2013-ban lejáró államkötvényt cserélt volna 2019/2020-ben lejáró papírokra, de egy idő után már szorítani fog az idő és nem lesz erre mód.Kérdés, mi kell a kormánynak ahhoz, hogy szembe nézzen a realitásokkal, azzal, hogy belső megtakarítások híján továbbra is rá van szorulva a kívülről szerezhető forrásokra, illetve a külföldi pénzintézetek jóindulatára.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!