Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely. Hódmezővásárhely tovább egyeztetne az Erste Bankkal az árfolyamveszteség viselésének megosztásáról, a pénzintézet azonban továbbra is azt várja el a városvezetéstől, hogy kötelezettségeit a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítse. A bank a hírek szerint legutóbb arra is felhívta Lázár János polgármester figyelmét, hogy az ütemezés átstrukturálásának feltétele az egyszeri kötvényvisszaváltás, konkrét összeget azonban nem említett. Az önkormányzatnak írt banki levélből  kiderül, hogy nem a pénzintézeten múlt a 2008-as kötvénykiváltás kudarca, a közgyűlés döntött arról, hogy - a frank árfolyamának elszállása fényében - eláll a forintkötvény kibocsátási szándékától – írja a portfolio.hu.

Címkék: árfolyam hitel adósság

Hamarosan robban a végtörlesztési bomba

Mire a hétvégi havazásból kivakarja magát az ország, várhatóan az is kiderül, mennyit nyertek a végtörlesztők – és ebből adódóan mennyit is vesztett a hazai bankrendszer a végtörlesztésen. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis hét elejére ígérte a januári adatokat. Mindez leginkább azért érdekes, mert míg tudható, hogy december végéig közel százezer devizaalapú ingatlancélú kölcsönt törlesztettek kedvezményes fix árfolyamon, addig egyelőre fogalmunk sincs, hogy a végtörlesztési hajrá utolsó hónapjában, nevezetesen január 30-ig még hányan nyújtottak be igazolást a törlesztéshez rendelkezésre álló fedezetről.

Több jel szerint is nagy hajrá volt, ahogy ez más téren is szokásos. Az egész kgfb-kampányt, a magán-nyugdíjpénztári bennmaradást és a többi sorban állós, türelmetlenkedős, utolsó pillanatos népnemzeti társasjátékot mintha csak nekünk találták volna ki. Nincs az a vesztésre álló nemzeti vízilabda válogatott, amelyik úgy tudna hajrázni, mint a hivatalos ügyeit intéző magyar kisember, különösen, ha nem csak adminisztrációról, hanem pénzről van szó. Márpedig itt súlyos pénzekről beszélünk, és a második harmad végén a végtörlesztők-bankok állás 468:174 volt (milliárdban), mármint 468 milliárdot fizettek a fix árfolyamon törlesztők, míg ezen a bankrendszer 174 milliárdot bukott.

 A vitorlástól a füstölt kolbászig. Határidőre, azaz tegnapig leadta valamennyi kormánytag, országgyűlési képviselő és arra kötelezett állami tisztségviselő saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát. Az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumokban nemcsak ingatlanok, bankbetétek és tartozások szerepelnek, hanem a motorcsónaktól kezdve a luxusautókon át egészen az ajándékba kapott füstölt kolbászig minden egyébről vallottak az érintettek. Simor András jegybankelnök például egy Mercedest és egy vitorlást is feltüntetett vagyonnyilatkozatában. Szemben a korábbi szabályozással, most már a köztársasági elnöknek is évente kell benyújtania ilyen dokumentumot. Eszerint Schmitt Pál ugyanúgy három II. kerületi lakóház felének tulajdonjogával, valamint egy eltartási szerződéssel szerzett V. kerületi lakás 50 százalékával, továbbá egy 1971-ben épített Lupa-szigeti üdülő felével rendelkezik, mint hivatalba lépésekor – olvashatjuk a mai Magyar Nemzetben.

Címkék: bank adó kamat veszteség törlesztés egykulcsos adó forinthitel végtörlesztés Brüsszel

Nagyot bukhattak a bankbetétüket külföldre menekítők. Az év elején felgyorsult és kiszélesedett a magyar polgárok rohama, hogy a határon túlra vigyék megtakarításaikat, de ez - szemben az NGM január eleji közleményével - nem a hazai bankrendszerbe vetett hit csorbulásának jele volt, inkább az Európai Unióval és a külföldi piacokkal tengelyt akasztó magyar politika bizonytalanította el az átlagembert. A meggondolatlan pénzkivitel azonban visszaüthet, hiszen a forint az euróval szemben a január 5-i rekordgyenge árfolyamhoz képest máig közel 9 százalékot erősödött, ami szinte behozhatatlan veszteséget okoz a kamatokon
 – írja a napi.hu.

IMF- tanács a kormánynak a tömegközlekedés finanszírozására. A Nemzetközi Valutaalap sürgeti a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét, de nem ajánlja az erre fordított állami támogatások csökkentését – derül ki abból a levélből, amelyben az IMF magyarországi képviselője válaszol a Levegő Munkacsoport kérdéseire – tudhatjuk meg a napi.hu cikkéből.

Tegyük le az ásót és drukkoljunk az eurózónának

Sorozatban jöttek ki az utóbbi másfél hétben a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF, az EBRD és a Világbank legfrissebb jelentései; egy globális és egy európai előrejelzés, illetve egy hazánkról szóló országjelentés formájában, melyekből magyar szemmel érdekes alapvetés hámozható ki, és kiderül az is, mit számít az, hogy mit mond vagy tesz mostanában a magyar vezetés.

A fejlett világra a legpesszimistább forgatókönyv esetén a 2008. évinél is sötétebb, a tőkepiacok befagyásával járó pénzügyi válság várhat, melynek leginkább a világ feltörekvő országai isszák meg a levét, szól a Világbank előrejelzése. Alapesetben is mindenképpen nagyot döccen 2012-ben a világgazdaság, ami az összes feltörekvő (és fejlődő) ország együttes növekedési átlagát 6-ról 5,4 százalékra húzza le. A negatív változat szerint viszont, egy újabb válság átlagosan 4,2 százalékot von le ebből a növekedésből, és a világ nagyobb része ismét recesszióba zuhan. Jó kérdés, hogy mire számíthat ilyen helyzetben Magyarország, amely sok szempontból közelebb áll az eurózóna válsága által sújtott országokhoz, és ahol az előző pénzügyi sokkot követő gazdasági válság  még mindig mélyül.

25 EU-ország csatlakozott a pénzügyi unióról szóló szerződéshez. Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez – írja a portfolio.hu - a többi 25 EU-ország azonban a csatlakozás mellett döntött - közölte Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hétfő este Brüsszelben.

Orbán szerint jó nekünk az EU-doktrína. A kormányfő szerint nagyon jó nekünk az uniós stabilitási program, és segít, hogy az év második felére növekedési pályára állhat a magyar gazdaság – tudhatjuk meg az index.hu írásából. Legutóbb még a parlament elé akarta vinni a szerződést, de most már a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy csatlakozunk.

Lenyomják a bankokat?

Kivetette a hálóját a kincstár a lakosság megtakarításaira: infláció+5% kamattal gyűjtene forrást a magánszemélyektől. A vonzó ajánlat jelzi, hogy a gazdaságirányítás deklarált céljává vált, hogy növelje a lakossági megtakarítások alig 4 százalékos részarányát az állam által kibocsátott kötvényekben. Az új állampapír először 2013 januárban fizet kamatot, 9,3 százalékot. De nézzük csak meg mennyire jó az ajánlat, valóban tuti fix 5 százalékos reálhozammal kalkulálhatunk?

Az államkötvény kialakítása érdekes, akár kedvezőbb vagy éppenséggel előnytelenebb is lehetne annál, mint ahogy elsőre tűnik.  A kötvény ugyanis inflációkövető és igazodik az infláció mértékéhez, csak éppen nem az aktuális inflációhoz. A következő ábrán bemutatjuk, hogy esetünkben az államkötvény nagyjából egy évvel korábbi inflációhoz igazodik, aminek pedig bizonyos környezetben számunkra előnyös, más környezetben viszont hátrányos következményei vannak.

A közszolgák hiteljutalmát az adófizetők finanszírozzák

Nagy a bizonytalanság a közszférában dolgozók körében a végtörlesztés – árfolyamrögzítés kapcsán. Decemberben Orbán Viktor levelében még biztatta őket devizahiteleik kiváltására. A kormányfő azt ígérte, hogy minden érintettnek, aki év vége előtt bejelentkezik bankjánál végtörlesztési szándékával, annak a kormány kedvezményes kamatozású forinthitelt biztosít. Mostanra ott tartunk, hogy a közszolgák devizahitele megmarad, azonban a kormány által felkínált kompenzáló-ajándék milliárdokba kerül majd az adófizetőknek.

Egy átlagos hitel esetében a közszolgák 20-30 százalékos törlesztőrészlet csökkenéssel számolhatnak, de csak 2017-ig, mivel 2017-től kezdve akár jelentősen is  megugorhat  majd a törlesztő részletük az akkor aktuális árfolyamszint és a felhalmozott gyűjtőszámla tartozás függvényében.

Címkék: orbán kormány bank viktor kamat részlet közalkalmazott devizahitel kamattámogatás közszolga forinthitel végtörlesztés

Az önkéntes kasszáknak áll majd a zászló?

A kormány nem ismertette még nyugdíjterveit, de az origo által legutóbb kiszivárogtatott ötlethalmazból azért kihámozható egyfajta irány. Főként, ha hozzá kombináljuk azokat a gondolatokat, amelyeket a kormányfő osztott meg a sajtó vezető munkatársaival néhány hete. Állítólag ezen a megbeszélésen elhangzott, hogy a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagoknak értékes szerepük van, velük bizonyíthatja az ország vezetése Brüsszelben, hogy nem volt kötelező a visszalépés az állam nyugdíjrendszerbe, hanem a kasszatagoknak megadták a szabad választás lehetőségét. Lám 100 ezren maradtak is.

A nap legfontosabb pénzügyi hírei
 

 A forint erejének okát éppúgy nem tudni, minthogy miért hajlítják be a nők egyik lábukat a romantikus csókjeleneteknél, körülbelül ez lehetett ma az elemzői konszenzus a különféle megpróbáltatások ellenére 300 forint alatt ragadt euróárról. Tény, hogy délelőtt amellett is tovább tudott erősödni a forint a vezető devizákkal szemben, hogy napközben borongósabbá vált a külpiaci befektetői környezet, igaz viszont, hogy a 297-es szinten még így sem tudott átjutni a hazai valuta az euróval szemben.

Címkék: árfolyam euró street brüsszel adó forint imf befektetők adórendszer journal wall egykulcsos ügyfelek privátbanki