Bízzunk a Big Mac indexben!
Azok a devizahitelesek, akik most nyomás alatt tartják a bankfiókokat végtörlesztési igényük lebonyolítását kérve egészen biztos jóval nagyobb részben kívánják forinthitelből letudni végérvényesen adósságukat, mint megtakarításokból. Akinek ugyanis volt itt-ott (számlán, pincében, padláson és persze külföldön) tartaléka az mozgósította azt tavaly. Ez magyarázza, hogy a december végéig lezárt mintegy 95 ezer végtörlesztéshez csak 17 ezer alkalommal vettek fel forinthitelt.
Ez az arány alighanem megfordul majd annál a további csaknem 200 ezer végtörlesztési igényt regisztrált adósnál, akik még várnak sorukra. Feltéve, hogy fel tudnak venni forintkölcsönt akár banktól, akár munkáltatójuktól. A pénzintézeti hitelek azonban gyors ütemben drágulnak, ráadásul alig követhetően. Az átlátható kamatalakítást segítő kötelező referencia kamathoz kötött hitelek ugyanis az eredetileg meghirdetettnél három hónappal később csak áprilistól jönnek be, köszönhetően annak a módosításnak, amelyet december végén fogadott el a kormánypárti többség az Országgyűlésben. Az időpont elcsúsztatása nem volt vételetlen, ez is része volt annak a bankok és kormány közötti egyezségnek, amely többek között tartalmazza a devizahitelek áprilistól beinduló és öt éven keresztül tartható a végtörlesztési árfolyammal (180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos jen) egyező szinten fixált törlesztést.
Utolsó kommentek