A nap legfontosabb pénzügyi hírei

A hét eleje óta tudott volt, hogy a kormányfő ma az Európai Parlamentben próbálja majd megvédeni politikáját. De egyelőre inkább a rugalmasságon van a fő hangsúly, a befektetők elégedettek lehetnek. Nem csak szóban, írásban is, a miniszterelnök ugyanis José Manuel Barrosónak ma elküldött levelében is jelezte: gyors megoldásra törekednek a kifogásolt törvények ügyében. Ezzel együtt a JP Morgan úgy véli, hogy "több hónapig eltart", mire a magyar kormány egyezségre jut az EU-val és a valutaalappal, de az idei második negyedévben valószínűleg megszületik az egyezség egy készenléti hitelprogramról.

Nem véletlen a mosolypolitika, az Európai Unió eddig erősödő nyomása ugyanis konkrét szankciókká érett,  kiderült, hogy három kötelezettségszegési eljárás indul Magyarországgal szemben, ami az IMF-tárgyalásokat is hátráltathatja. Másféle reakciók is jöttek a hírre. A Financial Times, a magyarországi székhellyel rendelkező európai bankokkal kapcsolatos aggodalmának, a Barclays pedig az OTP bankhoz köthető kockázatok miatti félelmének adott hangot. A svájcifrank-árfolyam is megérezte az eseményeket, utoljára a hitelboom idején, 2008-ban voltak ehhez mérhető havi értékek. Közben a görög helyzet alakulása is borús árnyakat vethet hazánkra, mivel az idő és vele a görög állam finanszírozási lehetőségei vészesen fogynak, a görög államcsőd egyre közelít, mindez pedig az EU-IMF-tárgyalásokra készülő Magyarországra is rossz fényt vethet

Közben már a Wall Street Journal is az európai bankokkal foglakozott, amikor arról írtak, hogy rövidesen az összes, tőkehiánnyal küszködő európai banknak be kell mutatnia tervét a hatóságoknak arra vonatkozóan, miként kívánja rendezni tőkehelyzetét. Az osztrák bankok ugyanakkor a Financial Times hasábjaira kerültek, miután több kelet-európai állam is nehezményezte azokat a szabályozási terveket, amelyek az osztrák kereskedelmi bankok  kelet-európai hitelezéseinek visszafogását szolgálnák. A magyar kérdés egyébként kedden volt napirenden Washingtonban, az IMF igazgatótanácsa ekkor értékelte a magyar gazdaság helyzetét, megtárgyalva a IV. cikkely szerinti országjelentést. Az IMF közben ezermilliárd dollárral kívánja növelni kihelyezhető forrásait, hogy támogathassa az eurozóna válságkezelési folyamatát.
 
Miközben igen nagy sebességgel peregtek a külpolitikai események, határainkon belül is volt mire figyelnünk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyedi határozataiban heti gyakoriságú rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a bankok számára azokról, akik a január 30-i határidőig igazolják, hogy képesek végtörleszteni a devizahiteleiket. A kormány pedig továbbra is tárgyal arról, hogy kamattámogatással segítené a végtörlesztő közszolgákat, miközben a tényleges konstrukció ha lesz is egyre nagyobb valószínűséggel nem tud már segíteni a január végéig fedezet igazolására kényszerülő adósoknak. Ugyanis egész egyszerűen nincs felvehető forinthitel.

Az FHB és az OTP bankok voltak az utolsók, akik még fogadtak be végtörlesztésre vonatkozó hitelkérelmet, de mától már az OTP Bank sem nyújt több végtörlesztő hitelt, derül ki a pénzintézet legfrissebb hirdetményéből. Nőtt viszont a bankok száma. Az Európai Központi Bank közleményéből kiderült, hogy Magyarországon két százalékkal (251-db-ra) nőtt tavaly a pénzintézetek száma.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!