A nap legfontosabb pénzügyi hírei
Már a múlt héten beigazolódtak a kormány azon félelmei, miszerint az Európai Bizottság elsősorban nem jogi érvekkel akarja sarokba szorítani a kormányt a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. A Portfolio.hu birtokába jutott, Olli Rehn pénzügyi biztos által jegyzett brüsszeli jogsértésről szóló felszólítás részletesen ismerteti Brüsszel aggályait, és lényegében felsorolja a kormány elmúlt másfél éves tevékenységének jegybankkal kapcsolatos összes megnyilvánulását, ezzel is alátámasztva azon aggodalmát, hogy a kormány a jegybank befolyásolására törekszik. Ugyanakkor a Wall Street Journal szakírója megjegyzi, lehet, hogy a devizaeladósodás ügyét joggal dörgölik részben a jegybank orra alá.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke eközben az euróövezeti válsággal kapcsolatban szólalt meg, arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan megoldást kell találni, amely nem sújtja az eurózónán kívüli országokat. A gazdasági helyzet ugyanis tovább romlik Európában, csütörtökön kiderült, feltehetően további hat euróövezeti tagállam szuverén besorolásán ronthat a Fitch hitelminősítő. A Fitch még decemberben a visszaminősítés kilátásával helyezte figyelőlistára Spanyolország, Olaszország, Írország, Ciprus, Belgium és Szlovénia szuverén adósbesorolását.
A Világbank előrejelzése sem kecsegtetett sok jóval, ugyanis a három évvel ezelőtti gazdasági recessziónál hosszabb visszaesést jósol. A fejlett országoknak nincs módjuk élénkíteni gazdaságukat, s még nagyobb lehet a baj, ha az eurózóna krízise átterjed a feltörekvő országokra is - indokolták véleményüket.
A devizahiteleseknek is érdemes Brüsszelre figyelniük. Ott dőlhet el a sorsa ugyanis annak a jogszabálynak, amely támogatott forinthitel mellett forintosítaná a 90 napon túli csúszásban lévő devizaadósok tartozását, és az eddig felhalmozott adósságuk negyedét elengedné. A hitelátváltásban bízóknak még néhány hetet várniuk kell: a már kihirdetett jogszabályt ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak, és az új rendelet csak a jóváhagyást követő 15. napon lép hatályba.
Ugyanakkor a közszférában dolgozó devizaadósoknak a úgy tűnik, hogy már nem jelent kiutat a végtörlesztés, eldőlt, hogy az árfolyamrögzítésen belül kialakított konstrukcióval segítené őket a kormány. Szintén végtörlesztés ügyben nem jó hír a törleszteni vágyóknak, hogy lényegében elfogytak a forinthitel-ajánlatok. Január elején a CIB és a Volksbank is leállt a hitelkérelmek befogadásával, a Raiffeisen sem adja már Otthonvédelmi hitelt, az MKB sem a Horizont Plusz nevű kiváltó hitelét. Január közepén a TakarékPont zárta le a hitelezést. S immár az FHB-nál és az OTP-nél sem kopogtat eséllyel az, aki a január végéig bemutatandó fedezet-igazolást forinthitelből teremtené elő. Közben igen fontos bírósági ítélet született egy devizaadós által kezdeményezett perben. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének alapítója, Kásler Ádám a devizában számolt kezelési költség miatt kért jogorvoslatot és első fokon pert nyert a Békés Megyei Bíróságon az OTP Bank ellen. Ha az ítélet jogerőssé válik, komoly következménye lehet a bankokra nézve.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek