Egy hungarikum sorsa kőkemény pénzkérdés, a tokaji aszú jövője pedig a jelek szerint fordulóponthoz érkezett. A 2013-ben meghirdetett minőségi forradalom ugyanis a kezdeményezők hitel szerint felvirágzást hoz a tokaji borvidéken. A prémium minőség szabványosítása ugyanakkor jóval drágább árakat is jelent, így bizton jósolhatjuk, hogy az olcsó aszúk ideje lejárt. Év végén szívesen nyúlunk mi is a borhoz - még ha ezt most egy poszt erejéig tesszük is -, ezért a magunk módján megvizsgáltuk a tokaji esélyeit.

Minden halandó kívülről fújja Magyarországon, hogy a Tokaji Aszú azon kevés hungarikum közé tartozik, amely méltán lett világhírű. Csakhogy minderről az országhatárokon túl egyelőre vajmi keveset tudnak. Sőt, általában a magyar borokról is alig tud valamit a világ gasztronómiai közvéleménye. Bár a magyar, s közte a tokaji borok időről-időre szép sikereket érnek el a nemzetközi megmérettetéseken, máig nem sikerült igazán kilépniük az ismeretlenségből. Így például, miközben a világ borfogyasztási trendjének meghatározásában oly fontos London egyes elegáns éttermeiben a francia, spanyol és olasz borok mellett még az osztrák borokat is külön borlapon kínálják, addig magyar borok egyáltalán nem szerepelnek a menüben, vagy a „futottak még” kategóriát jelző eurázsiai borok között találni közülük egyet-kettőt. Hiába állítják sokan, hogy Magyarország adottságai lényegesen jobbak a szőlőtermesztéshez az osztrák sógorokénál.

Címkék: bor aszú szabályozás

Gyanúsnak tartotta a Fortress Kft.-t blogunk egyik követője, aki 7 éves bankos múlttal a háta mögött vette a bátorságot és bejelentést tett a Magyar Nemzeti Banknál. Nem kizárt, hogy neki is része volt abban, hogy decemberben az MNB elindította a piacfelügyeleti eljárást a Fortress Kft. ellen. Az eljárásban érintett személy, a cégiratok szerint az ügyvezető, Szabó-Forrai Zsolt is. Az alacsony kamatszint miatt sokan keresnek új helyet a pénzüknek, nekik ajánljuk a szemfüles nyomozó történetét, amely megmutatja, hogyan ellenőrizhetünk egy befektetésünkre pályázó, ismeretlen céget.

Piacfelügyeleti eljárást indított az MNB a Fortress Befektetési és Pénzügyi Kft.-vel szemben, tette közzé a - felügyeleti funkciót is ellátó  - jegybank december 13-án.  Az eljárás során befektető-védelmi okokból, ideiglenesen zároltak egyes számlákat és eszközöket. Az MNB a tényállás feltárása során szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal is, jelentették ki, s megállapították azt is, hogy a Fortress Kft. Magyarországon nem rendelkezik befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval.

Címkék: befektetés eljárás Fortress

…hogy az állam bejelentette: értékesíteni kívánja jövő év elején a Takarékbankban meglévő többségi állami részesedést egy nemzetközi pályázat keretében. Miért vicces és miért fetrengünk a röhögéstől? Nézzük meg a sztorit egy kicsit közelebbről.

Kiindulópont: az állam einstandot végrehajtva, az 1940-es éveket megszégyenítő módszerekkel államosította a Takarékbank tulajdonrészeket és erőszakos integrációt indított el 2013-ban a takarékszövetkezeti szektorban. Indokok: nem hatékony a szektor, központosításra van szükség, legyen nagyobb a hitelezés tralala… minden magyar érdeke, hogy erőtől duzzadóak legyenek a takarékszövetkezetek.

Címkék: bank állam takarék

Ki ne hallott volna az olcsó pénz világáról, a kegyelmi állapotról? 17 kamatcsökkentés után 3,00 százalék Magyarországon a jegybanki alapkamat, de a fejlett világban is nagyon olcsó a pénz. A bölcs elemzőházak szerint nem lesz ez mindig így: 2015 elejétől, esetleg kicsit korábban, esetleg kicsit később, de emelkedni fognak a kamatok, itthon is, az Egyesült Államokban is és az Európai Unióban is. talán egyedül Japán maradhat még egy ideig kivétel.

A feltörekvő országok devizái és kötvénypiacai az idei évben nem teljesítettek túl jól. Ezen a távon éppen Magyarország az üdítő kivétel, de Indiában, Oroszországban, Indonéziában, Brazíliában és Törökországban, vagyis nagy, nálunk sokkal népesebb és erősebb fejlődő piacokon komoly bajok voltak. Hol a devizákkal, hol a kötvényekkel, hol mindkettővel.

Címkék: kamat jegybank

Kérdőjelek nélkül fogalmazott a legfőbb bírói fórum a devizahitelekkel és a devizahiteles perekben érintett kérdések értelmezésével kapcsolatban. A jogegységi döntés egyértelműen a bankoknak kedvező, mondják adósok. Az adós-bank közötti háborúban azonban a Kúria nem is mondhat ítéletet a társadalmi igények alapján, csak a jogra támaszkodva. A verdikt miatt ezért a bírák nem is marasztalhatók el, azért sokkal inkább, hogy ezt a döntést nem hozták meg már egy évvel korábban. Akkor nemcsak azt akadályozhatták volna meg, hogy a perek száma a tízszeresére hízzon, hanem azt is, hogy számtalan, ügyvédek által is hergelt adós - hasztalanul  - újabb költségbe verje magát.

Alább a Kúriának feltett 7 kérdésre adott 7 válasz, a döntés értékeléséről az eco.hu folyamatosan frissülő cikke alapján tájékoztatunk.

Címkék: hitel deviza Kúria

Rendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam  maradt-e az ország vagy sem. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Csak ki kell olvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Lássuk tehát mire számíthatunk akkor, ha hű marad elveihez a Kúria?

A Kúria mostanáig következetesen úgy foglalt állást, hogy ezek a szerződések devizakölcsön szerződések, a devizában fennálló követelést a bank devizában tartja nyilván, az devizában áll fenn, függetlenül attól, hogy a követelést ténylegesen forintban kell teljesíteni.  Jogszabály nem tiltotta, nem korlátozta és engedélyhez sem kötötte a kölcsön devizában való meghatározását és azt sem, hogy a tartozás pénzneme, a kirovó pénznem eltérjen a teljesítés pénznemétől (lerovó pénznem). Erről a felek szabadon megállapodhattak. Nem a bank hárította át az árfolyamkockázatot az adósra, hanem azt maga az adós vállalta azért, hogy az alacsony kamat és törlesztőrészlet előnyét élvezze. Azt is egyértelművé tette, hogy a perbeli kölcsönök elválaszthatatlan része a konverzió,  folyósításkor a devizának forintra, majd törlesztéskor a forintnak devizára történő átváltása, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.

Címkék: hitel deviza Kúria

Az intenzív kamatcsökkenés miatt az év végén a lakossági megtakarítók, de maguk a bankárok, brókerek is eddig soha nem látott kihívás előtt állnak. Előbbieknek meg kell érteniük, utóbbiaknak el kell magyarázniuk, hogy egy év alatt 4-7 százalékponttal alacsonyabb kockázatmentes hozamból kell kiindulni mindenkinek, ami praktikusan azt jelenti, hogy nem sok pluszra számíthat az, aki betétben tartja a pénzét.

Nem akármilyen változást élnek meg 2012 vége és 2013 vége között az átlagosnál jobban szituált, és több millió forintnyi megtakarításra képes felsőközép-osztálybeli magyar családok. Miközben tavaly úgy keresgélhettek a különböző befektetések között, hogy a kockázatmentesnek gondolt állampapírral, bankbetéttel, vagy éppen pénzpiaci alappal még 7-8 százalékos hozamot tervezhettek, addig ma biztosan csak 3 százalékos szintet érhetnek el.

Címkék: bank megtakarítás hozam betét

Bár lépten-nyomon azt kommunikálja a kormány, hogy az egyik fő gazdaságpolitikai prioritás a hazai kis- és középvállalkozások megsegítése, az olyan kormányzati intézkedés, mint a pénztárgépcsere, vagy a tranzakciós illeték bevezetése éppen ezt a szektort sújtja legjobban. De vajon meddig bírják cérnával a kisvállalkozások?

Kkv-ügyben olybá tűnik mintha nem tudná a kormány  jobb keze, mit csinál a bal. Miközben készül a hazai kkv-szektor megerősítését, versenyképességének erősítését szolgáló új kkv-fejlesztési stratégia, és nyár óta tart a szektor finanszírozását segítő Növekedési Hitelprogram, sorra születnek olyan kormányzati intézkedések is, amelyek éppen a kisebb vállalkozásokat hozzák rossz helyzetbe.

Címkék: hitel kkv bankszámla tranzakciós illeték

... mégis kőgazdag lett

Kijelenthetjük, hogy egy csapásra mindenki Bitcoin szakértővé lett az elmúlt hetekben és napokban. Ha ennek a pénzügyi szakértelemnek és látnoki erőnek csak a töredéke valóság lenne, akkor nem lenne 3 emberből 4-nek frankhitele Magyarországon… Azonban az igazi hidegvér origoja az a srác, aki már 2011-ben megmondta, hogy a Bitcoin elsöprő erejű sztori lesz. Erre pénzben fogadott is! Mivel a téttel pár hetet tévedett, vesztett, a Bitcoin-befektetéseken azonban így is degeszre kereste magát.

Blogunk régóta felfigyelt a Bitcoinban rejlő – elsősorban szakmai – potenciálra, amiről tavasszal terjedelmes cikkekben igyekeztünk tájékoztatni olvasóinkat, eloszlatva az újdonsággal kapcsolatos tévhiteket is. Váteszek sosem akartunk lenni. Azért hangsúlyozzuk, hogy a szakmai potenciál az izgalmas a Bitcoinban, mert továbbra is azt gondoljuk, hogy a tranzakciós mechanizmusban, azaz a világ pénzhasználatában jelent a Bitcoin forradalmat, más tészta, hogy valójában miként alakul az árfolyama: nyilván lesz körülötte hájp, nyilván lesz visszazuhanás, nyilván lesz felépülés és szerves fejlődés, ahogy az lenni szokott. Éppen a poszt publikálásának napján jött ki a hír az árfolyam 30 százalékos zuhanásáról azután, hogy a Bitcoint egyre nagyobb mértékben alkalmazó Kínában beintett a jegybank a virtuális pénzben kereskedőknek. A  kockázatokra hivatkozva ugyanis arra utasította a kínai pénzügyi intézményeket, hogy ne kereskedjenek vele.

Címkék: árfolyam Bitcoin

Nemzetközi választott bírósághoz fordult a Mol magyar olajcég, mert a horvát állam nem tartotta be a szerződésüket és nem vette át a horvát INA veszteséges gázüzletágát. Első ránézésre az út akár sikeres is lehet, mert a nemzetközi választott bíróságok viszonylag gyakran ítélnek azon cégek javára, amelyekkel szemben egy állam nem jár el korrekten. Mi is a Mol vesztenivalója?

A választott bíróságok objektív döntéseinek súlyát már a magyar állam is nyögte, például amikor 18 milliárd forintot fizetett a Budapest Airport egykori kanadai tulajdonosának. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a washingtoni választott bírósági eljárásban a bíróság majd a magyar állam mellett dönt, a különös sukorói kaszinó-befektetőkkel szemben. A Mol azonban, még ha meg is nyeri a 80 milliárd forintos gáz-tétet, könnyen elveszítheti közben az igazi nagy játékot, a 900-1000 milliárd forintos tételt, vagyis azt, hogy racionálisan, hatékonyan és konszenzusosan tudja-e vezetni az INA-t. Ez az igazi játszma, miként működtethetné végre irányítási jogának megfelelően, valóban cselekvőképesen az INA-t. Egy olyan kellemetlen patthelyzet alakult ki, ahol az INA két, külön-külön is majdnem 50 százalékos tulajdonosa, a Mol és a horvát állam között nincs egyetértés, megmerevedetek az álláspontok. A Mol most három utat lát elképzelhetőnek, és ezeken több-kevesebb intenzitással párhuzamosan el is indult.

Címkék: per INA Mol