Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) Buda-Cash (6) buda-cash (2) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) Fidesz (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) Kína (5) kína (1) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) mol (1) Mol (2) MOL (4) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) spanyolország (2) Spanyolország (1) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

win money_1.jpgKi ne hallott volna az olcsó pénz világáról, a kegyelmi állapotról? 17 kamatcsökkentés után 3,00 százalék Magyarországon a jegybanki alapkamat, de a fejlett világban is nagyon olcsó a pénz. A bölcs elemzőházak szerint nem lesz ez mindig így: 2015 elejétől, esetleg kicsit korábban, esetleg kicsit később, de emelkedni fognak a kamatok, itthon is, az Egyesült Államokban is és az Európai Unióban is. talán egyedül Japán maradhat még egy ideig kivétel.

A feltörekvő országok devizái és kötvénypiacai az idei évben nem teljesítettek túl jól. Ezen a távon éppen Magyarország az üdítő kivétel, de Indiában, Oroszországban, Indonéziában, Brazíliában és Törökországban, vagyis nagy, nálunk sokkal népesebb és erősebb fejlődő piacokon komoly bajok voltak. Hol a devizákkal, hol a kötvényekkel, hol mindkettővel.

Nemrég a The Economist készített egy feltörekvő piaci sérülékenységi listát. Azt nézte, hogy amennyiben vége lesz a pénzpumpának, ha elkezdik a nagy jegybankok visszaszippantani a likviditást, honnan fog kimenekülni a pénz, kinek a piacai lesznek veszélyben. Eszerint Törökország, Románia és Lengyelország a legveszélyeztetettebb tőkepiac, de Argentína, Indonézia, Chile is ott topog az élbolyban. És - bármennyire is nem tetszik ez nekünk -, a fránya angolszász szakírók idesoroltak minket, magyarokat is. Na, nem annyira vészes a helyzet, de azért a tíz legsérülékenyebb feltörekvő piac között vagyunk, szerencsére csak a tizedik helyen. Talán elgondolkodtatóbb, hogy a dobogón két régiós társunk is ott díszeleg.

Előtörhet belőlünk a nemzeti öntudat: miért nem ismerik el az eredményeinket? Lám az Európai Unió sem hitt nekünk sokáig, aztán csak belátta, hogy a magyar kormány prognózisai jók voltak. Hiszen itthon minden hasít, egyre gyorsabban növekszünk, csökken az adósságunk, a hiányt mindig a célszint alatt tartjuk és erősen pozitív a külkereskedelmi mérlegünk. Igen, ezek sikerek és ennek alapján gondolhatjuk, hogy Magyarország most tényleg kevésbé sérülékeny.

Ám nem kell azonnal meg nem értést, rosszindulatot feltételezni a The Economistról, inkább gondolkodjunk egy kicsit az elemző agyával. Ők ugyanis egy ország sérülékenységét leginkább az összes külső adósság és az ezt kinőni hivatott növekedés vizsgálatával kezdik. Figyelem, ez nem a jól ismert, „mennyi a magyar államadósság?” kérdése, hanem azt nézik, hogy mennyi a magyar állam, a magyar háztartások és a magyar vállalatok adósság-állománya együtt. Ez pedig még mindig nagyon magas. Ilyenkor nem a GDP 80 százaléka, hanem annak a 200 százaléka a reális küszöb. A mérték egyébként örvendetesen csökken, épülnek lefelé a lakossági devizahitelek, általában is kevesebben adósodnak el, hiszen szitokszó lett a hitel, volt végtörlesztés, ezek mind segítettek, de így is sok az adósságunk. Amikor valaki Magyarországot elemzi, nem lehet eléggé túlhangsúlyozni a befektetői bizonytalanságot, ez is egy sérülékenységi faktor, ahogy a növekedésünk még mindig nem elég acélos.

Természetesen minden pozitív változás segít csökkenteni a félelmeinket, a magas pozitív egyenlegek, a hiánycéltartási fegyelem, az adósságcsökkentés.

Fontos tényező azonban az is, hogy ha világszerte kamatemelések várhatók, akkor a 3,00 százalékos kamatszint rettentő alacsony. Vannak olyan számítások, amelyek a gazdaságok potenciális teljesítőképességéből és a kívánatos inflációból azt számolják, hogy mi az egyensúlyi kamatszint. Nos, ez normál békeidőben 3,5-4 százalék a fejlett világban, vagyis mi már alatta vagyunk egy átlagosnak mondható szintnek, pedig azért nem vagyunk a fejlett világ. Természetesen erre a környezet most valóban lehetőséget ad.

A másik oldalról nézhetjük úgy is, hogy a magyar kamat nagyon magas. Amikor a hasonló hitelminősítéssel rendelkező országok 100-150 bázispontos felárral tudnak hitelt felvenni, akkor nekünk miért kell ennek kétszeresét megadni. Miért 280 bázispont a CDS-felárunk, amikor Szlovákiának 80? Ha így tesszük fel a kérdéseket, akkor az látszik, hogy nagyon is megfizetjük a kamatban az árát mindannak a még orvoslásra szoruló negatívumnak, amit felsoroltunk: nagy adósság, bizonytalanság, gyengécske növekedés.

Ami talán a legfontosabb – globálisan is érezhető, hogy vége a risk on, risk off világának, vagyis nem az jellemző, hogy a sok-sok pénz a befektetőknél lévő kockázati kapcsoló hatására egyszerre bemegy, majd egyszerre távozik a fejlődő piacokról. A befektetők differenciálnak. 2013-ban Magyarország határozottan a kedvencek között volt, nagyon-nagyon fontos lenne, hogy 2014-ben is így legyen.

A magyar kötvénypiacok ma egyszerre olcsók és egyszerre drágák. Hiszen kevés helyen van már egyáltalán érdemi hosszú távú hozam, vagy magyar szemmel, az inflációt alapul véve, érdemi reálhozam. Ezért még mindig olcsó a piac. Ugyanakkor a magyar piac nagyon drága is, mert hosszabb távon ennél csak magasabb kamatok, vagyis alacsonyabb kötvényárfolyamok tűnnek reálisnak.

Ha megindul a kamatemelés világszerte, akkor csak az a feltörekvő piac lesz képes a tőkét az országban tartani, amelyik időben ébred és vonzó kamatot kínál. Nagy veszély, hogy óvatlanságból vagy másféle ösztönzésre ne csússzon túl a reális határokon a nagy kamatcsökkentési hullám. Eddig határozottan sikerről van szó, de a  vészjelző már felvillant, előbb-utóbbi itt a trendforduló!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


Címkék: kamat jegybank

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr135695255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A félelem jogos, lehet, hogy jön majd egy trendforduló.
A elsö kérdés az, hogy mikor.
A második kérdés pedig az, hogy majd akkor lehet-e kezelni a helyzetet.

Senki sem tudja, hogy mikor lesz a trendforduló.
De amikor lesz, akkor egyszerüen fel kell majd emelni az alapkamatot.

Tehát nem baj az, ha most csökkentjük, mert bármikor vissza lehet emelni, ha szükséges.

dornyeij.blog.hu/2013/12/17/mnb_kamatdontes_elott_2013_december
Remélhetőleg a zsidó spekulánsokat egyre kevésbé érdekli a Ft. Pld. Sorosékat.

Úgy látom, most inkább Ukrajnára koncentrálnak, sok naív ukrán pedig azt hiszi, az EU-val a szabadság jön, pedig Soros és szervezetei, az USA pofátlan beavatkozásai, az IMF és természetesen a megkülönböztetés, ahogy most is van a románokkal, bolgárokkal.
Az "olcsó" pénz politikájából az emberek nem éreznek semmit. Nem nagyon lett több munkahely, és nem lett magasabb a fizetés, de a bankok és a nagyrészvényesek jól megszedték magukat világszerte.
@Brix: Hacsak azt nem hogy olcsó hitelt kapnak, nem drágát.
Sikersztori lehetne, ha nem vinnék túlzásba (ezt is) a fiúk. Aztán majd vakarhatják a fejüket, hogy hetente, vagy kétnaponta emeljenek kamatot a 350-400 Ft-os euró láttán.
@lost hope: Jaja most is jól begyengült a forint LOL.
@lost hope:
"350-400 Ft-os euró "

Már most minimum annyinak kéne lenni, ha bármi is bejött volna az Economisthoz hasonló vécépapír-lapok jóslataiból

Ha pedig Bajnai marad a miniszterelnök, már 1:1-ben jegyeznék a forintot és az eurót, és a devizahiteleiket 300%-on lennének csak hajlandók átadni az adósok
Igen, ezt a cikket már többször leírtátok - bár az Indexen - hogy tavaszra csőd, meg minden...
"a vészjelző már felvillant,"

Egyfolytában villog, már 3 éve bömbölnek a szirénák

Atom vagy szén helyett inkább vészjelző-erőművet kéne építeni Magyarországon
A NIIP ami igazán mérvadó mutató, ha egy ország pozícióját vizsgáljuk. Nem államét, háztartásokét vagy egyéb szegmensekét, hanem az adott országét. Az adatok szerint nem Lengyelország és Románia, hanem mi, magyarok állunk a harmadik legrosszabbul a listában.

en.wikipedia.org/wiki/Net_international_investment_position

Rendezzétek le az utolsó oszlop szerint.

A 2002-es váltáskor még a középtáborban voltunk, a balliberális kormányzás lökött vissza aminket ebben a tekintetben is a sereghajtók közé. A Fidesz érdeme, hogy a 2010-es -116% körüli értékről, ami akkor rosszabb volt mint a görögöké, mostanra a - 100% körüli szintre lementünk, ami persze még mindig iszonyat magas.

Ami pedig azt illeti, a Templeton és a Blackrock legalább akkora barátunk, mint Brüsszel. Ha nem nagyobb.
@Erő e-meló: Nem állítottam ilyesmit. Mindössze arra próbáltam rámutatni (a cikk szerzőjével egyetértve), hogy az összefüggés a kamatszint és a forintárfolyam között korántsem lineáris és egyértelmű. A jelenlegi nemzetközi pénzpiaci helyzet nyilvánvalóan átmeneti, nem stabil, változni fog. Kérdés, hogy mikor és milyen gyorsan. Akkor viszont tény, hogy gyorsan és jelentősen kell majd kamatot emelni, és komoly árfolyamkilengésekre lehet majd számítani. Kérdés, megérik-e ezt a rizikót a jelenlegi agresszív kamatcsökkentéssel elért eredmények, vagy egy óvatosabb, "ortodoxabb" kamatcsökkentési stratégiával csökkenthetők lennének-e a várható kilengések?
Húsz százalékkal olcsóbban szállítja a gázt a Gazprom, a fidesz sunnyog a rezsicsökkentéssel.

Hány százalékkal is csökkent a fogyasztói ár? Pont ennyivel. Akkor miért kell emiatt rezsiharc, külön munkacsoport és kigyűjtést kifüggeszteni a lépcsőházakban arról, mennyivel kellett kevesebbet fizetni a rezsiharcnak köszönhetően?

A gáz ára hatással van az áram árára is.

Minek köszönhető a gázár csökkenése? Megnőtt a konkurencia, új gázlelőhelyeket fedeztek fel, és a gáz ára tovább fog csökkenni – hangzott el a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában.

Elhangzott az is, hogy 2015-től a magyar kormány fog tárgyalni a Gazprommal az árról. Addig érvényben van a hosszú távú szerződés.

A Gazprom volt a szocsi-i téli olimpia fő szponzora. A létesítmények elkészültek, és már az olimpiai láng is megérkezett Oroszországba. A Játékok 2014 februárjában lesznek.

A rezsiharcos kampány a választásokig ki fog tartani, és nem fognak beszélni arról, hogy pont ennyivel csökkent a beszerzési ár… Fogunk kapni ismét egy milliárdért miniszterelnöki körlevelet, amelyben kiemelt helyet kap abban is a rezsiharc és annak sikere. A szolgáltatók lehet, hogy maguktól nem csökkentették volna az olcsóbban beszerzett gáz fogyasztói árát, de erre a kormánynak kell, hogy legyen eszköze, harc nélkül is elérhető lett volna. De hát akkor mivel lehetne szédíteni az embereket?

Hogy évente ezermilliárd forint adóbevétel nem a költségvetésbe kerül be, hanem a maffiához, az nem zavarja a kormánypártot. Fülkeforradalom, rezsiharc, békeharc, békemenet, miniszterelnöki körlevelek, a kisemberektől elvont adóforintok haszontalan célokra történő elköltése, ez dübörög és sajnos nem a gazdaság. A gazdagok ajnározása és a kis jövedelműek sanyargatása zavartalanul folytatódik!
@lost hope:
Ha nem megy el a határig valaki, akkor sose tudja meg hol a határ

Amit írsz, az számomra túlságosan rímel az elmúttnyóvév "ortodox"-nak mondott, valójában inkompetens gazdaságpolitikájára. Amikor ugyi 10 százalék körül tartották az alapkamatot, mondván ha csökkentik akkor kivonulnak az államkötvények vásárlói, becsődöl a forint. Ha Simoron és a többi tehetségtelen balfaszon múlik, még mindig 7% körül lenne az alapkamat

Ami most történik, az világvége ha bejönnek a jóslataik. Csakhogy semmi nem jött be nekik. Ha tényleg beindulnak a pénzpiaci kifelé áramlások, akkor kamatot kell emelni, oszt annyi
@Hű de bunkó, tetű, izomagyú vagy Berki Krisztián:

Aztán valahogy mégis Mo-n csökkentek az energiaktgek az EUban a legjobban....újabb siker ami megmutatkozik a választásokon is
A pénzpiaci bőség a FED monetáris enyhítésének köszönhető. A többi nagy gazdaság is pumpálja a pénzt. Felteszem követik abban is a FED-et, hogy amíg a FED, mint a világgazdaság meghatározó országának jegybankja szükségesnek látja a pénzpumpálást a gazdaságba, addig nekik is célszerű így tenni.
A folyamatnak új fontos szereplője a januárba hivatalba lépő új elnök, Yellen a laza monetáris politika híve. Leendő új alelnöke, Fischer viszont ellenpontként működhet vele szemben, akinek van gyakorlata abban, hogy kell (és mikor van az) a megfelelő lélektani pillanatban elkezdeni a monetáris szigort. Fontos szempont, hogy az új elnöknő döntési prioritásai közé tartozik a munkanélküliség alakulása. A gazdaság magabiztos megerősödésében számít a munkapiaci helyzet. Belátható, hogy ebben van igazság, az alacsonyabb munkanélküliségi ráta (valós) tényleg jól jelzi a gazdaság beindulását. Az USA adat 7% felett van még, a szigorítás határa 6,5% és alatti érték.
Az USA költségvetési hiány alacsonyabb lesz várhatóan, mint a tavalyi. A közig finanszírozása jan 15-ig lett elfogadva ősszel, febr 7-ig kell megállapodni ismét az adósságplafonról. A republikánusok nagyon nem szeretnék az Obamacare-t, akkor sem ha ez egyelőre még népszerűségvesztést okoz nekik. Viszont minden egyes mizéria idején, az adósságplafon megszavazásakor elmondhatják, hogy emiatt is költ többet a kormányzat. Ha már a laza monetáris politika következtében megerősödik a gazdaság, az egyelőre Obamával és demokratákkal szimpatizáló többség belefáradva az állandó belső vitákba elkezdhet egyetérteni a republikánusokkal. Ekkor már meg lehet kezdeni a monetáris szigort, amiben Fisher feltehetően partner lesz. A republikánusoknak fontos, hogy ez a Obamacare (amely megvalósításának ígérete nagy szerepet játszott Obama választási sikerében) ne süljön el túl jól. Szeretnék megnyerni a következő választásokat, és a program negatívumaira vonatkozó kritikák és támadások erőteljesen alááshatják a demokraták szereplését). Nekik tehát érdekük az adósságplafon körülötti viták és botrányok. Másrészt a republikánusoknak az Obama ciklus végére el kell érniük, hogy az átlag amerikai annyira mégsem érezze jól magát, nehogy sikeresnek minősítse a demokraták kormányzását. Tehát számukra fontos, hogy a szigorítást még ebben a kormányzati ciklusban meglépje a FED. Ha a gazdasági adatok jobbak lesznek, már Yellennek se lesz se érve, se oka, hogy fenntartsa a pénzpumpát. Ezt úgy kell megtenniük a republikánusoknak, hogy a gazdasági növekedés beindulását ne veszélyeztessék. Ha a biztató növekedési adatok maradnak, a munkanélküliségi ráta csökken, elérkezik az idő, amikor meg lehet kezdeni a szigorítást. Fishernek ebben van technikai gyakorlata, és a megfontolt fokozatos szigorítás híve. Óvatosan formált folyamatra készülhetünk, nem sokkra. Ha a gazdasági adatok javulnak a szigorítás megkezdésére a republikánusoknak nem rossz év, de a ciklusban az utolsó lehetőség a 2015-ös év, az idei még túl korai a gazdaság állapotának a sérülékenysége miatt. A kérédés az is, ha a növekedés stabilan javul, számít-e a FEDnek, hogy 6,5%, vagy 7% a munkanélküliségi ráta. Egyáltalán nem biztos, hogy számítani fog. Ha a FED szigorítani kezdi a monetáris politikáját, a többi nagy is követni fogja őket (várhatóan).
Ez az időszak alkalmas arra, hogy a sérülékeny országok erősítsék saját gazdaságukat, biztosítsák a növekedés alapjait. Ha az országot leíró adatok jobbak, akkor - feltehetően a fokozatosan és lassan szigorodó monetáris politikáknak - szépen puhán lehet továbbra is biztosítani a finanszírozást akkor, amikor már a gazdaság stabilitása és hitelessége lesz az egyik fő szempontja a befektetők érdeklődésének.
De ez saját vélemény.
@Larry Silverstein:

Ukrajna IMF tag.

Szóval az EU-t bukja csak Ukrajna.

Soros meg nem tudom, hogy jön ide.
@Hű de bunkó, tetű, izomagyú ez a Berki Krisztián:
"Húsz százalékkal olcsóbban szállítja a gázt a Gazprom, a fidesz sunnyog a rezsicsökkentéssel.

Hány százalékkal is csökkent a fogyasztói ár? Pont ennyivel. Akkor miért kell emiatt rezsiharc,"

Azért mert az ellenzék megbízhatóan ökör:ha Orbán akar valamit,akkor reflexből az ellenkezőjét akarják..:))
Ráadásul időtlen idők óta mindig csak növekedett az energiaár,ezért a kisembereknek pünkt az ellenfelek hitelesítik "rezsiharcot".
Tuti olcsóbb lett a beszerzési ár

Az is igaz emiatt nem lett volna olcsóbb a lakosság számára az energia, mert lenyelték volna a Energia szolgáltatók.

Most kerály számára újraválasztáshoz a rezsicsökkentési produkció a kifizetődő. Balfasz baloldal meg nem tudja mit csináljon , károg össze-vissza és helyesli a rezsicsökkentést , sőt.......
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása