A világban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség egyre égetőbb probléma, amit ha nem kezelünk, súlyos gazdasági és szociális elégedetlenséghez vezethet a Nobel-békedíjas Muhámmád Junusz szerint.
Muhámmád Junusz nemrégiben a Thomson Reuters Foundationnek nyilatkozott a korunkat átható társadalmi egyenlőtlenségekről, és azokról a nyugtalanító tendenciákról, amelyek a közeljövőben még nagyobb szociális és gazdasági feszültséget okozhatnak.
A bangladesi közgazdász szerint a jelenlegi banki és pénzügyi rendszer olyan világot teremtett, amelyben „minél több pénzed van, annál több pénzt adok neked”, azaz a pénzáramlás tekintetében súlyos eltolódások tapasztalhatók. Junusz szerint tovább súlyosbítja a problémát, hogy a jelentős vagyon a világnak csupán egy nagyon kis részén koncentrálódik, ezzel pedig gyakorlatilag egy időzített bombán ülünk, ami hatalmas veszélyeket tartogat a jövőre nézve.
Junusz úgy véli, hogy Donald Trump megválasztása, valamint a nyári Brexit egyaránt annak a bizonyítéka, hogy a társadalom elégedetlen a jelenlegi elit hozzáállásával, illetve azzal a látszólagos tétlenséggel, ami a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását illeti.
A gazdagok csak gazdagodnak
Az Oxfam idei döbbentes jelentései is alátámasztják Junusz vészjósló álláspontját. A kutatásból kiderül, hogy a világ leggazdagabb 62 emberének a jövedelme 44%-kal emelkedett 2010 óta, miközben a világ legszegényebb rétegét képző 3,5 milliárd ember vagyona pedig 41%-kal csökkent ugyanazen időszak alatt. Junusz szerint az ilyenfajta társadalmi egyenlőtlenségek elsősorban a legszegényebb rétegben tapasztalható feszültséget súlyosbítják, akik a bevándorlókat és a különböző kisebbségeket hibáztatják a kialakult nyomorúságos helyzet miatt.
„Az ember nem munkakeresőnek születik, hanem vállalkozónak”
Junusz érdekes módon közelít a megoldás felé, ugyanis szerinte úgy lehet meghekkelni a jelenlegi egyenlőtlen állapotokat, hogy az emberek kreatív energiájukat saját vállalkozásaikba fordítják. Junusz hozzátette, hogy azok a vállalkozások tehetnek igazán a gazdasági és szociális változásért, amelyek a társadalom előremozdításában gondolkodnak, nem pedig azok, amelyek csak a profitmaximalizálásban látják a jövőt.
Junusz közgazdászként a fedezet nélküli mikrohitelek fontosságával hívta fel magára a figyelmet; az általa alapított Grameen Bank fennállása óta már több mint 8,8 millió embernek adott hitelt Bangladesben. Ezzel a modellel nyerte el a „szegények bankára” elnevezést, de ugyanezen erőfeszítéseinek köszönheti, hogy 2006-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki munkásságát.
Utolsó kommentek