Még hogy nem üzleti kérdés? Dehogynem! Napok óta a 12 milliárdos atomerőmű-beruházás a téma az országban és ahogy  - a politikusok után - szóhoz jutnak a szakemberek is, egyre több értelmes érvet hallani az építkezés ellen. Azt, hogy drága és kockázatos beruházás, de azt is, hogy egyáltalán nem átlátható, következésképpen mutyiszagú.. Egy egészen döbbenetes horderejű ügyről  van szó, amely mindenfajta lakossági, vagy civil egyeztetés, előkészítés, bevezetés nélkül hullott az ölünkbe.

A kritikák ellen eddig egyetlen érdemi kormányzati érv hangzott el: „nem üzleti kérdés”. Ja, ha nem az, akkor vége a racionális beszédnek. De mi az üzlet, ha nem ez? A globálisan is hihetetlenül versenyző energiapiacon egy 10-12 milliárd dolláros deal – mi az ha nem egy üzlet? Olyan ez, mint a multinacionális cégeknél: ami nyereségesen kijön az excel-táblákban, az projekt vagy üzleti terv, ami pedig nem jön ki, az a stratégia! Hát, Paks 2 aztán stratégia a javából!

Címkék: atom költség beruházás

A legtöbb nemzetközi elemző szerint 2014 még nem a nyersanyagok éve lesz, de paradox módon néhány nagy játékossal, például az orosz nyersanyagcégekkel kapcsolatban mégis optimisták az előrejelzések. A nagy kérdés mindig az, hogy miképpen áll a nagy keresleti-kínálati játék, mi nő gyorsabban, a nyersanyagok feltárása és kitermelése, vagy éppen a világ növekvő felhasználása. Spekulálunk kicsit az energiaipari részvények esélyeiről.

A bevezetőben leírt kereslet-kínálati hinta függvényében az árupiacok és a nyersanyag-termelők részvényei is kifejezetten hektikusan viselkedtek az elmúlt évtizedben. 2008 előtt volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, semmi nem állíthatja meg a ralit, a gyorsan urbanizálódó és rengeteg infrastrukturális beruházást végrehajtó Kína, úgy is, mint „a világ gyára” minden fontos kapacitást megvett, az árak kilőttek felfelé. Aztán jött a globális pénzügyi válság és kiderült, hogy a fák ezúttal sem nőnek az égig. Hiába szűk keresztmetszet a nyersanyag, például az olaj, még mindig létezik olyan, hogy nagy áresés. Ezeken a piacokon az éves 50-70 százalékos áresések és emelkedések váltogatták egymást. Az elmúlt évek még kifejezetten rosszak voltak, ami a beruházások átfutásával magyarázható. Vagyis a 2008 előtt elhatározott beruházások (palamezők, bányák, kutak, finomítók) beértek, csakhogy mire elkészültek, a végtermékek árai már alacsonyabbak voltak,s így felesleges kapacitások, veszteséges kitermelések alakultak ki.

Címkék: befektetés energia nyersanyag Mol

Megint be lehetett adni pályázatokat trafiknyitási engedélyre. Aligha volt nagy tolongás. A cigarettaforgalom alakulása feketén-fehéren mutatja meg, milyen az, amikor  a kínálat-kereslet felmérése, és rendes megvalósíthatósági tanulmányok nélkül avatkozik be a kormány a piaci folyamatokba, mert politikai szempontok alapján kedvezne egy meghatározott rétegnek. Az eredmény az elcseszett trafikok.

Kudarc a nemzeti dohányboltok eddigi rövid története, csak a vak nem látja. Lehet, hogy azért hagy majd alább a sorozatrablás is, mert a bűnözők is rájönnek, hogy alig van kilopható bevétel.

Címkék: trafik nemzeti dohány

Érdemes helyzetbe hozni egy állami bankot? A régiós és a korábbi magyar tapasztalatok alapján is ráfizetés, a végén mindig konszolidálni kell azokat, rengeteg adófizető pénz elfolyatásával. Az állami vásárlásnak legfeljebb csak időlegesen, rövid távra  - átmeneti veszteségrendezés céljából - lehet értelme.

Megveszi-e valamelyik külföldi kereskedelmi bankot a magyar állam, vagy valamelyik kegyeltje? Ebben a pillanatban úgy fest, hogy még sem eszik olyan forrón a kását, bár a szándékról nem tettek le. De mi is lenne az értelme? Piaci alapon rögtön ki is jelenthetjük, hogy amennyiben a korábbi tulajdonos, a tapasztalt nemzetközi bankcsoport nem tudja nyereségesen működtetni a magyar bankját, nem tudja kontrollálni munkatársait, nem fogja vissza azok kockázatvállalási étvágyát, akkor az állam által kinevezett bankárok sem igen fogják.

Címkék: bank állam tulajdon

Nem tudjuk, hogy ki és mi okból követte el a Béke téri robbantást a bankok előtt hétfő reggel Budapesten, de sok minden leszűrhető abból, hogy rögtön az első reakciók szerint figyelemfelkeltés, vagy bosszú volt az indok, semmint bankrablás.

„Valami elkeseredett devizahiteles bankot robbantott” – ilyen és ehhez hasonló kommentek lepték el a közösségi és az elektronikus médiát. Jelen helyzetben tehát egy banknál elkövetett robbantás ennyire éri csak el az ingerküszöbünket. Kirabolni sokkal inkább trafikot érdemes, a bankokról már mindenki tudja, hogy nem sok pénz van ott – a Raiffeisen is csak 1 forintot ér, ugye – ráadásul ezek a sóherek még mindig őrült pénzeket költenek bankbiztonságra, a mi pénzünkből! Azt pedig, hogy van-e értelme a BRFK/ORFK központtól 200 méterre ATM-et lopni, és ez utal-e más célú elkövetésre, illetve hogy az ott dekkoló hajléktalanok elküldése a robbantás előtt mélyen humanista elkövetőkre utal-e, azt mindenki döntse el maga. A tettes remélhetőleg hamar meglesz, s akkor majd kiderül az is, hogy mi sarkallta erre a tettre, s szándékozott-e más módon is felhívni a nyilvánosságot elégedetlenségére – már ha ez volt a cél egyáltalán.

Címkék: bank hitel deviza robbantás

Érdekes, de leginkább érthetetlen csörtét láthattunk a napokban a Raiffeisen Bank és az osztrák sajtó részéről csak „pincészetnyi banknak” titulált Széchenyi Bank között, ám lehet, hogy valójában nem is piaci helyezkedésről, inkább az osztrák és magyar állam közötti pengeváltásról van szó. A magyar állam így kettőt üthetett egy csapással: alaposan ráijesztett az idehaza tevékenykedő külföldi bankokra, illetve ütőkártyát szerezhetett egy az osztrákokkal vívott másik csatában, amit a külföldiek földszerzésének korlátozásával kapcsolatban vívnak a felek.

De mi köze is van a két dolognak egymáshoz? A lehetséges válaszhoz legközelebb a latin Cui Prodest? vagyis a Kinek az érdeke? kérdés mentén juthatunk.

Címkék: bank állam Raiffeisen

Az ország egyik fele kárörvendően, a másik fele kétségbeesetten fogadta a Raiffeisen 1 euróért történő esetleges eladásának hírét. Abban viszont szinte mindenki egyetértett, hogy 1 euróért a hülyének is megéri, „legyen inkább 2!” – ugratták egymást az emberek a közösségi médiában. Az üzlet befuccsolt, de azért érdemes kivesézni az ajánlatot.

„De hát hova lett az a sok pénz, az összes hitel, meg a betétek???” – hangzott az egy eurós hírre a jajveszékelés buszon, villamoson, Facebookon, ahol csak emberek beszéltek erről az egészről. Talán ez volt a legnehezebben emészthető része az 1 eurós történetnek a pénzügyekben kevéssé jártas ember számára. Hogy tudniillik, egy bank, aminek több ezer ügyfele van, több tucat fiókkal rendelkezik, és százmilliókat költ reklámra, az hirtelen hogy lett egy euró? Hol az a sok pénz? A betétesek ki vannak semmizve? A hiteleket nem kell visszafizetni? Mi tagadás az ajánlat alkalmas bankpánik gerjesztésére is, tekintve, hogy a hétköznapi ember számára egy bank ára és a benne foglalt tételek között szorosabb összefüggés van, és az 1 euró híre komolyabb megrázkódtatás a bankokba vetett bizalomra, mint ha öt Lehman tesó hasal el.

Címkék: bank eladás Raiffeisen

A Magyar Állam január közepe és március vége között szeretné értékesíteni a TakarékBank többségét, de egyúttal venne is újabb bankot, legalább is a Raiffeisen Bank csak úgy kerülhet - állítólag már január közepén - a Széchenyi Bank tulajdonába, ha ahhoz az állam is masszív  pénzbeli segítséget ad. Mindkét ügyletet zavarba ejtő gyorsasággal bonyolítanák le, mintha élet-halál kérdése lenne, hogy a választásokig nyélbe üssék azokat.

2008 előtt a bankok értékesítése gyakori, normál tranzakció volt a régióban. Volt, aki még a piacra igyekezett, vagy méretet akart növelni, azaz célpontokat keresett. Mások éppen stratégiát váltottak, „feladták”, más üzleteikre összpontosítottak, vagyis volt eladó is, vevő is bőven. Ez ma már nincs így, kevesebb a vevő, de ők ugyanolyan körültekintőek, sőt talán még óvatosabbak, mint régen. Vagyis egy dealhez sok idő és sok jó szakember (jogász, tranzakciós tanácsadó) szükséges.

Címkék: adásvétel bank Raiffeisen Takarék

A múlt év végén jött a hír, a bankok elkezdték átalakítani bankszámlakínálatukat, a Citibank például felmondja a már meglévő számlákat is és helyettük egy jóval magasabb díjjal rendelkező csomagot kínál. A drága és nehezen átlátható díjazású bankszámla azonban nem speciális magyar jelenség. Az Unió egységes szabályozást szeretne és olcsó számlát, de mögötte egészen másféle ok rejlik, mint a rezsiharcba hívó magyar kormány esetében.

Címkék: bank számla rezsi EU

Ritkán lehet ennyire erősen előrejelezni egy trendet, egy devizapár változási irányát, de 2014 határozottan a dollár éve lehet. Elsősorban a jennel szemben.

2013-ban nem dőlt össze a világ, sőt, a növekedés csírái is látszódnak már. A tőke- és árupiacok furcsa szerzetek, mert ez az alapvetően pozitív ténymegállapítás teljesen eltérően csapódik le rajtuk. Az amerikai és a japán részvénypiac például értelemszerűen nagyon boldog volt és szárnyalt, viszont az arany és az ezüst nagyon padlót fogott. Hiszen amikor nyugi van, akkor nem annyira érdekesek ezek a klasszikus menekülő-befektetések.

Címkék: árfolyam dollár jen