A múlt év végén jött a hír, a bankok elkezdték átalakítani bankszámlakínálatukat, a Citibank például felmondja a már meglévő számlákat is és helyettük egy jóval magasabb díjjal rendelkező csomagot kínál. A drága és nehezen átlátható díjazású bankszámla azonban nem speciális magyar jelenség. Az Unió egységes szabályozást szeretne és olcsó számlát, de mögötte egészen másféle ok rejlik, mint a rezsiharcba hívó magyar kormány esetében.

Becslések szerint mintegy 58 millió ember nem rendelkezik bankszámlával az EU-ban, ezen belül 25 millió azok száma, akik bár szeretnének, a bankok visszautasítása miatt nem nyithattak számlát. Ők legtöbbször munkanélküliek, eladósodottak, vagy alacsony keresetűek, akik egyszerűen nem jelentenek potenciális ügyfélkört a bankok számára. Szakértők szerint ezzel ördögi körbe kerülnek az érintettek, mivel álláskeresésnél hátrányba kerülnek, hiszen a fizetések készpénzben történő kifizetése normál piaci viszonyok között többlet kiadást és bürokráciát jelent a vállalkozás számára. De nem csak a munkavállalásnál okoz a számlahiány kellemetlenségeket, hiszen sok esetben a tanulmányi ösztöndíj, vagy akár a szociális segély is átutalás révén érkezne.

Az Unió lépett, s az Európai Parlament december 12-én állást foglalt az alapszámla kötelező bevezetése mellett. A szabályozás kimondja, a legálisan az Európai Unióban tartózkodóknak joga van alapszolgáltatásokat nyújtó számlát nyitni, és ezt a jogot a bankok nem tagadhatják meg nemzetiség, lakóhely vagy éppen jövedelmi helyzet alapján. A számlának a legalapvetőbb funkciókat kell ellátnia, vagyis tudnia kell utalásokat fogadni/indítani, s biztosítani kell egy bankkártyát fizetéshez, valamint ATM-en keresztül készpénz felvételhez, mindezt „ésszerű” díjak mellett. Az persze jó kérdés, hogy mit is takar az ésszerű díjazás? A Bankszövetség egy tavaly kiadott közleménye a minimálbér 1 százalékában határozza meg az alapszámláért fizetendő átlagos havi költségeket, de a részletes szabályozásról a tagállamoknak tavaszig kell dönteniük.

Hogyan alakulnak a banki költségek Európában? Szabályozás ide vagy oda, jelenleg inkább a célokkal ellentétes folyamatok jellemzők. A német sajtóban például hónapok óta téma, hogy a korábban rendkívül elterjedt ingyenes számlák fokozatosan kikopnak a bankok ajánlataiból, és az ügyfeleknek egyre többet kell fizetni az utalásokért vagy a számlavezetésért. Persze az eurózóna országaiban nem a különadók hozzák a drágulást, szakértők szerint a bankok inkább az alacsony kamatok miatt kieső bevételt próbálják meg ezzel a módszerrel pótolni.

Magyarországon még rosszabb a helyzet, hiszen nálunk a tranzakciós illeték is befolyásolja a bankok árképzését. A kormány nem is várt sokáig az emelkedő költségekre adott válasszal: már van pénzügyi rezsicsökkentésünk is, igaz, attól, hogy hamarosan már havonta kétszer ingyen vehetünk fel készpénzt, a számlavezetésért, a kártyahasználatért vagy éppen az utalásokért továbbra is növekvő díjakkal kell számolnunk. S vannak ezen túl mutató, további következmények is. Az egyik lakossági piacon is aktív bank például elkezdte felmondani ügyfelei bankszámláját, és helyette egy sokak számára kedvezőtlenebb alternatívát ajánl. Idehaza az unió által kitűzött célok tehát nem hogy közelednének, sokkal inkább távolodni tűnnek.

A banki szolgáltatások minél szélesebb körben való elterjesztése, valamint az ezzel járó költségek mérséklése mindenképp támogatandó törekvés. Nem mindegy azonban, hogy az intézkedések milyen hatásokkal járnak majd.  Míg az uniós szabályozás célja lényegében a bankszámlák és az elektronikus fizetési módok elterjesztése, addig az ingyenes pénzfelvételnek éppen ezzel ellentétes eredménye lehet, és inkább a készpénzhasználathoz való visszalépést eredményezhet. Persze a két intézkedést nehéz összehasonlítani, hiszen az uniós szabályozást már vagy két éve készítik elő, a mi pénzügyi rezsicsökkentésünk ötlete pedig legfeljebb pár hónapja született meg, s lépett szinte azonmód életbe.

Címkék: bank számla rezsi EU