Az intenzív kamatcsökkenés miatt az év végén a lakossági megtakarítók, de maguk a bankárok, brókerek is eddig soha nem látott kihívás előtt állnak. Előbbieknek meg kell érteniük, utóbbiaknak el kell magyarázniuk, hogy egy év alatt 4-7 százalékponttal alacsonyabb kockázatmentes hozamból kell kiindulni mindenkinek, ami praktikusan azt jelenti, hogy nem sok pluszra számíthat az, aki betétben tartja a pénzét.

Nem akármilyen változást élnek meg 2012 vége és 2013 vége között az átlagosnál jobban szituált, és több millió forintnyi megtakarításra képes felsőközép-osztálybeli magyar családok. Miközben tavaly úgy keresgélhettek a különböző befektetések között, hogy a kockázatmentesnek gondolt állampapírral, bankbetéttel, vagy éppen pénzpiaci alappal még 7-8 százalékos hozamot tervezhettek, addig ma biztosan csak 3 százalékos szintet érhetnek el.

Vagyis - 10 millió forintra számítva - tavaly a család még 7-800 ezer forint plusszal, azaz legalább havi 60 ezer forint „pénzügyi eredménnyel” kalkulálhatott addig az idén 300 ezer forint a fix éves hozam, azaz havi 25 ezer forint. Nem kicsi változás egy olyan piacon, ahol a szakemberek szerint világít a nominális készpénz vaksága, vagyis ha 10 százalékos infláció mellett a befektető 8 százalékos megtérülést ér el megtakarításaival, akkor elégedettebb lesz, mintha 1 százalékos infláció mellett 3 százalékos hozamot.

Vagyis senki nem a reálhozamot nézi, ahogyan az sem vigasztalja meg a befektetőket, hogy Magyarországon van szinte a legjobb kamat, a legjobb reálhozam az egész fejlett világon, hiszen más országokban már régen meg kellett szokni a nulla-hozamot.

A kockázatmentes hozamok csökkenése a legfontosabb trend és a legfontosabb dilemma ma a bankok és az ügyfelek viszonyában. A kihívásra érezhetően nincsen felkészülve a bankrendszer, a fiókokban ülő alkalmazottak szakértelme, meggyőzőképessége nem megfelelő, nem utolsó sorban hiányoznak az olyan attraktív ajánlatok, amelyek maradásra bírhatják a kuncsaftokat.

Hiszen mit hall mindenki amúgy is naponta ezer decibellel, azt, hogy a bankok áthárítják ügyfeleikre az ilyen-olyan terheket, a bankok népnyúzó hibás termékeket próbálnak rátukmálni kedves ügyfeleikre, mi több még kartelleznek is. Ilyen bizalmi helyzetben kell elfogadni, hogy a bank már csak 3 százalékot ad és nem 8-at. Sokféle az ügyfél. Van egy nagyon szofisztikált réteg, amelyik követi az internetes portálokon a kamatokat, naprakész az ajánlatokban, elfogadja, hogy megváltozott a kamatkörnyezet. Velük a legkönnyebb. Van továbbá egy elég tehetetlen, már-már lusta réteg, amelyik megszokott bankja legjobb ajánlatát választja mindig. Vele sem  nehéz. Van azonban egy csapat, amelyik gyanakvó, amelyik az alacsonyabb kamatokat a bankoknak rója fel, és amelynek egy része sajnos ebben a helyzetben saját szempontjából hülyeségeket fog csinálni. Ez az a réteg, amelyet sajnos elég nehéz megvédeni. Megvédeni önmagától.

Természetesen nem az a baj, ha valaki a banki ajánlatok helyett máshol keresgél,a baj az , ha ezt első indulatából teszi. „Ezek csak ennyit adnak? Na ezzel nem fogják kiszúrni a szememet!”, s rohan a nem megfelelő intézmények, ügynökök karjaiba.

Az álbrókereknek áldozatul eső emberek olykor túlságosan naivak, vagy mohók, de néha nagyon is racionálisak. Rászólnak a taxisra, ha az szerintük nem a legrövidebb utat választja és veszélybe kerülhet 100-200 forintjuk. Másfél órányi parkolást fizetnek ki és inkább befejezik előbb a tárgyalást, ha lejár a parkolójegyük. Kicentizik, hogy melyik benzinkútig jutnak el az autóval, mert ott akár 5 forinttal is olcsóbb egy liter benzin.

Ám mégis, a nehezen megkeresett pénzükkel az évek alatt felhalmozott megtakarításaikkal besétálnak olyan csapdákba, amelyeknél a valóságtól elrugaszkodott, nagy kockázatú, vagy kifejezetten csalárd befektetéseket kínálnak nekik az 500 ezer forintos káefték, a nevenincs MLM-hálózatok megnyerő külsejű ügynökei.

A tisztességes pénzügyi intézmények, a valóban hosszú távú bizalmat építő tanácsadók (reméljük tényleg vannak ilyenek) tudják, az ígéretlicitbe nem szabad beszállni. Vannak, akiket úgy sem lehet megmenteni saját hiszékenységüktől és kapzsiságuktól. 3 százalékos kamatok mellett sajnos valószínűleg egyre többen vannak ilyenek.

Már csak ezért is megnőtt a jó banki kapcsolattartók felelőssége. Alacsony kamatok, magas tranzakciós illeték, eho – mindezt figyelembe véve ügyféloldalról borzalmasan megnőtt a szolgáltató-váltás költsége és ezáltal a felelőssége is. Drágább lett  hibázni. A fiókbeli pultosoknak pedig bizalommal és edukációval kellene az új kamatkörnyezetben is elégedettségre okot adó szolgáltatást nyújtani. Ebben valóban közös most a szolgáltató és az ügyfél érdeke.

Címkék: bank megtakarítás hozam betét