Rusnyább vagy  éppen kívánatosabb lett a kicsik adója?

Egy éve ilyenkor a legnagyobb ujjongással üdvözölhették az adózók a szexi és kívánatos Katát. Kata elbírt akár 6 Misivel is! A kis és közepes paraméterekkel megáldott vállalkozók is reménykedhettek, hogy egyszer végre nekik is lehet jó. Erre most kiderül, hogy van egy nővére is, teltebb idomokkal!

„Havi 50 ezer, de ha van máshol állásod, akkor csak a fele, és minden letudva, évi hatmilláig!” – nagyjából így foglalták össze egymás között azok, akik igyekeztek kedvező és szabályos adózási formát választani a Fidesz kormány kínálta palettáról. Ezen a blogon is üdvözöltük a kezdeményezést, hiszen valóban előnyös, egyszerű, praktikus – és legfőképp: szabálykövetésre inspiráló – választás volt a kisadózó vállalkozások tételes adója, röviden a KATA. Ráadásul okosan megoldották, hogy kizárható legyen mindazok köre, akik rejtett foglalkoztatásként próbálkoztak volna: feltétlenül több különböző vevőtől kell, hogy összejöjjön az éves árbevétel, bizonyságaként annak, hogy nem egy alkalmazottról van szó, hanem egy többfelé is dolgozó kisvállalkozóról.

Címkék: adó kata kisvállalkozás

A pénzek pántlikázása a régi rendszerben volt szokás, nem is szeretnénk felújítani, még ha sok minden, ami most az országban történik éppen ezeket az időket idézi is fel. Mégis elgondolkoztató, hogy banki különadó címén akkora összeget fizet be a szektor a költségvetésbe, amennyiből teljes egészében megoldható lenne az égető devizahiteles probléma.

Többször írtunk már róla, és ebben aligha van vita a szakértők között, hogy a devizahiteles problémával kezdenie kell valamit a kormányzatnak, mára a teljes hitelállomány 55 százalékával már volt valami probléma, jellemzően az adós csúszott a törlesztéssel, átstrukturálták vagy újratárgyalták a kölcsönt, derül ki a jegybanki adatokból. Ráadásul a devizahitel-állomány átlagos hátralévő futamideje 10-12 év, vagyis a gazdasági és társadalmi hatásokkal a következő 2-3 kormánynak is együtt kell majd élnie.  Ez pedig a társadalmi következmények mellett azért is gond, mert nagyon úgy tűnik, addig nem lesz komoly belső fogyasztás-növekedés az országban, amíg az emberek a megkeresett jövedelmük jelentős részét hiteltörlesztésre költik.

Címkék: bank hitel adó deviza

Több szokatlan eleme is van a  Gazdasági Versenyhivatal összesen 9,5 milliárd forint rekordbírsággal járó, bankokat elítélő kartelldöntésének, még ha többen örülnek is annak, hogy milyen  példás vasszigorral csap le a hatóság a szabad versenyt akadályozókra. A pórul járt devizahitelesek kézzel fogható előnyhöz nem jutnak általa, viszont a döntés időzítésével mindenképpen a kormány kezére játszott  a GVH, s talán nem véletlen az sem, hogy éppen ezeket a gazdasági szereplőket marasztalták el a Kúria jogegységi döntése előtt.

Az ügy megértéséhez egészen 2011 őszéig kell visszamennünk, amikor a kormány meghirdette a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő visszafizetésének lehetőségét. A végtörlesztés lényege az volt, hogy az adósok kedvezményes, 180 forintos frank- és 250 forintos euróárfolyamon fizethették vissza hiteleiket. A cél a devizahitel állományának csökkentése volt, az eredmény azonban felemásra sikerült.

Címkék: kartell bank végtörlesztés GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata után 11 bankot marasztaltak el kartellvétség miatt. A határozat szerint a bankok (üzleti reggelik leple alatt) összejátszottak annak érdekében, hogy a végtörlesztés idején a lakosság nehezebben és drágábban jusson forintalapú kiváltó hitelhez. A média tálalása után sokakban, devizahitelesekben, civil szervezetekben támadhatott új remény,  íme nekünk lett igazunk, a bankok káros gyakorlata bizonyítást nyert. Sajnos ki kell ábrándítani a reménykedőket, nincsen semmilyen olyan automatizmus, amellyel a határozat után az egyén a bankokkal szemben jobb helyzetbe került volna.

Nézzünk egy egyszerűbb példát! Ha Magyarországon kartellezett volna a négy vezető gyümölcslé-gyártó, akkor a lebukásuk után a költségvetésnek fizetik be a bírságot. De meg lehetne utána találni a konkrét károsultakat? Talán lennének olyan fogyasztók, akik számlát hoznának arról, hogy vettek valamelyik nagy bevásárlóláncban egy karton ananászlevet, amiből pontos kárt lehetne számítani, de érezzük, hogy ez nem olyan egyszerű. Ahogyan kár érte azokat is, akik nem vettek egészséges ivóleveket, mert azt túl drágának találták. 

Címkék: kartell bank hitel deviza

Kétségünk ne legyen, a devizahiteles polémia közeledik a végkifejlete felé, és ahogy klasszikus szappanoperához illik – kitérőkkel, újabb és újabb mellékszereplők felbukkanásával, drámai összecsapásokkal - lassacskán kibontakozik a katarzis. A szereplők már a helyükön vannak: a negatív hős szerepében feltűnő bankok, a drámai hős szerepében megjelenő több százezer devizahiteles, és persze a kormány, amelyik lovagi kardot forgató hősként vagdalja a gonoszt, és segíti az önmagát megvédeni képtelen devizahitelest.

Azért így egyes számban, mert úgy tűnik, ebben a darabban a devizahitelesek között senki nem akar különbséget tenni: egy oldalra került az a spekuláns, aki az olcsó hitel és a száguldó ingatlanpiac csábítása miatt vett fel hitelt, valamint az, aki egyszerűen csak saját otthont akart a családjának. Egy csapatba került az, aki rendben fizeti a havi törlesztőit és az, aki már gyakorlatilag csődbe ment. De milyen kifejletre is számíthatunk, mi lesz a hitelesekkel, a bankokkal, a gazdasággal? És mi lesz a jövő évi választásokkal? A kérdések provokatívak, de lássuk be, jelenleg a Fidesz, a Fidesz frakció és a kormány kezében van a megoldás kulcsa, így a megoldáshoz is úgy juthatunk a legközelebb, ha a kormány lehetséges céljai mentén indulunk el.  

Címkék: per hitel deviza

Bár a jegybank nem a kormány része, most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állt elő egy ötlettel a jegybanki növekedési hitelprogrammal kapcsolatban, amikor is - határozottan magánvéleménynek csomagolva  - azt javasolta, hogy jövőre célszerű lennek kiterjeszteni a programot a magánlakások építésére is. Most sírjunk vagy nevessünk?

Korántsem arról szólt eddig ez a nagyszabású nulla kamatozású jegybanki hitellel refinanszírozott program, hogy felélénkítse az ingatlanpiacot, különösen nem a magyar lakáspiacot. Lehet, hát szétcincálni az ötletet felemlegetve, hogy akkor megint évtizedekre beégne a költségvetésbe egy lakáscélú kamattámogatás, pedig már éppen kikecmergünk belőle. A lakosságnak adott olcsó forrás a bank szempontjából sem veszélytelen, 2,5 százalékos marzsért a lakosságot finanszírozni nem üzlet, a nemzetgazdaság szempontjából pedig a külkereskedelmi egyensúly kerülne veszélybe, hiszen a sok hitelből fogyasztás is lesz, megugorhat az import.

Címkék: ingatlan hitel NHP

A kormány kezére játszanak most a gazdasági mutatók. Ezt ki is használják. Holott a most regnáló kabinet éveken át vitatta e számok megbízhatóságát, elutasította tényként való kezelésüket és vitatta a hitelminősítők által jósolt értékeket. Most mégis ezeket használja fel a sikerpropagandához. A makroadatok ugyanis most éppen sokkal kedvezőbb képet mutatnak a gazdaság állapotáról, mint ahogy azt sok szereplő a hétköznapok során megéli.

A kedvező GDP adat és az Európai Bizottság minapi - az uniós tagországok várható gazdasági folyamataira vonatkozó -  előrejelzése is tolja most a kormány szekerét. Magyarországról Brüsszel ugyanis azt írja, hogy a GDP az idén 0,7 százalékkal, 2014-ben 1,8 százalékkal, 2015-ben pedig 2,1 százalékkal izmosodhat, vagyis elindul egyfajta növekedés, ráadásul egyre dinamikusabb növekedés. A kormány boldog, az elemzők is elégedettek, s most Brüsszel felzárkózott az optimisták sorába.

Címkék: gazdaság mutató GDP Brüsszel

A legújabb kormányzati intézkedések kapcsán ismét sok szó esik a babakötvényről. Vajon sikeres pályára áll-e végre a konstrukció? A bő egy éve kezdeményezett babakötvény-átalakítás ugyanis bukással járt, jelentősen lecsökkent azóta a Start-számlát nyitók aránya a kisgyerekesek körében. A változásokról és a reményekről vendégszerzőnk, a Babakötvény szakportál szerkesztője ír.


A babakötvény egy olyan 42.500 forintos állami támogatás, mely minden gyermeknek automatikusan jár, aki 2005. december 31. után született, magyar állampolgár és állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Ezért semmit nem kell tenni, a gyermek anyakönyveztetési folyamatában automatikusan hozzárendelődik a gyermek adóazonosító jeléhez, majd az ötéves állampapírok hozamával kamatozni kezd még akkor is, ha a szülők erről nem kapnak értesítést.

Címkék: megtakarítás babakötvény

A világban eltolódott az olykor egymással is versengő politikai és üzleti elit befolyása, most már a politikusok izmosodnak! Legalábbis erre lehet következtetni a Forbes amerikai üzleti magazin frissen közzétett „a világ legbefolyásosabb emberei, 2013” lista alapján.

Vajon miért? Illetve, mi bizonyítja ezt? A folyamat a 2008-as nagy világégésig vezethető vissza. 2008-ban nagyon kitolt a pénzvilág a Föld népességével.  Addig a bankárok rengeteget, arcpirítóan sokat kerestek, különösen az angolszász világban, de részben az intézmények profitéhsége, részben a munkatársak csillapíthatatlan kapzsisága miatt végül összeomlott a rendszer. A pórnép ebből korábban nem sokat profitált, de a negatív következményekből annál több terhelte őt, beszállt a bankok megmentésébe, elviselte a recessziót, a munkanélküliséget, a válságot.

Címkék: politika pénz hatalom forbes

A devizahitelesek mentésével kapcsolatban kifogyott a kormány a pénzügyi megoldásokból, s most jöhetnek majd a  jogi természetűek vagy még akár a bankok is labdába rúghatnak saját javaslatukkal, a legfrissebb bejelentések szerint. Ha viszont jogi út, akkor Rogán Antal horvátországihoz hasonló megoldásokat emleget. Ismerjük hát meg közelebbről a horvát bíróság álláspontját.

Nagyon úgy néz ki, hogy a bankok térfeléről a bíróságokéira passzolta a kormány a devizahiteles-mentés labdáját - horvát és török példát emlegetve - miközben nyomatékosan felkérték a bíróságokat, hogy az ilyen ügyeket, ha lehet, soron kívül intézzék. Nem árt tehát jobban  megnézni azt a sokat emlegetett horvát példát, amelyet Magyarországon is követni kellene.

Címkék: per bíróság devizahitel Horvátország