Miért nem versenyképesek a magyar vállalkozók? Vegyünk egy egyszerű példát, a számlázást. A helyzet egy közismert anekdotával is jól leírható: megkérdezik a cigányzenekar prímását Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész játékáról, mire fanyalogva csak annyit mond: „szép szép, de asztalnál meghal…” Így vannak a magyar cégek is az elektronikus számlázással: minden tekintetben szebb és jobb mint a számlatömbös, de a vállalkozói gyakorlatban mégis meghal. Miért?

Évek alatt cikkek százai születtek a neten, amik mind arra mutatnak rá, hogy mekkora pazarlás papírban és pénzben is a számlatömbök használata. Nem túlzó becslés, ha azt mondjuk, hogy milliárdokat buknak rajta a vállalkozások. Tömböt vesznek, kitöltik, postára adják, elővigyázatosságból eleve ajánlva. Vesznek hozzá tömböket nyilvántartó tömböket is. Elrakják széfbe. Igyekeznek sosem elrontani az áfa mértékét. Aki nem jártas ezen a területen, annak érdekességképpen: az ÁFA ugye 27 százalék, de amikor valahova „ÁFA-tartalmat” kell feltüntetni, akkor 21,26 százalék a helyes arány. (Ezért volt jobban kezelhető korábban a 25 százalékos áfa, de ez most mindegy…)

Címkék: számla vállalkozás elekronikus NAV

Bepalizások, magas költségek, megbánt beugrások, a remélt hozam helyett ráfizetések, a többség efféle gondolatokat társít az unit-linked biztosításokhoz, sokszor teljes joggal. Az anomáliák jó részét az ügynöki jutalékok elszámolásának módszere okozta. A befektetéssel kombinált biztosítások értékesítése után ugyanis magas egyszeri jutalék ütötte az ügynök markát (amelyet persze az ügyfél első befizetéseiből le is vontak), miközben a biztosítás fenntartásában, és az abba való folyamatos befizetésben a közvetítő alig volt érdekelt. Most úgy néz ki, valami változik. Vajon elhozza-e a remélt piaci tisztulást?

A biztosítási törvény módosításával szigorítják majd az ügynöki jutalékok elszámolását a megtakarítási jellegű életbiztosításoknál, mint például a befektetési egységhez kötött, azaz unit-linked biztosításoknál.  A hírek szerint a cél az, hogy olyan korlátokat építsenek be a közvetítői jutalékok kifizetésébe, amely a biztosítás fenntartását helyezi a fókuszba, az egyszeri eladás helyett. A változásokban többek között az online értékesítés irányába való elmozdulásnak van szerepe, a hírek szerint.  Sok ügyfél ugyanis hiába próbált tudatos módon, saját tájékozódás alapján dönteni és az interneten vásárolni, nem kapott ahhoz megfelelő segítséget. Ahogy a Metlife fogalmazott a napokban: „Az ezt megkönnyítő mai népszerű keresők, kalkulátorok és összehasonlítók a felhasználó számára nem átlátható algoritmusok alapján szelektálnak és irányítanak.”

Címkék: ügynök biztosítás jutalék Metlife

Lehet-e öngólt újabb öngóllal korrigálni? Első ránézésre nem, de lehet, hogy az unortodox foci ezt is lehetővé teszi, ha a szabályokat megfelelően sokáig módosítgatjuk.

Miután a várt tranzakciósilleték-bevétel a lakosság vártnál racionálisabb magatartása miatt nem jött össze, a kormány megemelte a tranzakciós illetéket. Ekkor a lakosság elkezdte készpénzben kérni a fizetését, amire a kormány úgy reagált, hogy legyen ingyenes a készpénzfelvétel, mert brutálisan drágák a bankok, és itt az ideje a pénzügyi rezsicsökkentésnek. De vajon kormányzati oldalon észre fogják-e venni, ha már csak úgy lehet rezsit csökkenteni, ha az adó- és illetékterheket, azaz az állam által beszedett terheket csökkentik? 

Címkék: rezsi rezsicsökkentés

Érdemi hozam, kis kockázattal

Ömlik a pénz a befektetési alapokba, egyetlen év alatt megduplázódott a hazai kötvényalapok, a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok összesített állománya, miközben alig változott a részvényalapok, a pénzpiaci alapok és az ingatlanalapok állománya. A hazai befektetők összességében jól döntöttek.

A befektetési alapok népszerűsége érthető. A bankokban ma már csak 3-4 százalékos betéti kamatokat kínálnak. Aki egy évvel korábban 8-9 százalékot kapott még, természetesen csalódott. Sokáig rendkívül vonzóak voltak a lakossági állampapírok is, hiszen a fix hozamot kínáló konstrukciók is legalább 6-7 százalékot ígértek, a Prémium Magyar Államkötvények pedig infláció feletti 3-5 százalékos kamatprémiumot fialtak, amivel összességében még 8-9 százalékos hozam is elérhető volt. Ennek mára vége, hiszen nemcsak a kamat alapjául szolgáló infláció szakadt be 2 százalék alá, de ráadásul az új sorozatokban már a prémium is csökkent.

Címkék: befektetés alap hozam

Rengeteg szélhámos igyekezett különböző szuper befektetési ajánlatokkal pénzt kicsalni a gyanútlan ügyfelekből az utóbbi évtizedben. Néhány kárvallott talán óvatosabb azóta, de most amikor 8-10 százalékról, viszonylag hirtelen 3-4 százalékra esett a valóban kockázatmentes hozam, nemcsak a csalók száma szaporodik ismét, de a kapás is jobb, mint valaha.  Néhány tanács, hogyan kerüld el a legrosszabbat.


A pénzügyi átverések skálája nagyon széles. Vannak a végtelenül primitív átverések, amikor hoppá, éppen neked írt levelet a korábbi zambiai olajipari miniszter arról, hogy menekül és neked szeretné elutalni a kimentett vagyonát. Ezt a fajta átverést nigériai csalásként emlegetik és megmosolyogjuk azokat a szerencsétleneket, akik még ennek a baromságnak is bedőlnek. Innen, a teljesen korrektnek tűnő befektetési alapok ajánlásáig sokféleképpen próbálnak pénzt kicsalni tőlünk a bűnözők.

Címkék: befektetés csalás kamat hozam

Tegyük fel egy pillanatra, hogy értelmes - vagy legalábbis legitim, elfogadható cél -, hogy a kormány „stratégiai ágazattá” akarja tenni a focit, mondjuk az autó- és filmiparhoz hasonlóan.  Tegyük zárójelbe most azt is, hogy a fiatalok sportolására és az utánpótlás nevelésének címén adott támogatások jó része is valójában a fociipar támogatása. A stadionépítések mai támogatási módja akkor is elfogadhatatlan. A másik két iparág állami támogatásához képest is.

Címkék: foci stadion támogatás beruházás

Váltási stratégia

Közeleg az év vége, felpörög a kötelező gépjármű-biztosítások piaca. A korábbi évekhez képest kevesebb váltás, kisebb díjcsökkenés várható, a lehetőségekre azonban mindenkinek érdemes odafigyelnie.

Teljesen megváltozott a kötelező piac, hiszen a biztosítók már egész évben szabadon hirdethetnek kgfb-díjtarifákat. Az ügyfelek viszont továbbra is évente egyszer,  szerződésük évfordulója alkalmával  válthatnak csak biztosítót és a díj nem változik a szerződés ideje alatt. A válság óta azonban az autósok nagy többségénél maradt a régi autó és azzal együtt az év végén lejáró kgfb-szerződés, így továbbra is sokan válthatnak kötelezőt január elsejével.  Mivel erre az időpontra gyúrnak majd a biztosítók is és a tarifákat legalább 60 nappal a hatályba lépés előtt közzé kell tenniük, érdemes lassan szétnézni a piacon.

Címkék: biztosítás kgfb váltás

Győzelmi jelentésként számolhattak be a múlt héten több esetben is a devizahiteleseket védő ügyvédek a bankokkal szemben megnyert perekről. Ez sokakban erősítheti azt az érzést, hogy érdemes perelnie devizahitele semmisségének kimondásáért. Ám jókora zsákmacskát vehet az, akinek csak ez az egy cél lebeg a szeme előtt, s nem gondol a "hogyan továbbra".

Az eddigi devizahiteles perek tapasztalatai alapján nagy vonalakban a következők tisztázódtak:

1. Az alapján, hogy a devizahitel valójában nem devizahitel, vagy hogy hibás termék, pénzkidobás keresetet indítani; ugyanis jogerős ítéletek bizonyítják az ellenkezőjét.

2. Az árfolyamrés számításának módszertanával, egységes helyen történő feltüntetésével és a hasonló részletekkel kapcsolatos jogviták uniós szintről vagy a Kúriától várnak válaszokra.

Címkék: per hitel deviza

Amennyiben a világ legfontosabb embere a föld legfontosabb hatalmának vezetője, vagyis Barack Obama amerikai elnök, ki pályázhat a második helyre? Alighanem az, aki a leginkább képes befolyásolni az amerikai és így az egész világgazdaságot, azaz a Fed-elnök,akinek a beszéd közben tartott szüneteire és arcmimikájára is dollármilliárdos üzleteket alapoznak. Persze csak, ha meg vannak győződve arról, hogy abból ki tudják találni, mit tervez az elnök. Ma még Ben Bernanke áll az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) élén, de január elsejétől már más kerül oda. 

Van, amikor a galambok megeszik a héjákat. Ennek az izgalmas madártani felfedezésnek is a Fed-hez van köze. A monetáris szlengben azokat hívják héjáknak, akik a szigorú monetáris politika hívei, a galambok pedig a lazább megközelítésűek. Ez persze egy erős leegyszerűsítés, de egy hasonlóan egyszerű mondattal a héják nem mindenáron a gazdasági élénkítésben hisznek, hangsúlyos számukra az infláció elkerülése is, míg a galambok számára a recesszió elkerülése mindenek feletti, amibe akár egy kis pénzromlás is belefér.

Címkék: jegybank Fed Yellen

Régen írtunk már a virtuális valutáról (vagy digitális devizáról, kinek melyik alliteráció tetszik jobban), pedig hétről hétre sűrűsödnek a hírek körülötte. Noha a történéseket feldolgozó hazai források továbbra is végletesen fogalmaznak, egyszer totális összeomlást, másszor a szuperpénz brutális feltámadását emlegetve, annyit túlzás nélkül állíthatunk, hogy végérvényesen mainstream téma lett a Bitcoin, kiszabadulva a hacker-imidzsből.

A hónap elején az FBI lecsapott a Silk Road nevű webshop üzemeltetőire, elsősorban azért, mert régóta nyilvánvaló volt, hogy olyan termékek cserélnek rajtuk keresztül gazdát, amelyeknek nem illene létezniük sem: drog, tiltott kütyük és alkatrészek, illegális tartalmak, engedéllyel nem rendelkező tűzijátékok. A 2011-ben indult weboldal tevékenysége ugyan közismert volt, az üzemeltetők és felhasználók álcáját biztosító netes technológia miatt a hatóságok eleddig nem tudták nyakon csípni őket. A weboldal biztonságához hozzájárult az is, hogy a felhasználók előszeretettel használták a Bitcoint a fizetések lebonyolításához, mivel bankoktól mentes, anonim transzfert tesz lehetővé. Ez a tény egyszerre szolgált referenciaként a Bitcoin rendszer életképességére, és bélyegezte meg a virtuális pénzt. Így lett a Bitcoin „hackervaluta”, „alvilági fizetőeszköz”,miközben teljesen hétköznapi, polgári célokra is kiváló.

Címkék: valuta Bitcoin