Magyarországon az innováció nagyjából olyan, mint a futball. Múltja van, jelene nincs. Ami az Aranycsapat a futballban, azok a „marslakó” Nobel-díjasaink az innovációban, a feltalálók Albert Flórija meg mondjuk Rubik Ernő lehet ebben a párhuzamban. Egy kicsit ugyan igazságtalanok vagyunk, mert jelenleg több innovátorunk van, mint jó futballistánk, gondoljunk csak a Prezire, a LogMeinre vagy a Ustreamre, de általában a hazai kkv-szektor innovációs teljesítménye messze az Európai Unió-s átlag alatt van. Egy néhány hete megjelent interjú ennek az okait vizsgálja.

Azt például képtelen vagyok megérteni, hogy Magyarországon miért nincs szorosabb együttműködés az egyetemek és a vállalatok között, holott nyilvánvalóan mind a tudományos, mind a vállalati szféra rengeteget nyerhetne belőle.

Címkék: innováció startup kockázati tőke Jeremie program

Devizával kereskedni kockázatos – aki ennek az ellenkezőjét mondja, az hazudik – hiszen a devizaárfolyamok időnként egészen hajmeresztő mozgásokat produkálnak. Ahogy történt ez január 15-én is, amikor a svájci jegybank váratlanul elengedte a frankot, amire a svájci deviza rakétaként lőtt ki. A dolog következményeként percek alatt olvadt el azok befektetetése, akik a svájci frank árfolyamának stagnálására vagy erősödésére spekuláltak, de ha nem állítottak be maguknak automatikus kiszállási pontokat, akkor befektetésük sokszorosát is elbukhatták azon a bizonyos januári napon.

Ez igazi dráma, de a szakma tisztában van a devizázás kockázataival, a laikusok pedig aligha ejtenek krokodilkönnyeket a pénzüket elbukó spekulánsokért. Igen ám, de mi van akkor, ha a befektető kellő körültekintéssel járt el, és beállította az ilyen esetekben szükséges stopokat és likvidálási szinteket, amelyeknek automatikusan meg kellett volna akadályozniuk, hogy a veszteség egy bizonyos szintet átlépjen. Az úgynevezett stop-lossok ráadásul az ügyfélszerződésekben is szerepelnek, vagyis a felhasználó jóhiszeműen úgy gondolhatta, a maga részéről kezelte a kockázatokat.

Ám, ha így gondolta, akkor rosszul tette.

Címkék: forex devizakereskedelem FX Buda-Cash

Lassan semmi sincs már Magyarországon, ami nem politikai, pontosabban pártpolitikai ügy. Pártpolitika, hogy kell-e közmunkaprogram, hogy fizetős legyen-e a felsőoktatás, hogy a gyerekeknek általános iskola végén megmondják-e, hogy merre tanulhatnak tovább, hogy vasárnap be kell-e zárniuk a boltoknak, hogy a Magyar Nemzeti Banknak dolga-e százmilliárdokból kistafírungozni alapítványokat azért, hogy ott a diákok alternatív közgazdaságtant tanulhassanak, nem középiskolás fokon. És persze pártpolitika az is, hogy egy állítólag másfél évtizede vígan csaló pénzügyi cég bedőlése kinek a felelőssége. Igen, a politika az érdekek artikulációja, vagyis látszólag politikától távol eső ügyek is válhatnak politikai üggyé.  

Persze nem mindent lehet egyszerűen beskatulyázni a politikai ügyek közé, mert néha nagyon kilóg a lóláb, ráadásul az erőlködésben hibázni is könnyebb. Itt van mindjárt Rogán Antal és Varga Mihály esete az exglobexes Gyarmati Jánossal, akit sikerült összekeverniük a Buda-Cash vezérével, mert őt véletlenül ugyancsak Gyarmati Jánosnak hívják. Persze érthető az igyekezet, hiszen milyen felügyelet az, amelyik mellett 15 évig lehet vígan csalni, adatokat manipulálni és mintegy 100 milliárdot elsikkasztani. Ráadásul az sem túl jó, hogy a szocialista kormány idején lefolytatott legutóbbi pszáf-vizsgálatot éppen az a Szász Károly jegyezte ellen, aki anno a Fidesz egyik üdvöskéje volt.

Címkék: bankcsőd Buda-Cash Hungária Értékpapír csőd takarék csőd

Derült égből a villámcsapás. Vagy derült égből egy nagy rakás galambürülék. A Buda-Cash Brókerház és a négy regionális kisbank csődje meglepett mindenkit. Ugyan a nagyokosok már írogatnak „egyértelmű jelekről”, elkezdenek visszaemlékezni arra, hogy ők szűk körben már megmondták, hogy mi várható, de mégis, valójában soha nem jelezte senki, hogy ebben a konkrét brókercégben, vagy ezekben a bankokban ne lehetne bízni!

Pedig jelezhette volna például a mindenkori felügyelet. A röhejes politikai lózungokat gyorsan el kell felejteni, ha 15 éve csaltak és sikkasztottak ennél a cégnél, akkor volt ezalatt baloldali és jobboldali felügyelet, és azt is lehet remélni, hogy a felügyelés nem politikai oldalakhoz kötődő tevékenység. Ha valaki csal, sikkaszt, adatokat hamisít, ha 15 éven át be tudja csapni a felügyeleti szakembereket, akkor miképpen védekezhet az egyszeri ember, mit tehet a mezei kisbefektető? Az elmúlt egy évtizedben nem volt brókercsőd, senki ne vegye szemrehányásnak a következő gondolatokat, tényleg derült égből jött a cucc, de legalább érdemes a tanulságokat rögzíteni.

Címkék: bankcsőd Buda-Cash DBR

Mi veszett el? Hát, elsősorban sok pénz. Állítólag akár százmilliárdos nagyságrendben, amely tételt egyelőre még csak ízlelgeti a szakma, de a mértéket senki nem akarja elhinni. Azt mindenki rebesgette, hogy a Buda-Cash Brókerházat nagyon rosszul érintette a svájci frank árfolyammozgása, akár tízmilliárd forintot is bukhattak ezen, na de százmilliárd? Érthetetlen mérték. Lehet ennyi? Egyszer majd megtudja az ország.

De sajnos nagyon sok minden más is elveszett. Például a bizalom. Még pedig minden szinten. Kezdjük rögtön a brókercégekkel! Ami az első napon talán még Buda-Cash ügy volt a sajtóban, az a második naptól már brókerbotrányként szerepelt a hírekben. Senki nem mond egy megnyugtató mondatot, sem a tőzsde, sem a tisztességes brókercégek, sem az MNB, sem az NGM. Biztosan lennének a megnyugtatásra alkalmas kijelentések, de most mindenki úgy fogja fel, hogy ne én szólaljak meg először, mert azzal kabátlopási ügybe keveredek, ne nekem kelljen a Buda-Cash ügyét magyarázni.

Címkék: tőzsde bróker Buda-Cash

Nagyjából ezt gondolhatja Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökről az európai pénzvilág és Nyugat-Európa zömében jobboldali politikai vezetése. Ezt gondolja, és közben röhög a markában. Mégpedig azon, hogy három hét sem kellett ahhoz, hogy Ciprasz és pártja, a Sziriza választási győzelme után tökéletesen megalázva visszavonulót fújjon.

Pedig pár hete még a fejlett Nyugat, a teljes euróövezet, sőt az egész Európai Unió rettegett! Mi lesz, ha kormányra kerül a szélsőbaloldali görög Sziriza, és mi lesz, ha lesznek követői, először Spanyolországban, aztán Olaszországban, esetleg Franciaországban? Hiszen ennek a politikai erőnek más sem volt a programja, mint az unió és az unió égisze alatt zajló görög válságkezelés tagadása. Minden gyűlölt volt, ami a megszorításokhoz, vagy az uniós hitelekhez, esetleg, a már csak történelmi okokból is rühellt németekhez kapcsolódott. Ezzel a programmal nyert is a Sziriza január végén, majd elindult a kormányzás.

Címkék: görög válság Görögország Sziriza Ciprasz

Mindössze néhány külföldi bankár kellett, és máris megszületett a béke a magyar állam és a magyarországi bankok között. A fegyverletétel már régóta megtörtént, pár évig jaj volt a legyőzöttnek, de most igazi béke született, egy értelmes, előremutató együttműködés esélye. Éljen!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Andreas Treichl osztrák Erste-vezér és Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke február 9-én nagy mosolygósan kiálltak a sajtó elé, amikor is Orbán Viktor elmondta, hogy bár eddig elég kellemetlen kis manó volt a magyar kormány, de most ünnepélyesen megígérte, hogy nagyon rendes kis manó lesz. Senki ne keresse a nyilatkozatot, nem pontosan ezt mondta a kormányfő, de valami ilyesmit. Ami azért volt fontos, mert ha a bankokról van szó, ma már nem elég ígérni, jól jön az a kis nyomatékosítás is, ha el akarjuk hitetni, hogy ezúttal tényleg az lesz, amit mondunk!

Címkék: bank bankadó Erste

Megszokhattuk már, hogy cunamiként söpör végig a magyar sajtón egy-egy jól hangzó gazdasági vagy pénzügyi elképzelés, még ha a legnagyobb sületlenségről van is benne szó. Az egyik legfrissebb ilyet a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnökének, Kaplonyi Györgynek köszönhetjük, aki láthatóan tökéletesen félreértette a KDNP által javasolt magáncsőd intézményének célját és lehetőségeit. 

Kaplonyi úgy gondolja, hogy ha valaki nem fizeti a közös költséget, és tartozása elért egy bizonyos összeget, akkor a társasháznak a renitens lakót fel kellene nyomnia egy csődgondnoknál. Hogy pontosan mit is tehet ebben a helyzetben a csődgondnok, arról már nem esik szó a nemzeti hírügynökség jóvoltából is kulminálódott hírben, de annyi azért elhangzik, hogy nem tennék utcára az adóst, legfeljebb ösztönöznék ingatlanja eladására, hogy bérlakásba költözzön.

Címkék: csőd magáncsőd

Minden hazai politikai hatalom rendszeresen támogat bizonyos nagyvállalkozók meghatározta gazdasági erőcsoportokat. Ezt az állítást aligha kell nagyon megmagyarázni, de akinek esetleg kételyei lennének, az nézze meg, hogy az elmúlt négy és fél évben milyen közpénz-sűrűsödések voltak megfigyelhetők az infrastrukturális beruházások körül, és megtalálja Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett Közgép hihetetlen nyerési sorozatát. Hasonló következtetésre lehet jutni számtalan további szektorban.

Érdemes megnézni, hogy Andy Vajna hogyan került privilegizált helyzetbe a szerencsejáték-iparban. Esetleg azt, hogy miként alakította át a kormányzat a teljes takarékszövetkezeti rendszert egy Spéder Zoltán meghatározta üzleti kör elképzelései mentén.

Maga a jelenség nyilván nem a 2010 óta (újra) uralmon levő Fidesz sajátja, de az elmúlt négy és fél évben megfigyelhetőek voltak bizonyos egyedi jellemzők. Álljon itt ezek közül öt!

Címkék: oligarchák Fidesz Simicska Közgép Andy Vajna Nyerges

Nincs az az isten, hogy megmondjuk, mennyi lesz az olaj ára néhány év, vagy akár pár hónap múlva. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az hazudik. De ezzel együtt is azok járnak jobban, akik terveznek, spekulálnak.

És akkor most jöjjön a hosszabb válasz!

 Ha hinni lehetne a jóslatoknak, akkor jelenleg 200 dollárnak kellene lennie egy hordó olajnak. Vagy 50-nek. Idén pedig látunk már 250 dolláros árat is. Vagy 30-ast. 2011 májusában a Goldman Sachs 2015-re 135 dolláros olajárat jósolt.  2013-ban a PwC elemzői már érezték a palagáz és palaolaj forradalom sorsfordító hatását. Bátor elemzésük 2020-ra tette azt az időpontot, amikor 100 dollár alá esik majd az olaj ára. És 2035-re a hajmeresztő 50 dollárt jósolták.  De ne legyünk igazságtalanok nyilván távolra jósolni nehéz, pár hónapra előre azért vállalhatók bizonyos prognózisok. 2014 végén bátran jelentette ki a legtöbb elemző, hogy azért 60 dollár alá már nem fog csökkenni. 

Címkék: olajár