Minden hazai politikai hatalom rendszeresen támogat bizonyos nagyvállalkozók meghatározta gazdasági erőcsoportokat. Ezt az állítást aligha kell nagyon megmagyarázni, de akinek esetleg kételyei lennének, az nézze meg, hogy az elmúlt négy és fél évben milyen közpénz-sűrűsödések voltak megfigyelhetők az infrastrukturális beruházások körül, és megtalálja Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett Közgép hihetetlen nyerési sorozatát. Hasonló következtetésre lehet jutni számtalan további szektorban.

Érdemes megnézni, hogy Andy Vajna hogyan került privilegizált helyzetbe a szerencsejáték-iparban. Esetleg azt, hogy miként alakította át a kormányzat a teljes takarékszövetkezeti rendszert egy Spéder Zoltán meghatározta üzleti kör elképzelései mentén.

Maga a jelenség nyilván nem a 2010 óta (újra) uralmon levő Fidesz sajátja, de az elmúlt négy és fél évben megfigyelhetőek voltak bizonyos egyedi jellemzők. Álljon itt ezek közül öt!

1. Kendőzetlen, nyílt, személyre szabott szabályozói segítség

Mindenképpen ilyen egyedi karakter az a kendőzetlenség, vagy akár gátlástalanság, amikor a politika testre szabott szabályokkal segít egyeseket előrébb, illetve szorít másokat hátrébb. Erre a szerencsejáték, vagy a takarékszövetkezeti világ átalakítása a legjobb példa, de talán a közvélemény számára legismertebb eset a kereskedelmi tévék sztorija lehet.

Az RTL Klub visszaszorítandó „ellenség” lett, ezért kirívóan magas reklámadóval kellett sújtani. Természetesen a törvényben nincs kimondva, hogy ezt csak az RTL fizeti, de az általánosan megfogalmazott szabályoknak határozottan ő a legnagyobb kárvallottja. Van ebben a szektorban még egy erős játékos, a TV2, de ő az egy évvel ezelőtt bekövetkezett tulajdonosváltástól sem függetlenül, a kormányzat szemében barátibb cég. A TV2 is erősen érintve lehetne, de őt egy testre szabottnak tűnő módosítással kimentette a politika (legalábbis átmenetileg). Ez volt a lex TV2.

Az ilyen, „kivéve a gyevi bírót” jellegű szabályok egyáltalán nem ritkák. Azt még éppen nem határozza meg egy-egy látszattender előtt a jogalkotó, hogy például a Takarékbank pakettjét csakis a kiválasztott vevő vásárolhatja meg, de olyan szabályokat fogalmaz meg, amellyel minden „kívülről beeső” piaci érdeklődő azonnal ellehetetlenül, mert értelmezhetetlenül horribilis letétet kellene képeznie. 

2. Tabudöntés

Tabudöntés alatt azt értjük, mikor korábban prudens intézmények védtelenségét kihasználva ül tort a gátlástalanság. Erős egyedi mintázatnak tűnik az elmúlt négy évben, hogy ma már nem csak a klasszikusan fertőzött területeken (informatikai, építőipari közbeszerzések, önkormányzatok), de eddig „érinthetetlennek” tartott intézményeknél is átláthatatlan folyamatok indultak el. A legveszélyesebb jelenség talán az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is egyfajta terepe lett az oligarchák építkezésének. Nehéz ugyanis másképpen értelmezni az MNB profilidegen ingatlanvásárlásait, esetleges támogatásait, vagy a magyar felsőoktatás teljes költségvetéséhez mérhető, mintegy 200 milliárd forintnyi tőkével létrehozott, többek között unortodox oktatási célokat szolgáló Pallas Athéné alapítványokat.

3. Régi és új terepek 

Az elmúlt négy évben a korábban fertőzött ágazatból sem haltak ki az átláthatatlan oligarcha-támogatások ismert formái. Ilyen nagy klasszikus az infrastrukturális beruházások világa. Megmaradt a néhány helyre összpontosuló tanulmányíratás (Századvég), az indokolatlan tanácsadások, a felárazott jogi költségek világa és az állami hirdetések sűrűsödése a baráti felületeknél (Tv2, Class FM, Magyar Nemzet, Hír TV, Metropol, Heti Válasz, Napi Gazdaság, óriásplakátok).

Ám a bevett terepek mellett új felületek is fertőzöttnek tűnnek. Általában is az uniós források elosztása, amelynek egy része klasszikus ágazat (ma már kevésbé az útépítés, inkább a vasút, a csatorna és a vízközmű). Új elem is van azonban, például a Jeremie-program! A 70 százaléknyi európai forrással megtámogatott kockázati tőke program különösen vonzó terülj-terülj asztalkám. Határozottan új terep a letelepedési kötvények értékesítése, vagy éppen a jövedéki termékek kereskedelme.

4. Újraosztás egyedi kárvallottakkal

Egyedi jellemzőnek tűnik, hogy az oligarchák támogatása nem mindig állami pályázatok, állami üzletek révén valósul meg, hanem az állam egy vagy sok magánpiaci szereplő rovására támogatta az oligarchákat. A korábbi trafikosok rovására segített az állam egy Lázár Jánoshoz közeli lobbit (más kérdés, hogy ez egy olyan „sikeres” átcsoportosítás volt, amellyel talán még a haszonélvezők is rosszul jártak). Vagy a takarékszövetkezetek tulajdonosainak a rovására segített egy szűk csoportot, vagy éppen korábbi földbérlők és haszonélvezők kárára tudott megtámogatni oligarchákat.

5. Zacskó helyett osztalék

A stílusváltást úgy írják le maguk az érintett csúcsragadozók, hogy „rend” van, nem jellemző a korábbi szoci pénztárnoki világot meghatározó széthúzás, az egymás projektjeinek ellehetetlenítése, a feldobások (természetesen a sztorikra különösebb ellenőrzések nélkül is fogékony jobboldali médiában), a visszacsorgatott 15 százalék, a nylonzacskók, az a rémes világ, ahol mindenféle szinten, sokan megpróbáltak projekteket, cégeket szétlopni. Ennek a modellnek a mintacége a BKV.

Az új, a legalábbis 2010 és 2014 között egyeduralkodó Közgépes világban adott volt az erős és egyértelmű politikai támogatás (tenderek megnyerése), ebből munka és üzlet lett (jellemzően túlárazva) és a folyamat végén ott volt az osztalék (a leadózott, legális eredetű, nem btk-snak tűnő jövedelem). Látszólag minden legális, nem klasszikus korrupcióról van szó, de mégis rengetegen érintettek ebben a state capture rendszerben. Talán a legcinikusabb elem mindebben, hogy megszűnik az állam közeli független szakmaiság. Aki pályázatokat ír ki, bírál el, aki közbeszerzési ügyeket ítél meg, kénytelen úgy dolgozni, hogy az ismert, nyíltan megfogalmazott, vagy csak könnyen kitalálható elvárásoknak megfeleljen.

Azt se felejtsük el, hogy a feltörekvő ellenzékiek részéről ígért elszámoltatások teljességgel esélytelenek ezekkel a jogilag ennyire körbebástyázott, és papíron teljesen tisztán lefolytatott modellekkel szemben.

Címkék: oligarchák Fidesz Simicska Közgép Andy Vajna Nyerges