Hatalmas üzletbe „piszkíthat” bele világszerte az elektronikus cigaretta, ami nem csak a dohányipari cégek számára komoly érvágás, de a költségvetéseket is megcsapolja, hiszen az e-cigit nem terheli jövedéki adó, így minél több dohányos szokik át erre, annál inkább csökken a költségvetés bevétele. Lehet ez vajon akkora üzlet, mint a hagyományos dohány? Egy biztos, a Nemzeti Dohányboltok nem árulnak majd e-cigarettákat, ugyanis a nikotinos változatok Magyarországon gyógyszernek minősülnek.
Hogy mekkora is az a piac, ahova az e-cigaretták gyártói és forgalmazói be akarnak törni? Becslések szerint jelenleg 1,1 milliárd dohányos van a világon, számuk pedig 2025-re várhatóan 1,6 milliárdra nő. Csak Kínában 300 millióan dohányoznak, ők évente összesen 1,7 billió (ezerszer milliárd) cigarettát, vagyis percenként 3 millió szálat füstölnek el. Világszerte 5 billió cigarettát szívnak el a dohányosok évente, ami napi 15 milliárd, percenként pedig 10 millió szálat jelent. Érdekesség, hogy az átlagos cigaretták 8-9 milligramm nikotint tartalmaznak, vagyis a többség meglehetősen erősen szereti.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
A jegybanki kamatcsökkentések hatására egy időre biztosan vége a magas kamatozású bankbetéteknek, így sokan más biztos befektetések után néznek. Nem könnyű azonban olyat találni, ami egyszerre hozza a bankbetétek biztonságát és azok korábbi magas hozamait. Több elemző is mostanában a lakástakarékra esküszik. Utána néztünk, s úgy néz ki, hogy van is benne valami.
Optimista hangulat lengi be az jegybanki pénzpumpán alapuló Növekedési Hitelprogramot. A kisvállalkozók felfokozott hangulatban várják a hitelt, a bankok az előzetesen tervbe vett keretnél többet igényeltek, mire a jegybank rögtön tett is a tétre. A program be is indult, nyélbe ütötték már az első ügyleteket. A csalódások majd ezután jönnek. Lesznek hoppon maradó kkv-k s kétséges az is, hogy a program során elérhető lesz-e az élénkítési cél.
Mindenki emlékszik még Hofi Géza örökérvényű mondataira: „Magyarországon analfabétizmus nincs! – Összeírva…” Ez ugrik be minduntalan, ha a gazdaság fehéredéséről százalékra pontosan tudnak beszámolni a hivatalos szervek.
A rekordalacsony betéti kamatok korábban nem ismert nehéz helyzet elé állítják a magyar megtakarítók többségét. Új helyet keresnének pénzüknek, de hova tegyék, ha már a guruktól is ellentmondó javaslatok érkeznek. Van aki azt hangsúlyozza az állampapírokkal már nem lehet keresni, s akkor már inkább részvény, mások, így Marc Faber svájci tőzsdeguru viszont azt mondja, hogy jön a pofon a részvénypiacokon, mert eljött a bessz ideje! Egy megoldás lehet a tőkevédett alap, de ismerni kell ahhoz, hogy ne okozzon csalódást.
Imádják a sztorikat, sztárrégiókat az elemzők és a vagyonkezelési szakma. Mindig van valami nagy sláger, Kína, Brazília, Törökország, India vagy Vietnam. Sokszor országok szólóban, sokszor valami fajta trendi csoportosítással egymással is összepárosítva. S ha mind többen harapnak rá végül nagy befektetési siker lehet belőle. Vagy nem. Mert azért a nagy ígéretek közül jó néhány ígéret is maradt. 
Június 1-től QUANTIS néven folytatja tovább tevékenységét a Brokernet. A névváltás érdekessége, hogy a Brokernet Csoport felveszi egyik cégének, a már 2010-ben 100 milliárd forintnál nagyobb vagyont kezelő QUANTIS alapkezelőnek a nevét.
A Credit Suisse nemzetközi vagyonmérlegének elemzéséből kiderül Kína már jobb terep a vagyonképzéshez, mint Japán, s a kolumbiai kábítószerbiznisz a globális drogellenes akciók ellenére is virágzik. A statisztika megjelenése után hónapokkal is tartogat még meglepetést a kutatóknak. Megmutatja, hogy a vagyoni különbségek folyamatosan növekednek a világban, s a válság alaposan megtépázta Európát, azon belül minket is, így kerülhettünk fel a nagy vesztesek listájára.
Mit tegyen az a gazdaság, amelyikben már megvalósult az alacsony infláció, a polgárok kellően takarékosak, és megfelelő mértékben járulnak hozzá az államháztartás finanszírozásához? Egy ország, ahol a siker érdekében központilag kellene elterjeszteni a könnyelmű fogyasztást? Beindítja a pénzpumpát. Itthoni mellékhatása örvendetes: a magyar jenhiteleseken tartósan is segíthet a japán deviza gyengítése, a szigetország gondjait viszont nehezebb lesz megoldani,
A budapesti tömegközlekedés árszabása katasztrófa. Vegyünk egy olyan élhető várost, mint Bécs és rögtön kapunk néhány érvet ahhoz, hogy miért is. 
Utolsó kommentek