A devizahitelesek hangadói között továbbra is nagy az ellenállás az árfolyamgáttal szemben, ezt bizonyítják a pénzügyi ombudsman oldalán lévő fórum hozzászólásai is. A kormány azonban továbbra is próbálkozik, s most kitolták 2017-ig a jelentkezési határidőt a devizahitelesek védelmére szánt - törlesztési kedvezményt adó - szerződés megkötésére. Sőt a segítőkészség bizonyítására odáig mentek, hogy egy ellenzéki javaslatra bekerült az is a jogszabályba, hogy függetlenül a belépés időpontjától öt éven át lehet élni az időleges törlesztési kedvezménnyel. A devizahiteles segítség előnyös és hátrányos oldalát vendégszerzőként Toplak Tamás, a Lakásfókusz blog elemzője boncolgatja.
A címben feltett kérdésre a válasz első látásra az, hogy semmi. Az árfolyamgát a különböző adósmentő csomagok közül talán az egyik legkevésbé megosztó lehetett volna. Az intézkedés terheit szétosztotta a három fő szereplő – adós, bank, állam – között, és ahogy egy korábbi Lakásfókusz bejegyzésben írtunk róla, amellett, hogy átmenetileg csökkenek a családokra nehezedő terhek, még pénzt is meg lehet takarítani a belépéssel. Igaz, elsősorban annak éri meg a belépés, aki a megtakarított pénzt félre tudja tenni a későbbi előtörlesztésre, az pedig, hogy mennyi pénzt lehet spórolni, nagymértékben függ a hitel felvételének időpontjától, a rögzített és a valós árfolyam közötti különbségétől, valamint a leendő gyűjtőszámlahitel futamidejétől. Mindezek, illetve a többszöri határidő-módosítás ellenére azonban csak 150 ezer adós, a jogosultaknak mindössze 38 százaléka élt eddig a lehetőséggel. Az árfolyamgát az adósmentő intézkedések állatorvosi lovának is tekinthető, hiszen az alacsony részvételi arányban a különböző mentőcsomagok minden hiánya érezteti hatását. Az érvek már többé-kevésbé ismertek, de megpróbáljuk őket egy csokorba gyűjteni.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Borítékolni lehet, hogy jó pár családnál várták aggódva a hó végi, jelentős pénzköltéssel járó gyereknapot. Ez alkalomból tettünk egy kísérletet arra, hogy összeszámoljuk, mibe is kerül egy csemete felnevelése.
Átformálta a családok gondolkodását a válság, ha a gyermek jövőjéről van szó. Míg 2008 előtt főként lakásra tettek félre, ma már - egy felmérés szerint - az iskoláztatás jócskán megelőzi ezt a célt. Mintha egyre többen gondolnák azt, hogy biztosabb tanulásba invesztálni, mint ingatlanba. Persze lehet az is, hogy a takarékoskodó szülők már nem feltétlenül itthon képzelik el a gyermek jövőjét.
Gondok lehetnek az innováció által vezérelt fejlődéssel, ha hihetünk az Accenture friss felmérésének.Nem elég, hogy a kereslet gyenge, de még az új ötletek sem jönnek olyan szaporán, hogy abból ütős termékek, és kiugró bevételek keletkezzenek! Mindez azért vészjósló, mert sok társaság a válságból való kiutat az innovációval szeretné kikövezni.
Az ingatlanpiac már hatodik éve lejtmenetben van, az építkezések gyakorlatilag leálltak, és a használt lakások piacán is folytatódik a visszaesés. A kereslet növekedését az olcsó banki kölcsönök hozhatnák magukkal, azonban a hitelezés alacsony szinten stagnál. Miért késik az áttörés?
Márciusban újabb rekordszintre emelkedett a fizetési késedelmek száma, másfél millió lakos számára továbbra is lehetetlen feladat kikerülni a korábban BAR-listaként emlegetett statisztikából, derült ki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) friss adataiból. Legutóbb egy hónap alatt ezren szabadultak, rendezve hátralékukat. A két éve a rossz adósok mellett a jókra is kiterjedő adatok szerint egyébként a tavaly év végi – hagyományosnak mondható – eladósodási hullám után idén január óta ismét csökken azok száma, akik hitellel rendelkeznek.
Divat manapság a Hanza-szövetség hanyatlását felhozni, az EU-válságát magyarázandó. Mivel az érettségik idején amúgy is többen hajlandók belemerülni a történelembe, lássuk, ki mire emlékszik a Hanza-városokkal kapcsolatban, s mi ment feledésbe?
Nekünk már múltba vész, hogy kiről is formázták eredetileg a páncélos gazdagembert, akit Robert Downey Jr. alakít a filmben. Az eredeti ötlet, azaz a Marvel képregény kitalálásakor, tehát jó ötven évvel ezelőtt viszont teljesen egyértelmű volt, hogy ki is valójában Anthony Stark, a fiatalon borzasztó sokat öröklő amerikai playboy, aki ugyanakkor hűségesen vitte tovább a családi vagyont, egyúttal új szintre is léptetve az amerikai hadseregnek beszállító Stark nagyvállalat sikerét. Ez az ember nem volt más mint Howard Hughes. A filmes feldolgozásokban viszont más zseniális milliárdosok jellemei is visszaköszönnek. Lássuk a neveket!
A trafiktender is csak növeli azok táborát, akik szerint Magyarországon képtelenség tisztességes úton meggazdagodni. Függetlenül attól, hogy lesz-e következménye a tenderrel kapcsolatos visszaélésekről szóló híreknek vagy sem, a munka ünnepére szánt posztunkban a magunk módján megpróbáljuk fenntartani a reményt a törvényesen is felhalmozható vagyonban. 
A ciprusi bankválság óta címlapra került 
Utolsó kommentek