@AXERMIX Pertársaság: nekem nem emeltek.

@AXERMIX Pertársaság:

Mitől is menne semmis egy devizaalapú hitel szerződés?

Apropó, hova tűntek a devizahitel nagy megmondó ellenállás vezérei, Róna, Echo TV-s Vámos, Bogár Mekkmester Gyuri?

@innovation:

Te komolyan úgy fizeted évek óta a hiteledet, hogy azt se tudod, hogy hogyan számolódik ki, hogy mennyi a havi törlesztőd? Te "vakon vagy" már a kezdetektől?

@apanna: a bank egyéni döntése, hogy nálad emel vagy sem. Megteheti. A mi pertársainknál emelt.

Lehet nálad is fog a későbbiekben.

@high up!: Tényleg beszélgetni akarsz erről vagy csak trollkodsz?

@high up!: ajánlok egy fogadást. Adok neked egy bármilyen szerződést, kiszedve belőle a személyes adatokat. Ha abból levezeted hogy éppen melyik hónapban és mennyit kell fizetni, akkor nyertél ... (bónuszként hogy milyen esetben és mennyivel emelheti a bank a kamatot ...)

@AXERMIX Pertársaság:

Ez nem trollkodás, hanem a szakami kérdést elfelejteted megválaszoni: mitől is lenne semmis egy devizaalapú hitel?

@AXERMIX Pertársaság:"Ha abból levezeted hogy éppen melyik hónapban és mennyit kell fizetni, akkor nyertél"

A probléma pont fordított: én nem értem, hogy hogan lehettek az emberek ekkora pénzügyi trollok, hogy aláirnak egy 20-25 éves kötelezettséget úgy, hogy azt se tudják, hogy miért is fizetnek majd mennyit.

@high up!: Nem felejtettem el, csak ha trollkodás, akkor ne raboljuk egymás idejét.

A lényeg, hogy ezen szerződéseknek jól és pontosan megfogalmazott tartalmi elemekkel kell rendelkeznie. Ezen tartalmi elemek nagy része azonban a szerződésekből hiányzik. Törvény meg azt mondja ki, ha ezen feltételek valamelyike hiányzik, akkor a szerződés semmis. A történet ennyi nagy vonalakban.

Persze vannak a történetben egyéb finomságok, de azokról tényleg már ne itt beszéljünk ...

@high up!: Nézd, amikor az emberek felvették a hitelt, akkor a bankok azt mondták, hogy a havi törlesztő a CHF kamatától meg a CHF árfolyamától függ. Csak és kizárólag. Az emberek kiszámolták, megkötötték.

Aztán a CHF kamata bement 0 alá, az árfolyama 240-re ment. Ekkor az árfolyam emelkedést a kamat csökkenése ellensúlyozta volna.

De mi történt a valóságban? A bank felemelte a kamatot 10-12%-ra.

Szerinted helyes, hogy a bank teljesen random okokra hivatkozva tetszőlegesen emelheti a kamatot?

Mi van akkor, ha a folyószámládról mondjuk holnap a pénzed felét leveszi, mert a számlavezetési díjat megezerszerezték az éjszaka? Az elfogadható a számodra? Nem fogsz reklamálni?

@AXERMIX Pertársaság:

És mik azok az elemek, amelyek nincsenek benne a devizahitel szerződésben és emiatt a bíróság kimondhotja a teljes szerződés semmisségét?

És megesett-e már az, hogy a bíróság tényleg hozott is ilyen ítéletet?

@innovation: Bocs, de süt a pénzügyi analfabetizmus a hozzászólásodból.

Gondolom a 10 milliót nem 1 évre vetted fel, és nem 5%-os kamatra. Tudod-e, hogy egy 10 év futamidejű 15%-os THM hitelre a felvett összeg hányszorosát kell visszafizetni? Ebből mennyi az első hónapban a tőke, és mennyi az utolsóban? Ha ezekre tudod, és érted a választ, akkor máris nem teszel fel ilyen kérdést.

@AXERMIX Pertársaság:

Egy magyar bank számára sose került a CHF 0%-os kamatba és az lekövetkező években sem fog. Csak szólok, hogy már itt bukik a devizahitelesek okoskodása. Na meg persze a perük is.

A bankok azt mondták, hogy ha a beszerzési költségeik emelkednek, akkor ázt áthárítják a hitelfelvevőre. És mivel a kamat, amin beszerezték a CHF-et emelkedett, így teljes joggal hárították át a költségeket.
Na most akkor ez miért is jogellenes?

Jezus, mennyi buta embert hordott ide a szel...
Azert Axermix Pertarsasagtol megkerdeznem, hogy ez neki valami olyasmi, mint masoknak az FLP, Lyoness, Zepter? Aktivan probal beszervezni masokat a halozataba?

Innovation: ha 10 milliora 12-t szeretnel visszafizetni x ev alatt, akkor gondolom azt is elfogadnad, hogy a 10 millios lekotott betetedre 1 ev mulva 10,05 millio forintot fizessenek vissza. Vagy arra meg 14-et kellene?

Kedves "túl okos" elemző!

Ebben az országban a bankok emberek millióival csesztek ki, ebben országban nincs jogbiztonság és igazságszolgáltatás. Ami éppen van, az bármikor megváltozhat, persze szint kizárólag a hitelfelvevő kárára. Szüleim éppen a rendszerváltás előtt építkeztek, a pár százalékos -fixen megállapított- "állami támogatású" lakáshitel kamatát az egyik napról a másikra hétszeresére emelték. Azért kamatos kamatnál el lehet képzelni, hogy ez mit jelentett. Aztán jött a devizahitelezés. Szépen belerángattak mindenkit. Ebben hibás az állam - pl. a a kiszolgáltatott adósok érdekének védelme-, a PSZÁF - a hibás termék és aránytalanul magas kockázatvállalási szint az adósnak- és a jegybanki vezetés -például túlságosan magas jegybanki alapkamat miatt -, de elsősorban a bankok. Jöttek a banki hazugságok, hogy biztonságos a hitel, nem várható olyan árfolyamváltozás, ami megnehezítené a hiteltörlesztést -akkor még létezett az árfolyamsáv is, ami részleges biztonság illúzióját nyújtotta a hitelfelvevőknek-. Mindenkire rátukmálták, mint biztonságos terméket, ráadásul a lakájaik és csicskásaik -az "elemzők"- a médiában is azt sulykolták, hogy érdemes devizahitelt felvenni, a kondíciók jelentősen nem változnak, max. 20-30%-os változás lehet a törlesztőrészletben. Eközben a bankok mindenkinek adtak hitelt, jövedelemigazolás és megfelelő ingatlanfedezet nélkül is. Az ebből eredő -előre várható-károkat pedig tudatosan és előre kiszámított módon ráterhelték az adósokra. A megfelelő jövedelem és ingatlanfedezet nélküli tulajdonosok életük végéig az adósrabszolgáik lesznek, a még fizető adósok pedig fizetik nekik a hatalmas és jogtalan kamatmarzsokat. Persze a svájci jegybank kamatcsökkentését nem veszik figyelembe, a kockázati ráta csökkenése se kamatcsökkentő tétel náluk . Csak azt nézik a patkánybankárok, hogy bírják minél jobban kifosztani a lakosságot, tönkretenni az országot. A kamunak tűnő veszteségeik pedig csak játéknak tűnnek. Ha egy maszekocska el tudja tüntetni az adóköteles jövedelmet, akkor a bankok még jobban. Az egész csak egy ócska kizsebelős játék nekik, nekünk meg egy rémálom. A bankárokban annyi tisztesség nincs, mint egy utolsó striciben vagy egy bérgyilkosban. Egyet megtanultam. Soha ne bízzak a bankokban, a törvényekben, a "jogállamban". Ez Kelet-Balkán, ahol soha nem lehet igaza az állampolgárnak, az adósnak. Itt mindig az erősebb kutya baxik, ez pedig jelen esetben a bank.

@kzolika:

@kzolika:

Igen nagyon jól látod, ez az axerlófax egy népátverés. A vezérügyvédjük Horvát Anna már lassan két éve hajt a devizahitelesekre. Aztán most már van neki elég, s azok most már benne vannak a szarban, mert a pert megkezdték.

Amúgy kattints már rá a honlapjukra. Hát az valami förtelem, amilyen mondatszerkesztés meg mindenféle írásjelek káosza van ott.
Hivatkozik az Annus 12 megnyert ügyre, amely részben nem is úgy van, csak a szöveget úgy szerkesztette meg, hogy félrevezesse az arra látogatót.

De ami a legmeredekebb, hogy a googlba beütöttem egyik-másik hivatkozott eseményét, de a világon semmi találat nem jött ki. Még a hivatkozott törvény sincs a valóságban: Hpt törvény X paragrafus: ez egy nagy ismeretlenség a googleban.

Ez a Horvát Anna tudatosan arra megy, hogy optikai indokokkal hatalmas tömegeket szervezzen be. A két év alatt annyi fáradságot nem vett, hogy legalább néhány alapfogalmat megtanuljon a devizahitelről, ha már ebben akar perre menni. De még ennyire se vette a fáradságot.

Arra megy itt csak ki a játék, hogy az ügyvédnek tök mindegy, hogy a per meglesz-e nyerve, a lényeg az, hogy ő a nem kevés ügyvédi díjat a végén leakasztja majd a devizásokon.

Halkan jegyzem meg, hogy a devizahiteles perhez olyan ügyvéd kell, amelyik gazdasági kérdésekre szakosodott. Mivel ilyenből kevés van, így valódi pénzügyi szakembert kell fogani tanácsadónak. Ha nem így megy, akkor a bukta programozva van, mert szakmai tudás nélkül egy bank ellenében mindenki pénzügyi analfabéta.

@high up!: Hülyegyerek! Éppen hogy folyamatosan csökkent a svájci jegybanki alapkamat, illetve folyamatosan csökken az országkockázati felár. Ez pedig nem jelenik meg a banki kamatokban. A bankárpatkányok tudatosan adtak ki rossz hiteleket, amelyek minden kárát és kockázatát áthárították az adósokra. Ezért is romlik folyamatosan a portfólió. Az egyre nagyobb terhelés az adósok egyre nagyobb részét löki kilátástalan helyzetbe, teszi őket fizetésképtelenné. Azaz, a patkánybankárok által vállalt kockázatokat átterhelik azokra az adósokra, akiknek semmi köze nincs ahhoz, hogy ezek a férgek tudatosan rossz hiteleket helyeztek ki. Mert nem az én felelősségem, hogy BAR-listásoknak, jövedelemmel nem rendelkezőknek, megfelelő ingatlanfedezettel nem rendelkezőknek adtak hitelt, hogy utána életük végéig adósrabszolgaságba tarthassák őket, miközben a "jó adósok" kifizetik nekik előre az elvárt hasznukat a magas kamatok miatt. Szóval szépen tönkretettek mindent. Visszaesett a fogyasztás, csökkentek a beruházások, elértéktelenedik az ország, amit fillérekért fel lehet vásárolni. A patkánybankárok tudják, hogy ők úgyis kiverik a hasznukat az adósokból, mert mögöttük van az igazi hatalom.

@Quadanium:

"Az, hogy mi lenne a jó, persze nem írod le, csak nyavajogni tudsz."

hogy mi lenne a jó? bizalomteljes kormányzás, gazdasági növekedés, stabil és alacsony árfolyamok

nem pedig a saját elkúrásukra kitalált agyament megoldások, amik csak újabb problémákat szülnek

@high up!: A jogi útra való terelésnek tényleg nem sok értelme van. Egyes ügyvédek kihasználják a szerencsétlen adósokat, hogy a pertársaságok által összeszedett pénzért sablonbeadványokat írjanak és bohóckodjanak. EU és/vagy állami szintű beavatkozás lenne szükséges. De arra meg várhatunk, mert a patkánybankárok kezükben tartják a politikusokat. Persze szóban pofáznak a politikusok, mert világszerte érzik az emberek felháborodását, de gazdáik kezét annyira harapják meg -látszólag-, amennyire azok megengedik nekik. Ez egy ilyen világ. Egyre jobban megértem a nemzetiszocialistákat. :) Szerintem nemsokára újra feltűnik egy Adolf Hitler, aki kiutat mutat Európa népeinek, csak most nem lesz legyőzve a zsidók által irányított vezetők által. :)

@high up!: A másik, a beszerzési költségeik meg attól is jelentősen függnek, hogy anyabank milyen kamattal ad nekik hitelt. Ez egy játék, hogy hol számolják el/tüntetik el a nyereséget. Azért a magyarországi kamatmarzs négyszerese a németországinak. Ügyes kis lopás és lenyúlás. Már rég élve kellett volna megnyúzni pár ezer patkánybankárt és politikust, a fattyaikkal és a teljes családjukkal egyetemben. :) Aztán az utánuk jövő patkánybankárok ezerszer is meggondolnák, hogy a tisztességes haszonra vagy mások kirablására, illetve az extraprofitra hajtsanak-e. :) De rövidesen eljön majd az idő -ahogy a történelem során mindig is eljött-, amikor elpattan a húr az embereknek, aztán eljön a megfelelő büntetés. :)

@ökörpöröly:

jaj te szerencsétlen, a témában semmihez nem értesz, de ordibálni azt tudsz. A te fajtád az, amlyikre ennek az axerlófaxnak szüksége van: a nagy magyar pénzügyi analfabétára.

Hallottál egy-két fogalmat, aztán azt hiszed, hogy most már verheted a térded, meg követelhetsz. Közben meg nem tudsz semmit.

Tudod, mit, direkt nem fogom neked elmagyarázni, hogy a CHF mennyibe kerül egy magyar kerbanknak és miért. Túl lúzer vagy te ahhoz, hogy foglalkozzak veled.

Országkockázat változás beépítése a vállalati, hitelintézeti forrásnak az árába? Hát te nagyon sötét vagy egyes dolgokhoz barátom, az már látszik.

Annyit még elmondok hogy tudjadd: egy devizahitelnél a banknak semmiféle haszna nincs se a kamatváltozásból se az árfolyamváltozásból. Tudom, hogy ezt a magadfajta pénzügyi troll analfabéta nem csak hogy nem érti meg, de nem is akarja megtanulni hogy miért.

@high up!: Bankárcsicska! :)
Van egy fontos dolog, amit nem említettek. Lengyelországban, Csehországban, illetve más EU tagállamokban is jelentősen csökkentek a banki kamatok a svájci jegybanki alapkamat csökkenése miatt. Ez a kamatcsökkenés jelentős részben ellensúlyozta a CHF megerősödésének hatását, 15-30%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be -a nemzeti valutában számolva-. Nálunk ez nem történt meg. Kívánok valamit anyádnak, apádnak és a teljes családodnak! :)

@ökörpöröly:

téged a Bogár Mekkelek Laci bácsi képzett ki? Mert ennyi hamis, valótlan faszságot csak ő tud összefantáziálni.
Illetve az ő kis Bóvli csapata. Tudod a 3B - Bogár, Boros, Bayer - a BBB meg már bóvli kategória.

@high up!: Te metéltfarkú bankárcsicska! Akkor arra lennék kíváncsi, hogy más országokban miért számít bele? :) A portfolio.hu-n egy igazán jó elemzés volt erről a témáról, a többi volt szocialista országokban felvett devizahitelek kamatának csökkenéséről, amibe bizony-bizony beleszámít az országkockázati felár is, hiszen egy egy ország csődje alapvetően kihat a lakosság jövedelmi viszonyaira is, illetve beleszámít a svájci -vagy éppen EU- jegybanki kamatcsökkenés is, hiszen az olcsóbbá teszi a forrásokat, te, IQ negatív metéltfaszú, zsidócsicska. :) Elvégre a kamatnak a következő dologoktól kellene függenie, az alapforrás árától, a rárakódó kockázati felártól - amibe beleszámít az országkockázati felár, egyéb adóskockázati felár /ingatlanfedezet, jövedelem, megtakarítások szintje stb./-, illetve a tisztességes nyereségből.
De látom, hogy talált, amit írtam, mert vakarod a fitymád helyét! :D
A másik, hogy a fenébe ne lenne haszna a banknak a kamatváltozásból!? :D Hiszen ez a nyeresége. :D Ha nincs haszna neki, akkor adja 1%-ra, mindenki jól jár! :D A rabbid kap egy rossz pontot -meg egy szép horogkeresztet:) -, mert túl hülyévé nevelt téged! :D

@ökörpöröly:

Kívánjál te a k. anyádnak és a hülyegyerekének azt amit akarsz, de másnak ne.

Ökörkém, a te levegőből gyártott tételeid a világon senkit nem érdekelnek. Csak a te osotba fejedben létezik az, hogy ha más országban így, akkor Magyaro-ban miért úgy? Erről beszéltem kóklerkám, hogy jobb lenne ha megtanulnád, hogy mi alapján forog a világ egyik meg másik ország körül, miért nem ugyanaz a helyzet Karlovi Variban meg Sakgótarjánban. Persze mondtam, teneked jobb hőzöngő agyhalottnak lenni, mint csendes szakértőnek. A baj csak az, hogy Magyaro-on a vezér szerepre mindig a te fajtád tör. Amelyik semmit nem tud, de mindenben jól megmondja ám a büdös nagy igazságot.

@high up!: Bogár, Boros és Bayer idióta bohóc. :) Bogár és -MSZMP-tag- Boros -SZT-tiszt és az MNB pártitkára volt- szép kis kommunistából vedlett át népnemzeti szarsággá, Bayer meg a Népszabadságban nyvalygó liberális pöcsből lett népnemzeti megmondó! :) Ne hozz velük egy szintre! :) A tényekkel vitázz, ha mersz! Például, kinek a felelőssége az, hogy a bankok tudatosan adtak hitelt olyanok tömegének, akik nem rendelkeztek megfelelő ingatlanfedezettel, megfelelő igazolt jövedelemmel, megfelelő fedezettel -állampapír, bankbetét, életbiztosítás, LTP, egyéb ingóságok, vagyoni jogok stb.-? Miért nem csökkennek nálunk a banki kamatok a jegybanki alapkamat-csökkentések (EU és svájci)miatt, mint Lengyelországban, Csehországban stb.? Miért vállaljon az adós teljes kockázatot egy olyan hibás termék miatt, melynek kockázatait nem ismertették kellő mértékben a szerződéskötéskor? Sorolhatnám még, sötét metéltke!

@ökörpöröly:

Nagyon hülye vagy te, te kis szittya poronty. Aki érti a hitelügyleteket meg a pénzügyeket, az nem zsidó bankárcsicska, hanem mondjuk sikeres vizsgázó a közgáz egyetem második évfolyamán.
Teccik tudni, ez az a szint, ahova te a büdös életben nem fogsz feljutni.

De ne vedd a lelkedre, mert egy teljes foglalkoztatott Turul-madár őrzővédő gárnyista is lehet boldog ember.

@ökörpöröly:

Még ahhoz is idióta vagy hogy tudd, hogy a cégeket külön hitelminősítik. Marhára nem az ország minősítést veszik alapul és rakják rá. De nem baj, ezt nem kell tudni a sávos zászló lengetése közben.

@gigacherry: "a kamatemelést üres dumával "megnövekedett forrásköltségek" indokolja" Mivel minden hitelintézet havonta lead egy jelentést a PSZÁF-nak, amiben az összes fedezeti ügyletének az aktuális pozíciója szerepel, így kamu forrásköltséggel nehéz lenne operálni. Még ha régebben esetleg elnéző lett volna a PSZÁF, mostanában semmiképpen nem lehet túlzott bankbarátsággal vádolni.
Az, hogy te nem látod, milyen kamatswap fedezi a CHF hiteledet, még nem elég érv ilyen "mély" kijelentésekhez.

@high up!: Levegőből gyártott tétel? :) Na, melyikkel vitatkozol? :) Azzal, hogy nálunk a bankok tömegesen adtak ki tudatosan rossz hiteleket, mert tudták, hogy a "jó adósokra" bármikor ráterhelhetik a látszólagos kárukat? Nem hallottál arról, hogy BAR-listásoknak, kisnyugdíjasoknak, munkanélkülieknek adtak magas kockázatú hitelt? Kinek a bűne a tudatosan rosszul kialakított hitelportfólió? Az enyém? Én adtam hitelt hitelképteleneknek? Miért négyszerese a kamatmarzs a németországinak, amikor itt sincs jelentős infláció? Soroljam, metéltke? :)

@high up!: Nem értesz te semmit! :) Mert büfögsz itt össze-vissza! A kérdésekre meg nem válaszolsz! :) A lakossági hiteltermékekről van szó, nem a vállalati hitelekről. :) Éppen az az egyik legnagyobb probléma, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő. Ennek kárát, amely a hitelportfólió romlásában mutatkozik ráterhelik a "jó adósokra". :) Az országkockázati felár pedig minden egyes esetben kihat arra, hogy az állampolgároknak hitelt nyújtó pénzintézet -anyavállalata- milyen kamatmarzsot határoz meg általában. :) Persze ezen belül létezik adósbesorolás az egyes hiteltermékek esetében mindenkire, de a kiinduló alap bizony-bizony összefügg az országkockázati felárral. :) Többek közt ez az oka annak metéltfarkú bankárcsicskanövendék, hogy Magyarországon a legjobb adósbesorolással, sokszorosan túlbiztosított ingatlanfedezettel, egyéb inbgófedezettel se jutsz olyan hitelhez, mint egy átlagos amerikai, német stb. hitelfelvevő. :) Szörnyű, hoyg milyen sötét embereket képez manapság a Közgáz! :D Régenn is volt egy felhozatal, de a fajtád még akkor nem tenyészett! :D

@igazi hős: Az MNB egy-két hete adott ki egy jelentést, amelyben megállapítja többek közt, hogy túlságosan magasak a hitelkamatok a forráshoz képest! :)

@innovation: Tudod mi az annuitásos hitel? Gondolom nem, különben nem csodálkoznál, hogy a futamidő elején szinte csak kamatot fizetsz. Persze lehetne egyenletes a tőketörlesztésed, de akkor a törlesztőrészleted lenne változó, ugyanis az aktuális tőketartozásodra kéne kamatot fizetni. Számokkal kifejezve a 10 milliódra 20 év futamidő és 6% kamat mellett, az első hónapban 20 ezerrel többet törlesztenél. Az utolsóban meg 30 ezerrel kevesebbet. Magasabb kamat mellett még durvább arányok jönnek ki, nem véletlen, hogy ilyen konstrukciókat max 5 évre csinálnak.

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/mnb-elemzo_tul_magas_a_devizahitelek_kamata.165646.html

A mostani jelentést nem sikerült megtalálnom, de ugyanerről szól. Aránytalanul magasak a kamatok. Hozzá kell tenni, azóta jelentősen javult a magyarországi helyzet.

High Up! Elkezdődött a tóraleckéd, hogy lekoptál? Vagy pedig elkezded átolvasni a közgazdaságtan alapjait? :D

@ökörpöröly: Nem az abszolút értékről van szó, hanem a változás megalapozottságáról. Ha én úgy szerződöm veled, hogy mindig alapkamat+1 %-ot fizetsz a hiteledért, akkor az nagyon olcsó hitel, ha alapkamat+10%-ot kérek, akkor nagyon drága a hiteled. De mindkettő változni fog az alapkamattal.

@ökörpöröly:

Így van ökör: a bankok tudatosan rossz hitelt adtak, hogy aztán összedőljenek és csak kormányhitelek meg kormány garanciákkal maradhassanak életben. Meg hogy remegjenek a vezérigazgatói székek, ugorjanak a bónuszok, meg hogy a fejük felett lengjen a büntető jogi felelősség is. Na meg hogy végre nekiállhassanak és leépithessék a azokat a kibaszott tőketartalékokat. Csak a baj van azokkal a tőketartalékokkal, mi sem természetes, hogy semmisítsük meg őket, csináljunk tudatosan óriás veszteségeket!

Biztos így volt ökör, ha már a szittya képzőben így tanították meg neked.

De egyet áruljál már el nekem: ha valaki agyilag tönkre van menve, az miért az index fórumra jár és nem a pszichiáteréhez?

@ökörpöröly:

Nem látod devizahitel forradalmár, hogy a tanulmány csak arra nem ad választ, hogy magának a kerbanknak mennyibe kerül a deviza beszerzése? Minden egyéb csak hipotézis és találgatás.

Felmondani azt jól tudsz, de az önálló gondolkodás láthatóan nem megy. Meg se próbáld, mert az egy zsidó trükk!

@igazi hős: Matolcsy elnöksége ellenére én bízok abban, hogy a jegybanki stáb munkatársai el tudják döntetni, hogy aránytalanul magasak-e a kamatok a forrásköltségekhez képest. :) Szerintem igen. A magyar bankok a hiteleseken akarnak bezsebelni mindent, ezért dolgoznak 4-szeres kamatmarzssal -a németekhez képest-. Ráadásul túl nagy a játékterük nekik.

@ökörpöröly:

"Nem hallottál arról, hogy BAR-listásoknak"

BAR listásnak melyik bank adott és milyen hitelt?

@ökörpöröly:

"A magyar bankok a hiteleseken akarnak bezsebelni mindent"

a bankok csak a hiteleseken és a betéteseken tudnak profitra szert tenni, máson nem nagyon

@high up!: A bankok nyugodtan adhattak rossz hiteleket, hiszen nem volt kockázatuk rajta, mert átterhelték a többi adósra -kamatemelés formájában-, illetve a nem fizető adós ingatlana fillérekért jutott a tulajdonukba, ráadásul egy egész életre az adósrabszolgájuk lett . :)
Ez egy zsidó trükk, ismerned kellene! :D
Vagy tudnál más indokot arra, hogy miért adtak olyanoknak tömegesen hitelt, akiknek a hitelminősítése nem ért egy kalap szart se? :) Várom a válaszaid. "A Magyarországon túl sok a láthatatlan jövedelem" elég kamuduma. :) Azért elég szánalmas, ha a hitelképesség vizsgálatát erre alapozzák tömegesen. :)

@ökörpöröly: Persze, meg extraprofit. Meg turul, meg egy a zászlónk. És egyéb magyar népmesék.

(Egy német soha nem fogja azt gondolni, hogy a felvett hitelt nem kellene visszafizetnie. Ezzel szemben a hitelfelvétel, és utána nem fizetés össz-nemzeti népi sport Magyarországon. Magasabb kockázat=magasabb kamat. Ez ilyen egyszerű.)

@high up!: A kereskedelmi bankok jelentős része az anyabankoktól vesz fel hitelt, azaz egyik zsebből megy a másikba. Hasonló példa számtalan van. Példásul egy nagy nemzetközi kereskedelmi lánc a termékek jó részét a saját -külföldi cégétől- vásárolja meg, sokkal drágábban, mint azt a szabadpiacon megtehetné. Az elszámolásokkal nem nehéz játszani. :) Szegény Apple-t is nagyon sajnálom, mert alig bír adót fizetni. :D

Végre az állam és a bankok is vállalnak már valamit!
Nem az EU vagy az IMF segít, tőlük aztán megdögölhet mindenki - különösen ha magyar!

@Rodolfo63: Tömegesen adtak hiteleket, elsősorban közvetítő irodákon keresztül. Ezek dőltek be először. Nekem volt olyan ismerősöm, aki munkanélküliként kapott hitelt -persze volt adóstárs-, de adtak nyugdíjra is. :) Az igazolt jövedelem -adóstársakkal együtt- túl magas százalékára lehetett hitelt felvenni, azzal az indokkal, hogy nálunk túl sok az feketejövedelem. :)
Keress rá a témára, Buksi kutya! :)

@I_Isti: Lengyelország, Csehország nem Németország. :) A kamatmarzs négyszeres értéke pedig jól mutatja, hogy a bankok a jövedelmük nagy részét a hiteleseken keresik, nem pedig például a befektetéseken, mint Németországban. Magyarországon a hitelköltségek kiemelten magasak, míg a befektetési szolgáltatások kifejezetten alacsonyak. :)
Észlényecske! :)

@ökörpöröly: a közvetítőkön keresztüli bar listások jelzálog hitelt vehettek fel - és kevesebbet, mint normál esetben

ha pedig van adóstárs, akkor már jobb a visszafizetési képesség - nyugdíj a legjobb fedezet, ha a nyugdíj letiltható része fedezi a törlesztőt, mivel nyugdíjat folyamatosan kapnak

@ökörpöröly: de a betétekre kapható kamatok is jóval magasabbak voltak itt időnként, mint németországban

@Rodolfo63: Ha megfelelő hitelképességi vizsgálat lett volna, akkor nem lett volna ekkora bedőlés. :D Ne röhögtess már ezzel a szerecsenmosdatással.:) Még a világválság után is olyan kondíciókkal adtak hiteleket, mintha rendben lenne minden! :)

@ökörpöröly: alapvetően a hitelvizsgálat abból áll, hogy a havi jövedelemből tudod-e fedezni a törlesztőt

@Rodolfo63:
Igen, de a kamatmarzs azt jelenti "túlokoska", hogy a betéti és a hitelkamat közötti különbség. :) Azaz, nálunk négyszerese a betéti és a hitelkamatok különbsége, mint Németországban. Érted? :)

@ökörpöröly: Természetesen, amikor a királylány megcsókolja a békát, akkor az azonnal átváltozik daliás herceggé.

@Rodolfo63: Egy hitelvizsgálatnak abból kell állnia, hogy előreláthatólag nagy biztonsággal fizetni tudd a hiteled a lejártáig, illetve rendelkezz olyan ingatlan és egyéb fedezettel, ami nagy valószínűséggel fedezi a hiteltartozásod akkor, ha fizetésképtelenné válsz. :)

@ökörpöröly: Matolcsynak az első dolga volt, hogy mindenkit kirúgjon, aki értett a számokhoz. Ezek után az "aránytalanul magas" pont annyira hiteles, mint bármi más, amit ezek mondanak. Majd ha részletes adatokat, számításokat közölnek, akkor beszélhetünk róla, de addig nem alkotnék véleményt. (Nem félek tőle, hogy ez mostanában bekövetkezik.)
Neked nem kellened adatok a véleményedhez, nekem igen.

@ökörpöröly: tévedés, a kamat marzs nem ezt jelenti

@I_Isti: Analfabéta, majd kikeresem neked ezt a jelentést, de akkor leszopod a saját metéltedet! :D Annyira bírom, amikor valaki tudatlan hülye, aztán azt hiszi, a világban csak az létezik, amiről ő is tud. :D

@ökörpöröly: és előreláthatóan nem a havi jövedelmedből tudod fizetni a törlesztőt, fedezetként az ingatlannal?

nem ezt a két dolgot vizsgálták? de - akkor mit szerettél volna, mit vizsgáljanak még?

Zsidrákok!

www.origo.hu/gazdasag/20130521-a-bankok-elnek-az-erofolenyukkel-az-mnb-penzugyi-stabilitasi-jelentese.html

Most nem találom meg az átfogóbb anyagot, amelyikben voltak grafikonok, összehasonlítások. :)

@ökörpöröly: Keressél még meséket, nyugodtan. Az neked való...

Olvassátok el innen a hivatalos jelentést! :) A nagyokos kisközgásos is! :)

www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201305

@I_Isti: Neked mi nem mese? :D Amit a rabbid mondd a kiválasztottságodról? :D Neked az MNB hivatalos jelentése, az eustat adatai mesék? :D Idióták! :) Na, mára elég volt az ökrök letaglózásából, mert gyenge a felhozatal! :)

Kedves marhák! Mehettek szarni, vizelni, szellenteni, pihenőidőt kaptok tőlem! :)

@ökörpöröly: csodálkozol ezen? egyébként melyik országban van arányaiban a legnagyobb banki különadó a világon?

@ökörpöröly: semmit nem bírsz alátámasztani, nem csodálom hogy marhaság jut eszedbe állandóan

A 2009 óta CHF, EUR vonatkozásában végbement radikális alapkamat csökkentés hatásai, Mo.-ra a bankadó ezt kioltó hatása miatt nem tud, tudott „begyűrűzni”.

Azaz a bankadó az oka, hogy szinte egész EU-ban ~3%-kal alacsonyabb a lakáshitelek EUR és CHF THM-jei. Hiszen a központi kommunikációtól eltérően ezt a bankok kénytelenek továbbhárítani, a csőjük elkerülése érdekében.

Tehát a 2010 óta bevezetett bankadó eltúlzott mértékével, csak súlyosbította a hitelesek helyzetét a kormány. Továbbá a megemelkedett törlesztők miatt, a kisker fogyasztás is non stop csökken, és az ebből fakadó költségvetési bevétel kiesést újabb adókkal pótolnak (Holott a bankadó nélkül egyből nőhetne a fogyasztás, ami 2,5-szeres pénzforgási sebesség mellett ugyan akkora ÁFA és egyéb adóbevételt generálni, mint a bankadó. Azzal a nem csekély különbséggel, hogy az emberek többet fogyasztva, könnyebben, jobban élnének.)

A kamatos kamat (pl.: THM) függvény exponenciális függvény, míg az árfolyamváltozás lineáris.
10 évet meghaladó futamidő, és havi törlesztés mellett a bankadó miatt 3%-os THM felár (ha az értelmezési tartomány 2-8%), ~30% körüli törlesztőrészletváltozást generál.

Ha nem lett volna (nem lenne) Bankadó (vagyis ezt nem kellet volna az ügyfeleknek megfizetni) és a bankok a környező országoknak megfelelő módon, pl. LIBOR+3% szinten tudták volna a devizahiteleseket finanszírozni, akkor a 160-on lehívott CHF hitel törlesztője, 208 Ft árfolyamig alacsonyabb lett volna, mint lehíváskor.

Szóval nem az árfolyamokkal kellett volna, kellene baszakodni, hanem a THM-et befolyásoló tényezőkkel.

A helyzet az, ha betegek vagyunk, akkor képzett orvoshoz fordulunk, de ha gazdaságról van szó, akkor dilettáns hordószónokokat választunk meg.

„Sosem szabad fullba nyomni a kretént, ….de mi fullba nyomjuk…” –Trópusi vihar c.film

"Nem ad választ arra, hogy, hogyan lehet az adósok fizetőképességén javítani, vagy hogy hogyan lehet a munkahelyüket tartósan elvesztőkön segíteni."

Ez nem kellene hogy az állam dolga legyen. Egyik oldalról az adósok problémája, akik ugyan szavazók, de ez nem lehet alap arra hogy tömegesen elkövetett túlvállalásaik közügy szintre emelkedjenek (gyk: megtakarítók, sarcolhatók kontójára rendezzék). Van akinek menni fog az önerős megoldás, van akinek nem. Másik oldalról a külföldi tulajdonú bankok anyabankjainak is ki kell valamit eszelni, hogyan akarják megoldani a magyarországi problémájukat. Nem hiszem, hogy nagyon vonzó alternatíva lenne nekik, ha magyar leányaik tömegesen bebukó hitelekért cserében megkapják a 2000'-es években épült magyarországi lakóparki ingatlanok negyedét-harmadát, és de facto fizetésképtelenek lesznek egykor dollármilliárdokra értékelt, mostanra már biztosítéki értéküket sem érő, és ilyen volumenben lényegében eladhatatlan, amortizálódó lakásállományon ülve.

@zobod: mivel a hitelesek méretüknél fogva makró szinten is számottevőek, így kénytelen a kormányzat is foglalkozni velük - de szerintem nem az egyes adósok szintjén ("rezsi csökkentés"), hanem ugyanúgy makró szinten, azaz a gazdaság általános állapotának javításával

@ökörpöröly:
"A bankrendszer vesztesége az előző évhez képest
csökkent, de az továbbra is jelentős mértékű.
2012. december végén a bankrendszer kumulált
adózás előtti eredménye -105 milliárd forint volt, ami
kedvezőbb az előző évi 212 milliárd forintos
veszteségnél (61.ábra). 2011-től kezdődően a
bankoknak lehetőségük volt a bankadót a társasági
adóval azonos módon könyvelni, ami így csak az
adózott eredményt csökkenti. Ezzel a technikával
2011 folyamán egyetlen bank sem élt, 2012-ben
azonban több bank ezt is a módszert választotta. Ha
ráfordításként ezt a tételt is figyelembe vennénk, a
szektor jövedelme 2012-ben -148 milliárd forint lett
volna. Az adózás előtti 12 havi görgetett
jövedelmezőségi mutatók negatív tartományban
vannak, december végén a ROE -3,8, míg a ROA –0,4
százalék volt. A jövedelmezőségi mutatók
nemzetközi összehasonlításban továbbra is
versenyhátrányt jeleznek (62.ábra)."

szerintem nem tudsz olvasni, de ha mégis, akkor próbáld meg értelmezni azt, amit fentebb idéztem, egyébként az általad linkelt mnb tanulmányból.
(A nagyon hülyék kedvéért: a kis vonal a szám előtt azt jelenti, hogy a szám negatív, vagyis kisebb nullánál.)

Kapitalizmust a ciklikus válságok jellemzik, ráadásul egy válság munkanélküliséggel ,meg ilyesmikkel járt mindig a történelemben!
Amikor ezt az alapigazságot az iskolában tanították Járai, Simor az MNB vezetősége és a kormány tagjai Veres, Gyurcsány, Bajnai biztosan hiányoztak!

Róna Péter "A devizahitelezés életek százezreit tette tönkre, a Magyar Nemzeti Bank pedig elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd -termék- bevezetése miatt" -pedig a kormányhoz közelálló szakemberek többször felhívták a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire! Pl. Cseh, Szerb, Szlovén, Horvát, kormányok nem engedték a devizahitel elterjesztését! Románia is szabályozókat vezetett be nekik 36% a GDP hiánya nálunk 2009-ben kb. 120% /állam, önkormányzatok, lakosság, vállalatok/ tartozás !
Egy hónap alatt lehetett volna olyan szabályozást, -törvényt- hozni, ami megakadályozza a devizában történő eladósodást! A devizaadósságért a PSZAF, MNB, és az MSZP-SZDSZ kormányok az igazán felelősek! Ezek a szervetek azért vannak, hogy az ország működését, az emberek lehetőségeit előrelátóan szabályozzák! Nem lehet az emberek nyakába varrni a problémát! A hitelesek 80-90%-ának minimálisak a pénzügyi ismeretei!
Ha nem találnak ki valamit, vagy nem jön egy kedvező frank esés, akkor a devizaadósság az ország és az emberek életét és a fejlődést –kormányoktól függetlenül- még 10-20 évig negatívan befolyásolja!

@Rodolfo63: igen, ez egy alapvető probléma. Sokakat érint, nyilván érzi mindenki a politika/állam felelősségét is, de azért ezek mégiscsak egyéni döntések voltak. Másik oldalon meg vannak ezeknek az érintett bankoknak tulajdonosai, ha élvezték pár éve az expanzió előnyeit és ignorálták a prudens hitelezés megfontolásait, hát viseljék most a túlvállalás költségeinek terhét is. Szerintem az államnak most valami tűzfalat, karantént kellene készíteni, hogyha összerogyna ez a kártyavár, legalább mást ne temessen maga alá csak az érintetteket.

@zobod:

egyéni döntések, egyéni felelősség - de az esetlegese negatív hatás (ahogy a devizahitelek korábbi pozitív gdp pörgető hatása is) makró szinten is érezhető

Nem a devizahitelezéssel van baj, és nem is az árfolyamokkal, hanem a szerződések többi elemével. Ezek közül a váltási és folyósítási árfolyamok alkalmazása valószínűleg a legkisebb probléma.
A bank a saját várható nyeresége érdekében (ezért az lenne elvárható, hogy a saját kockázatára) döntött úgy, hogy nem egyben felveszi 20 évre frankban a pénzt (mint ahogyan tőlem megköveteli a jelzálog tárgyának biztosítását a teljes futamidőre) , és odaadja nekem 20 évre, hanem csak rövidtávú kölcsönöket vesz fel folyamatosan, és ezzel finanszírozza a nekem folyósított hitelt. Ezt természetesen az általam befizetett törlesztő részletekből teszi az én hitelszerződésemet váltóként felhasználva az MNB-nél , mert ő egyetlen fillért sem fektet bele előre ebbe az "üzletbe". Nekem, a kölcsönfelvevőnek ugyanis, mindegy lett volna bármelyiket választja a két megoldás közül. Csakhogy az első esetben, az egy összegben 20 évre felvett hitel esetén nincsen kamatfelár változás, mert ebben az esetben 20 évre fix a kamat.

A carry trade egy szokásos pénzügyi ügylet. Egy alacsony kamatozású országban felvett hitelt egy magasabb kamatozású országban helyezek ki. De a carry trade ügyletnek vannak elemi feltételei.
A két ország kamatkülönbsége a két ország gazdasági telejsítőképességének, pénzügyi rendszerének különbségére vezethető vissza.
Ha egy olyan hitelt helyezek ki egy gazdaságba amelynek a fedezetét nem nem ott termelték meg, akkor a hitelként kibocsátott pénznek abban a régióban természetesen nincs megfelelő piaci fedezete, hisz a keletkezése közben termelt javak nem ott, nem ezen a piacon vannak. Emiatt szükségszerű, hogy a pénzben jelentkező helyi túlkínálat inflációt okoz és a kamatkülönbség révén keletkezett nyereséget az árfolyam változása korrigálja, amelynek során a kamatkülönbségből fakadó előny elvész. Egy ilyen árfolyam korrekció néhány éven belül mindig bekövetkezik, tehát nem szabad hosszú távú szerződést kötni ugyanis abban a pillanatban amikor az árfolyam kiegyenlítődés bekövetkezik, az ügyletből ki kellene tudni szállni ami fogyasztási és ingatlan jelzáloghiteleknél képtelenség.

A bankok ajánlása alapján a devizaalapú szerződések nagy többsége tíz év feletti. A veszteség tehát a szakemberek számára a szerződés aláírásakor nyilvánvaló volt. Nem mellesleg az EU-ban ha jól emlékszem pontosan ezért 1994 óta a banki szabályok, vagy talán törvény is tiltja a ilyen ügylet jelzáloggal való lefedezését.
A hitelfelvevők tudták, hogy a hitelek kamata változik, de arra számítottak a PSZÁF tájékoztatója szerint, hogy ez a változás követi a svájci nemzeti bank referenciakamatának, vagy a 3 hónapos nemzetközi bankközi kamatlábnak az alakulását.
Árfolyamkockázat természetesen ekkor is van, de ez akkor is csak egy része a veszteségnek és nem ez az amitől a törlesztő részletek az egekbe szöktek.
Azt senki nem magyarázta el nekik, hogy most egy olyan szerződést kötnek, ahol kapnak egy vételár előleget a banktól és ennek a vételár előlegnek a fejében nekik húsz évig minden hónapban svájci frankot kell venniük a bank részére, mindig az éppen aktuális árfolyamon, bármennyi is legyen annak az ára az adott pillanatban.

A probléma az országkockázati felár miatt a kamat felemelése és az országkockázatunkat kifejező CDS felár áthárítása az ügyfelekre.
Ez megmagyarázhatatlan, hiszen ez egyfelől a tőkepiacokra és ott is a hosszú futamidejű ügyletekre vonatkozik, míg a bankok jellemzően saját anyabankjuktól deviza swap alapján kapják ezeket a forrásokat éven belül folyamatosan megújítva azokat .
Másfelől az országkockázatunkat kifejező CDS felár, egy vicc hisz az eladójának nem kell, hogy szavatoló tőkéje legyen, magyarul bárki üres zsebbel adhat, vehet ilyet. Ez tulajdonképpen egy fogadás ahol a fogadó arra fogad, hogy javul-e hosszú távon az adott ország adósság visszafizetési esélye, vagy sem. Itt legfeljebb a fogadási összeget veszítheti aki fogad, mint a tőzsdén. Ez inkább a szerencsejátékosok területe és nem a normális pénzpiaci szereplőké.

A swap ügylet esetén a felek határidőre értéket cserélnek, ezért csak a perióduson belüli árfolyam elmozdulás okozhatna kockázatot, de az is csak akkor, ha valamelyik fél a futamidő végén nem tudna fizetni. Ebben az esetben ahol anyabank és leánybank a két fél kockázatról beszélni egyszerűen nevetséges.

@Rodolfo63: Arról nem is beszélve, hogy a publikus CDS az 5 éves lejáratú államkötvény hozamára vonatkozik, aminek semmi köze nincs a banki kockázati felárakhoz. Az jórészt a bankok saját forrásaitól függ és a saját üzletpolitikájuk determinálja, éppen ezért érthetetlen és felháborító, hogy milyen alapon akarják ezt a hitelfelvevővel megfizettetni.
A magyar bankok CDS-e egyébként sem ment 2,5% fölé még a válság legrosszabb pillanatában sem és a swap felárak szintén nem mentek 2,5% fölé.
A banki CDS tehát nőtt, de nem annyival, amit ne ellensúlyozott volna a CHF kamatának csökkenése, vagyis a kamatemelések indokolhatatlanok voltak.
Azt gondolom említenem sem kell, hogy ezekről a feltételekről a szerződésekben egyetlen szó sem esik és főleg nem közérthető módon.

-Ebből az következik, hogy ha valaki 150-160 Ft/CHF árfolyamon vette fel a hitelt, akkor az akkori deviza kamathoz még hozzáadva a 2,5-3,5%-os banki felárat, akkor a kezdeti 5,5-6%-os THM-mel szemben, ma legfeljebb maximum 4%-os THM-et kellene fizetnie, ugyan azzal a felárral és a mostani devizakamatokkal. Ezzel szemben most 7-8-9% -ot fizet, pedig nem vele van gond, mert ő a kölcsön teljes futamidejére biztosította a megfelelő jelzálogot, hanem a bank nem rendelkezett a megfelelő hosszú futamidejű devizaforrásokkal.
Ezekkel a feltételekkel a törlesztőrészlete 50%-kal lenne alacsonyabb a jelenleginél.
Az eljárás azért felháborító, mert még jóval 200 Ft/CHF árfolyam felett is a törlesztőrészlete kisebb lenne az adósnak mint a kölcsön felvételekor. Ma a devizaalapú hiteleknél alkalmazott kamat sokszor akár százszorosa is van a svájci nemzeti bank referenciakamatának.
A felvételkori 5,5-6%-os THM-hez képest, a jelenlegi deviza kamatoknak megfelelő 3,5-4%-os THM, kétharmadára csökkentené a törlesztőrészleteket.
Tehát ha lehet én ebben a helyzetben a hitelemet inkább visszamenőleg devizásítani szeretném a jelenleg érvényes devizakamatokkal és banki felárral és nem forintosítani. Ha a mostani hiteleket a kormány meg akarta volna menteni, akkor egyetlen tollvonással megoldhatta volna a problémát. Miután a végfinanszírozó mindig az MNB, az MNB nyer folyamatosan az árfolyamkülönbözeten és nem a hitelt kihelyező bankok.
Ezeket a cselekményeket nem lehet figyelmetlenségből, hozzá nem értésből, egyebekből, ártatlanul elkövetni. Akik eben részt vettek pontosan tudták, hogy mit csinálnak. Ezeknek a cselekményeknek a zöme egyszerű köztörvényes bűncselekmény. De ha továb boncolgatnánk a dolgot feltehetnénk azt a kérdést is, hogy ha azok a bankok akik egy hitel kibocsátásával tulajdonképpen pénzt bocsátanak ki leszámítoló bankként viselkednek miért reklamálnak. Nekik mint ilyennek a leszámítolt váltóért amit ők maguk állítottak ki teljes felelősséget kellene vállalniuk. Ha ők rossz hitelt helyeztek ki- ráadásul számukra és az MNB számára is jól láthatóan olyan mérvű fedeztazonossági és hitelcél azonossági kockázat mellet amelyből nyilvánvalóan következett az összomlás és persze a legelemibb hitelezési szabályok is tiltanak-, az teljes egészében az ő problémájuk, mivel a váltót ők maguk számítolták le. Ők garantálták, hogy a kibocsátott hitelért és az ezzel forgalomba hozott pénz fedezetéért felelősséget vállalnak. Ha még tovább megyünk felmerül a kérdés, hogy miért hitelez valaki ekkora mértékben túl egy piacot és azon belül is nagyrészt a piacnak egy igen szűk szegmensét az ingatlanpiacot. Vagy hülye, vagy ha nem és nyilvánvalóan tudja, hogy ebből pénzügyi összeomlás lesz, akkor a Nemzet Biztonsági Hivatal kérdéseire kellene válaszolgatni már réges-régen. Ez ugyanis már jócskán túlmutat a sima köztörvényes bűncselekmények kategóriáján.
Ennek az egész problémakörnek semmi köze sem a devizához, sem a hitelekhez. Egyetlen probléma van mégpedig az, hogy nálunk nem működik a jogrendszer és nincs igazságszolgáltatás. Amikor a bíróságokon perek évekig húzódnak és a legfelsőbb bírói testület évek hosszú során keresztül képtelen, vagy nem mer ítéletet hozni, iránymutatást adni akkor ott már elemi emberi jogok, alkotmányos jogok sérülnek, ezeket veszik semmibe.
Nem is beszélve arról, hogy ugyan a kodifikált jog nem is hasonlít a társadalom morális és etikai elvárásaihoz, de még így sem érvényesül.
Bátran mondjuk ki, hogy az alkotmányunk egy sajtpapír, a jogrendszerünk egy jogfilozófiai szénaboglya, az igazságszolgáltalásunk egy rémálom, a köz és politikai életünk egy bábszínházi előadás.
Ez az ország mind társadalmi, mint politikai, mind gazdasági értelemben lassan leginkább egy tragikomikus bohózatra kezd hasonlítani.

@Melampo: kifelejted a számításból azt a finom kis bankadót, ami egy csöppet befolyásol

nem az almához hasonlítod az almát, hanem a körtéhez - a bank pedig, hogy fennmaradhasson, az őrá jutó kockázatot terhelte a hitel felvevőkre - akik miatt a kockázatot magát a bank is vállalja

@Rodolfo63: A pozitív hatásról pedig annyit,hogy amikor a bankok fedezetlen kihelyezést elindítják a gazdaság egy szűk szegmensében indokolatlanul nagy volumenben (amit szofisztikáltan és szemérmesen csak pénzügyi buboréknak neveznek a szakemberek), akkor a hitelezés szinte automatikusan egy össztársadalmi pilótajátékká válik, mert a megjelenő hitelpénzek amit a hitelfelvevő elkölt, a gazdasági közösségben olyan bevételeket generálnak amelyet csak a következő hitelfelvevő pénzéből lehet folytatni. A folyamat mindaddig nem áll le, amíg van újabb hitelfelvevő, mert annak a hitele mindig vásárlóerőként jelenik meg a piacon folyamatosan azt a képzetet keltve a résztvevőkben, hogy a piaci igények reális alapokra és jövedelmekre épülnek. Ez egészen addig folytatódik amíg el nem fogynak a hitelfelvevők, mert már nincs mit elzálogosítaniuk.

-Amikor a szereplők rájönnek, hogy már mindenki tartozik mindenkinek és nincs is valódi kereslet, hiszen eddig is csak a saját vagyonukat élték fel, akkor a katasztrófát betetézendő elkezdenek fogyasztást visszafogni ami még jobban felgyorsítja a gazdaság visszaesését. Hiszen a gazdaság szerkezete közben átalakul és az eddigi többszörös sebességű tempóhoz alkalmazkodik. Beruházásaiba benne áll a most már feleslegesen nagy befektetett tőke, költségei szinte ugyanazok maradnak, bevételei pedig szinte egyik napról a másikra eltűnnek.

Amit a bankok ezekben az esetekben művelnek, az egy közönséges, köztörvényes bűncselekmény.

Úgy hívják, hogy fedezetlen váltó kibocsátása. Ráadásul a fedeztlen váltót ők azonnal leszámítolják és a leszámítolás hasznát zsebrerakják a pénzre váltással.

Egyszerű váltócsalás amit évszázadok óta űznek. Mi ebben a pozitív?

melampo.blog.hu/2013/01/15/a_szintetikus_adosok_bortone

@Melampo: az állam a saját helyzetén javíthatott volna a gdp növekedésből, de ehelyett ezt szociális célokra fordította

egyébként pedig az egész világ egy pilótajáték

@Rodolfo63: A bankadónak semmi köze ehhez a problémához, az egyszerűen csak a bankok és egyéb multik könyvelési trükkjeire volt a kormány válasza. Akik eddig fiktív, félfiktív, hamis és semmilyen más legális módon nem megkérdőjelezhető számlákkal kilopták az országból a nyereségüket olyan országokba ahol kisebb adót befizetve vehették ki a hasznukat, azoktól így vették el az itt be nem fizetett adót.

@Melampo: végülis igen, eddig volt kimutatható nyereségük, most nincs

@Rodolfo63: Ez így igaz, a világ pénzrendszere egy pilótajáték. A vége is olyan lesz mint a pilótajátékoknak általában. Csak várhatóan egy kicsit véresebb.A GDP növelése a nálunk nem olyan egyszerű. Az elképesztő arányú gazdasági túlsúllyal rendelkező multinacionális termelő, kereskedelmi és pénzügyi szereplők egyrészt monopolhelyzetüket kihasználva nyomott béreket fizetnek, amelyekből az adóbevételek is ugyanilyenek nyomottak lesznek. A semmiből nem lehet költeni, abból pedig nem lehet adót beszedni.
Végül, de nem utolsó sorban ugyanezeknek a szereplőknek a fiktív, félfiktív, hamis, manipulált számlákon és szolgáltatásokon keresztül történő profitkimentése a legnagyobb tragédia. Ezek az esetenként 80-90%-os piaci részesedésükből keletkező profitot máshol adózzák le, illetve az esetek zömében ott sem adóznak ahová kiviszik. Mivel nem csak, hogy nem adóznak de ráadásul ezt a pénzt ki is viszik az országból, így az még a gazdaságba visszaforogva a második, harmadik körben, vagy valamilyen más alkalomból más módon adózva sem jelenik meg. Ha ellopja sem olyan nagy baj, csak legalább itt költené el.
Amint ezt megpróbálja akadályozni egy kormány, azonnal felzendül a habzó szájjal fasisztázó hörgőkórus.
A tőke és az áruk szabad mozgásával szemben a monetáris politika eszközeitől megfosztva nem létezik eredményes fiskális politika. Ez egy álom.

@Rodolfo63: helyesebben: masszívan veszteségesek.

@Melampo: el vagy tévedve. A profit a tulajdonosé, azt nem kell "kilopnia", mert az övé.

@Melampo: egyébként meg mutass valamit magyarországon, aminen 80-90%-os piaci részesedése van.
Monduk a magyar postán, a MÁV-on, a BKV-n kívül.

@Melampo:

"Amint ezt megpróbálja akadályozni egy kormány, azonnal felzendül a habzó szájjal fasisztázó hörgőkórus."

mert nem akadályozni kell ezt!!! hanem megpróbálni versenyezni azon országokkal, ahová mégiscsak adóznak ezek a cégek - ha az adóoptimalizáló cégek ekkora súllyal vannak jelen, de mégis alig adóznak, akkor nincs mit veszteni

@Melampo:
Az imponál, hogy sok gondolatomat –a szöveg szinte változatlan átvételével- magadévá tetted, de az ezekből levezetett végkövetkeztetéseid tévesek.

A bankok annak dőltek be, aminek a lakosság is, mégpedig a Mo.-i gyors EUR bevezetésnek, ami sosem következett be.
(szóval inkább csak naivitásról és nem bűncselekményről, vagy ármányról volt szó).

T.i. amennyiben Szlovákiával egyidejűleg nálunk is bevezették volna az EUR-t, akkor a devizahiteleseink azt sem tudnák, hogy válság van.

Sőt a törlesztőjük az EUR és CHF kamatszint csökkenése, és az EU-n belüli „védőburok” miatt jóval alacsonyabb lenne, mint lehíváskor.

M.o. és a devizahitelesek legegyszerűbb megmentési módszerei (a teljesség igénye nélkül):

- az erős HUF árfolyam melletti, gyors EUR bevezetés (az exportunk nagyfokú import tartalma miatt 30%-os felértékelődés is maximum kb. 3% versenyhátrányt okozna (ezt nem érti a kormány, ezért bízik hiába a HUF leértékelés gazdaság élénkítő hatásában –de elég csak az üzemanyag felhasználási statisztikákra pillantani, hova vezet a leértékelődő HUF-)

- bankadó megszüntetés, cserébe LIBOR +3% THM maximum (pl. lakáshitelek esetén).

- IMF, vagy egyéb olcsó devizafinanszírozó bevonása

- A szerintem indokolatlanul magas devizatartalék, felajánlása – alacsony kamaton- a devizahiteleseket refinanszírozó ker. bankoknak.

- stb.

@I_Isti: Persze, csak előbb le kellene adóznia. Aki a bruttó bevételeivel szemben nyújt be egy nem belföldi eredetű fiktív számlát az annak a nyereségtartalmát adózatlanul kivitte az országból.
Ja és az alapkérdés ugye, hogy-Mi a baj az árfolyamgáttal?-egyenesen nevetséges. Miért kellene a politika, a jogrendszer, az államhatalom és a pénzügyi szektor köztörvényes bűncselekmények tömkelegét elkövető szereplőiben megbízni a szerencsétlen hülyének akit már így is teljesen kifosztottak?

@Spiro: Mivel ilyen gyorsan még én sem tudok gépelni ezért általában több írásból ollózom össze a mondanivalómat, így az is előfordulhat. Az világos, hogy mivel a forintunk egy kurva drága euró kár vele erőlködni mert csak felesleges költséget okoz.Meg persze a leértékelés is egy baromság abban is igazad van, mert ez csak zárt gazdaság esetén lenne hatásos. A régi ECU-s rendszer azért működött jól. Ma csak annyit érne, hogy megindítana társadalmon belül egy tőkeáramlást, természetesen rossz irányba, mert a nemexportképes és tőkejövedelemmel nemrendelkező rétegeket még jobban tönkre tenné.

@I_Isti: Például közszükségleti cikkek teljes kiskereskedelmi forgalma néhány multi kezében van. Az energetikában négy-öt szereplő fedi le a teljes piacot. A pénzügyi szektorban gyakorlatilag öt bank a mérvadó. És sorolhatnám végtelenségig.

@Melampo: Néhány multi =/= egy multi. Ezek szerint nem tudsz olyan területet Magyarországon, ahol igazi monopólium volna.

@AXERMIX Pertársaság:
Bár nem tudunk egyetlen olyan jogerős - a legfelsőbb jogi fórumon is jóváhagyott - ítéletről, amely a teljes hitelszerződést megsemmisítette volna, de ha ez be is következne a felvett hitel várhatóan egy összegben lenne esedékes, hiszen helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ekkora summát aligha tudna előteremteni a hitelét törleszteni képtelen adós. Amennyiben rendelkezésére állt volna ekkora összeg vagy hitelfelvételi lehetőség nyilván részt vett volna a végtörlesztésben.

@Pénzkérdés blog:
"...a felvett hitel várhatóan egy összegben lenne esedékes, hiszen helyre kell állítani az eredeti állapotot."

Nem kell annyit izgulni, van megoldás. Van a ker.banknak forint forrása, amire max. 5 % kamatot fizet. Erre ráteszi a 2 %-os kezelési költséget, (úgy mint a devizahiteleknél) . Ez így max. 7 %. Ezen hitelez az adósnak, aki nem tudja egyösszegben visszafizetni a hátralévő tőkét. És nincs semmi árfolyamkülönbözet, sem egyéb költség.
De kaphatnak a ker.bankok az MNB-től is forintot, ehhez a tranzakcióhoz.

@kzolika: Nem akarok belepofázni, de a bankok/pénzügyi társaságok által nekem fizetett kamat nincs arányban de köszönő viszonyban sem azzal amit beszednek a pénzem használatáért.

Tényt mondok neked 500k HUF 6 éves időtartam. Éves hozam 10.003 HUF melyből elvonva 10k HUF kezelési faszom költség. Jóváírt hozam 3 FT. ÉRTED okoska 3 Ft. Erről még nyomtatott kimutatást is kaptam postán. Az több volt sokkal mint 3 Ft. Na akkor ez mi. Én adom nekik a pénzt és nem én kapom a hasznot, hanem Ők. Én vállalom az odaadott pénzemmel a kockázatot, a hozam nekem járna nem nekik. Na ennyit a köcsög bankokról és a pénzintézetekről. Rabló mind egy szálig mind két oldalt meglopja vastagon. Egyrészt a befektetőt, és másik oldalon azt akibe befektet.

@high up!:
"Aki érti a hitelügyleteket meg a pénzügyeket, az nem zsidó bankárcsicska, hanem mondjuk sikeres vizsgázó a közgáz egyetem második évfolyamán.
Teccik tudni, ez az a szint, ahova te a büdös életben nem fogsz feljutni."

:DDDDDDD
Második évfolyamon sikeres vizsga??? Ez már tényleg...
Szólni kellene a közgáz Nobel díjasoknak, hogy ha szeretnék tovább képezni magukat ide iratkozzanak be és téged kérjenek fel oktatónak. :DDDDD

@Nikosi:
"Na ennyit a köcsög bankokról és a pénzintézetekről. Rabló mind egy szálig mind két oldalt meglopja vastagon. Egyrészt a befektetőt, és másik oldalon azt akibe befektet."

Na ugye, máris van magyarázat arra, miért egy bankár (Csányi Sándor) Magyarország leggazdagabb embere?

@bankvezér: nem, hanem egy online pornós fickó.

@I_Isti:
Tévedsz. Nézz utána! Gattyán György nem az első...

@Melampo: Neked lett volna a legdrágább, ha a bank a te 20 éves futamidejű hiteledet egy másik 20 éves futamidejű hitellel fedezi le. Ugyanis senki nem adna olcsón hitelt a banknak sem, mivel ehhez felül kéne becsülnie a következő 20 évben elérhető kamatot.
A hiteled fedezete pedig nem rövid távú hitel, a swap nem hitel, inkább egy fogadás az árfolyamokra és kamatokra.

@igazi hős:
"Neked lett volna a legdrágább, ha a bank a te 20 éves futamidejű hiteledet egy másik 20 éves futamidejű hitellel fedezi le."

Te jó isten! Úgy látom, te megbuktál a közgáz vizsgán. Az a helyzet, hogy 20 éves futamidőre jóval alacsonyabb az éves kamat, mint egy év futamidőre.
Az, hogy mi a hitel fedezete, már nem is látom értelmét, hogy írjak neked.. :(((

@bankvezér: Mindig öröm az építő kritika. Bár némiképp elveszi a közgáz vizsgát firtató kérdés értékét, hogy a kérdezőről nemrég kiderült, hogy kamatot sem tud számolni. Ezért tagadhatatlanul nincs értelme magyarázkodnod, de a miértekbe nem mennék bele.

"Első látásra" Erre én nem emlékszem.
De megtartjuk a linket, mert jó a tartalom. :)