A fogyasztókat védi, miközben a belső piaci versenyt támogatja
Európa nagyon igyekszik, hogy felmutasson valamit a lakáshitelezési piacon tapasztalható anomáliákkal szemben, de a hétfői eredmények magyar szemmel nem is olyan különlegesek. Még akkor sem, ha az EU-ban mindkét oldal, azaz a fogyasztóvédők és az üzleti körök is találtak benne ovációra érdemes elemet. Egy dolog biztosnak látszik, a lakás-hitelszerződéseket megelőző több kilós dokumentumcsomag újabb nyomtatvánnyal bővül, amely által összehasonlíthatóak lesznek az európai lakáshitelek, s a jövőben nem domboríthatja ki csupán az alacsony kamatot egy bank, ha devizaalapon adna lakáshitelt.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
3 komment
Európában lassan elbuknak az utolsó bástyák is, amelyek a bankokba külföldről érkező tőkék hozamával kapcsolatban védték a banktitkot. Míg néhány nappal ezelőtt Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter még anyagtigrisként védte a banktitok intézményét, addig a legutóbbi hírek szerint Ausztria jócskán puhult, s hajlandó együttműködni az Európai Uniós tagországok adóhatóságaival, ha azok épp információkat kérnek más uniós állam polgárának megtakarításával kapcsolatban.
Jóval ritkábban járnak moziba, étterembe és meccsekre – így húzza meg újabban az emberek több mint a fele a nadrágszíjat 14 európai országban, derült ki egy néhány hónapja végzett reprezentatív felmérésből. Harmaduknak azonban így sincs megtakarítása. A magyarokat éppen nem kérdezték meg, bekerülésünk tovább rontotta volna a számokat, egy tavalyi kutatás szerint ugyanis csaknem 90 százalékuk él tartalékok nélkül.
A regnáló MNB elnök (főnökének) hívei már-már eufórikus állapotban bizonygatják, hogy az MNB vállalati növekedést ösztönözni kívánó hitelprogramja milyen kedvező fogadtatásra lelt, hiszen azóta is töretlenül erősödik a forint. Megkockáztathatjuk, hogy az erősödés korántsem a projekt nagyszerűségének szól, hanem inkább annak, hogy a hagyományos játékszabályokon belül tartható programot jelentett be az MNB, és nem mondjuk a bakonyi Halálcsillag megépítésének finanszírozását a devizatartalékok terhére. Ez persze nem jelenti rögtön azt, hogy lesz is kézzelfogható eredménye.
Miközben mind az állam, mind a pénzintézetek azon agyalnak, hogy mi lesz a kiút a népbetegség-méretű devizahiteles eladósodásból, egy irdatlan fekete lyuk alakult ki, amely magyarosan, kisgömböcként szippantja be a kétségbeesett és hiszékeny adósokat. A győztes perek ígéretétől megrészegülve, sok adós azonban csöbörből vödörbe kerülhet.
Sokan vádolják a Fideszt azzal, hogy már egyáltalán nem fiatalok és nem is demokraták. Az utóbbival kapcsolatban van sajátos véleményünk, de az első állítást határozottan cáfoljuk. Egy szédült tinilányt idéz hozzáállásuk számos gazdasági, pénzügyi kérdéshez. 
Az Európai Bizottság pénzügyekért felelős alelnöke hétvégén hivatalosan is bejelentette azt, amit már hetek óta sejteni lehetett, azaz az európai bankmentéseknél ezen túl nem lesz szempont a betétesek pénzének minden áron való megóvása. Mivel a betétvédelemre érvényes uniós direktíva bankonként 100 ezer euró értékig (aktuális árfolyamon mintegy 30 millió forintig) sziklaszilárdan garantálja a betéteket, nyilván terjed majd az oszd meg és védd a pénzed gyakorlat.
Matolcsytól már áradhatna is a hitel, ám, az MNB-ben megpendített adóbevétel-többlet kérdéses. A gazdasági tárca ugyan azt gondolja, hogy jobban jár a költségvetés a kisadók kerülése miatt, erről szól ugyanis a KIVA és a KATA népszerűtlenségéről beszámoló, meglehetősen durcás hangulatban fogalmazott legutóbbi közleménye, de azért ebben nem vagyunk olyan biztosak.
Az „adatokból dolgok” szókapcsolat Matolcsy egy tavaly novemberi írásában bukkant fel a Heti Válaszban. Eszmefuttatása végén akkor arra jutott, hogy a „dolgokból adatok, majd az adatokból dolgok” 
A Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a villamosenergia-szolgáltatók ez évi díjait szabályozó MEH- határozatot. Ezzel még kínosabbá vált a miniszterelnök március 11-edikei parlamenti kirohanása az energiaszolgáltatók és a bíróság ellen. S kínos volt az is, amikor a bíró kérdésére a Magyar Energia Hivatal (MEH) képviselője magyarázta, hogyan határozták meg az új díjakat. Egyszerű: hasra ütéssel.
Utolsó kommentek