Avagy a társadalombiztosítás védelmében

Magyarországon – és javarészt a válság hatására immár Európa, sőt, a világ nagy részén – jó ideje úgy folyik a vita a nyugellátások, az időskori gondoskodás átalakításáról, hogy egy lényeges üzenetet sehogy sem akarunk meghallani: hosszabb távon egy-egy közösség csak annyit tud az idősek ellátására fordítani, amennyi még nem veszélyezteti a közösség fennmaradását, jövőjét, fejlődését, boldogulását.  Ha ugyanis ez utóbbiak borulnak, borul az idősekről való gondoskodás is.

Sajnos a válság és a demográfiai folyamatok miatt jó ideje ezen a kötélen egyensúlyozunk. Az időskori ellátások nyesegetése, szigorítása immáron kormányokon átnyúló sagává nemesedett, ám minden erőlködés ellenére nyugdíjrendszerünkből még mindig inkább a romlás levegője árad, mint az egészséges működésé. Az utóbbi másfél-két évben pedig e helyen most nem minősítendő eszközökkel azok is visszakerültek a bizonytalanság nagy közös kalapjába, akikről korábban úgy tűnt, legalább részben kívül állnak azon (természetesen a magánnyugdíjpénztári tagokra utalunk).

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: nyugdíj társadalombiztosítás magánnyugdíjpénztár BKV

Amint azt már szilveszteri kesergőnkben jeleztük, egyre kevésbé lehet józan kalkuláció alapján meglépni megtakarítási döntéseinket, sokkal erősebb tényező a hit. Mégis megpróbálkoztunk a lehetetlennel: a Pénzkérdés brigádja Excel táblát ragadott, hogy megnézze, mely tényezőket érdemes leginkább vizsgálni annak a százezer kötelező magán-nyugdíjpénztári tagnak, akiknek péntekre el kell dönteniük, hogy a visszalépést válasszák, vagy hajózzanak tovább az ismeretlen felé.  

Címkék: kalkulátor megtakarítás magánnyugdíjpénztár nyugdíjrendszer

Gondoltad volna, hogy 40 százalékkal szegényebbek vagyunk, mint 10 évvel ezelőtt? A fogyasztási láz, a devizahitelek és a józan gondolkodás hiányának keveréke lesújtó képet mutat…

 Kíváncsiak voltunk arra, hogy a teljes éves nettó kereset arányában mekkora megtakarítással rendelkezik a magyar lakosság? Ez a szám 2001. elején kettő volt, azaz a háztartások az összesített éves nettó jövedelmük kétszeresét tudták felmutatni félre tett pénzként. 2011 végén ez a mutató már csak 1,2, tehát 40 százalékkal kisebb a megtakarításunk, mint 10 évvel korábban.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: forint jövedelem megtakarítás

Második körében jár már a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását célzó kormányzati intézkedéssorozat. Akik eddig bennmaradtak, a pénzügyi valóságshow újabb körében most eldönthetik, hogy továbbjátszanak, vagy hazamennek a pénzük felével. Ez egy valóságos Maradj talpon-játék – csak itt az előre befizetett díjakért játszanak a versenyzők, nem jutalomért.

Március végéig újra megnyílt a lehetőség a magánnyugdíjpénztári tagok számára, hogy átlépjenek az állami rendszerbe. Így a most hátralévő öt napban még egyszer megfontolhatják azt, amiről 2011. január 31.-ig egyszer már döntöttek. A döntéshez újabb mézesmadzag is érkezett kormányoldalról, amely a Parlamenten is átpasszírozta, hogy adómentesen vehetik fel reálhozamukat a tagok, ha március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.

Az ügy másképpen fest most, mint az első körben, az egyéni menjek-maradjak döntést ezúttal nem a befizetett járulékaikkal nem sokat foglalkozó, a nyugdíjkérdéssel addig nem igazán törődő, és amúgy is teljesen passzív tömegeknek kell meghozniuk úgy, hogy lényegében semmit sem kell csinálniuk, hanem éppen annak a 102 ezer embernek, akik minden követ megmozgattak korábban, hogy maradhassanak. Ráadásul az ő esetükben ez nem csak a tudatosságuknak volt köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy sok esetben a számláikon komoly, sokmilliós nyugdíjpénzeket sikerült felhalmozniuk, amelyet most sem szívesen látnának a kormányzati mentőintézkedések feneketlen lefolyójában eltűnni.

Legfeljebb az 1800-as évek Alaszkájában tombolhatott akkora aranyláz, mint az elmúlt években idehaza! A részvénypiacok megingása, az ingatlanárak zuhanása az elértéktelenedő forinttól való félelem nem véletlenül terelte az évszázadok óta a megtakarítások királynőjének tartott sárga fém felé a pénzüket biztonságban tudni szerető embereket. Ráadásul, aki tavaly időben vásárolt vagy adott el, akár 22-28 százalékos hasznot is realizálhatott a fizikai aranybefektetésén. Csakhogy az arany, Karl May örökéletű regényhősét, Winnetou-t idézve: elvakítja és bolonddá teszi az embert, a balekokra pedig úgy vadásznak egyesek, mint – az indiántörténetnél maradva - az apacsok kincsére a gonosz Santer.

Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok az esetek, amikor az aranyra vágyó befektetők nem részesültek korrekt elbánásban. Egyes esetekben a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is felmerült. Mit tehetünk, hogy ne váljunk előrelátó befektetőből áldozattá?

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: internet pénz befektetés aranyláz bűncselekmény kereskedő nemesfém aranyrúd

Nem tétlenkedik a magyar piacon a a Ryanair. Kezdetnek háborút hirdetett a titkos tulajdonosi struktúrájú Wizzair ellen, kétségbe vonva annak uniós mivoltát, ergó az EU által biztosított egyenlő versenyfeltételek jogosságát. Ha ez a harc túlmutat a médiában folyó ökölrázáson, és sikerrel jár a hatósági és jogi úton is, az ír fapados egy huszárvágással behozhatatlan versenyhátrányba taszítaná az élénk színű kis regionális társaságot. Addig azonban, a Ryanairnek a hagyományos módszerrel – elsősorban árversennyel - kell lenyomnia a közép-kelet-európai piacot, amivel nem lesz olyan egyszerű dolga, mint a magyar állammal. Főpróba (üdülési szezon) indul, kísérleti nyúl (Magyarország) a helyén! Most már csak az kérdés, hogy mennyiből lehet kihozni egy idén nyárra tervezett oda-vissza-repülőutat Európában?

Akinek számít a pénz és szeretne külföldre utazni, többnyire saját maga szervezi az utat ezért több légitársaság ajánlatát veti össze. E vidám, napsütötte, madárcsiripelős és kerozinillatú szezonális pénzkérdésnek idén különleges apropója van. A Malév-csőd nemcsak annyiban teremtett új helyzetet, hogy nincs többé az a légitársaság, amely az utolsó hónapokban, már-már a fapados légitársaságokkal is versenyképes ajánlatokkal bombázta a repülni vágyókat, ezért a lefoglalt utakat sokaknak át kell gondolniuk. Ennél jóval többről van szó: összeurópai számháború vette kezdetét az utasokért és a (főként közép-kelet-európai) piacokért, A győztes pedig az lesz, akinek majd pénzünket adjuk, ami persze nagyrészt attól függ, hogy , mennyiből lehet most kihozni egy-egy tervezett utat… lássunk egy példát!

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: ryanair fapados wizzair easyjet

Kettős negatív fordulat következett be

A bankbetétek nemzetközi viszonylatban nem számítanak éppen a legjobb befektetések közé napjainkban. Magyarországon viszont kifejezetten magas kamatokat kaphattunk eddig, melyek jelentősen meghaladták az infláció mértékét. Az elmúlt egy hónapban azonban kettős negatív fordulat következett be a megtakarítók számára: egyrészt csökkenésnek indultak a banki kamatok, másrészt lendületbe jött az infláció… kezd elolvadni a reálkamat, a valós vagyonnövekmény…

Lássuk, honnan is indultunk a kamatkörnyezetet és annak hátterét tekintve. Az éven belüli betéti kamatok 2010 júniusa óta folyamatosan emelkedtek a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján egészen 2012 januárjáig. A betéti átlagkamatok így elérték a 6,38%-ot is, míg az akciós kamatok 9% fölé emelkedtek. Ez részben köszönhető a nemzetközi válságkörnyezetnek és a magyar gazdasággal szembeni bizalomvesztésnek is. Utóbbit jelezte, hogy idén januárban az állampapírhozamok is csúcs közeli értékeknél jártak (10% felett), ami jól jelzi a befektetőknek az ország állapotáról alkotott képét.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: infláció bankbetét reálkamat

Az árfolyamgát rendszerének tegnap jóváhagyott átalakítása beleillik a kormány hiteleseket segítő intézkedéseinek eddig folyamatába, amelyet a mind tehetősebbek felé nyitás jellemez: a fideszes Rogán Antal javaslata nyomán tulajdonképpen eltörölték az érintett ingatlanok korábbi érték-korlátját. Mindeközben annak a 150-200 ezer háztartásnak a helyzete továbbra is aggasztó, amelyek a korábbi intézkedésekből is kényszerűen kimaradtak.

Tegnap este váratlan koalíció jött létre a kormánypárti és a szocialista képviselők között, mindkét tábor támogatta, hogy az árfolyamgát áprilistól életbe lépő új rendszerében az ingatlanokra vonatkozó 30 millió forintos felső értékhatár helyett a felvételkori hitelösszeg határozza meg ki élhet a kedvezménnyel is ki nem. Korábban Rogán 30 milliós hitelplafont javasolt,de ez kiverte a biztosítékot a hazai bankoknál, ezért két további változatot is elővezettek: 15 millió és 20 millió forintos értékhatárral. A kormány végül ez utóbbi támogatásában állapodott meg a Bankszövetséggel, s emellett voksoltak a képviselők is. 

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: ingatlanpiac devizahitel bankszövetség végtörlesztés PSZÁF

Annyiféle ötlet felmerült kik és hogyan segítsék kimenteni a BKV-t az ismételt eladósodás karmai közül, hogy bennünk is megfogalmazódott egy javaslat a bevételi oldal átvilágítására. A terv nagyon egyszerű - egy hét, amikor mindenki csak díjfizetéssel használhatja a BKV különböző járatait.

Elsőajtós felszállás minden buszon, trolin és villamoson, kontroll a metrólejáróknál! Bizonyára lenne fennakadás, növekedne az utasok menetideje. De most tekintsünk el mindettől a tisztánlátás kedvéért. A tesz révén ugyanis megtudnánk, hányan használják ezt a szolgáltatást és hányan hajlandók fizetni is érte. A nagyvárosi tömegközlekedési vállalatok bevételeinek legnagyobb hányadát ugyanis változatlanul ez a forrás jelenti, még ha a társaságok saját bevételeik mellett többnyire központi forrásokra is támaszkodhatnak. A BKV bevételének három másik összetevője a kedvezményes utazókra (diák, nyugdíjas, kismama, stb.) eső fogyasztói árkiegészítés, a normatív állami támogatás, és az utóbbi időben mindinkább állandósulni látszó – állami, vagy önkormányzati forrásból származó - működési támogatás. Azonban mindaddig, amíg nem tudjuk, hogy a legnagyobb hányadot jelentő forrás esetén mindenki kasszához járul-e és valóban fedezi-e utazása költségét, addig nehéz elmozdulni a holtpontról.

Címkék: tömegközlekedés BKV

– avagy leleplezzük a leggyakoribb politikai csúsztatási módszert – 

Eredendően az volt az alcím, hogy „gondolatok az externáliák internalizálásáról”, de mi is a piacról élünk, nem akartuk elbukni az olvasók egy jelentékeny táborát. Mindenesetre azt megígérhetjük, hogy aki elolvassa bejegyzésünket, az egy fokkal jobban fel lesz vértezve a leggyakoribb érvelési trükk ellen, amit előszeretettel használnak például gazdaságpolitikai döntések indoklásánál.

„…mindezek következtében elmondható, hogy nem csak a város, hanem a régió, de szélesebb értelemben véve a teljes magyar nép érdekét szolgálja ez a (ide jön a beruházás neve)”  - mindenki számára ismert már az ultimát gondolati panel, amivel olyan szívesen él az összes polgármester, államtitkár, miniszter, vagy vállalatvezető, amikor meg kell indokolni az új bekötőút/ vásárcsarnok/ szemétlerakó értelmét. Cél az, hogy a közelről túl drágának és túl értelmetlennek tűnő kiadást olyan másod- és húszadlagos előnyökkel ruházzuk fel, melyek tükrében már látszik valami haszna a dolognak, még ha az borzasztóan távoli és áttételes is. De ugyanez a módszer köszön vissza akkor is, mikor a gyerekek tévézési szokásaiból azt a következtetést kell levonni, hogy gyíktestű tömeggyilkosokká cseperednek: hiszen rossz példát látnak, elhidegülnek az emberektől, félreértelmezik a valóságot, nem lesz kész a leckéjük, kész a baj.

Címkék: oktatás politika költségvetés externália malév végtörlesztés árfolyamrögzítés externáliák árfolyamgát