A magyarországi cégek számára kedvezőnek látszó fordulatot hoz a bérkompenzáció kérdésében az Országgyűlés által éppen ma tárgyalt törvénymódosítási javaslat. Az új juttatásra vonatkozó szabályok azonban egyre inkább a sebbel-lobbal eltörölt adójóváírás jóval bonyolultabb reinkarnációjának tűnnek.
Inkább béremelésekre költik el azt a 21 milliárd forintot, amelyet eredetileg a munkavállalók kompenzálására fordított volna a kormány, ez a lényege a Matolcsy György által benyújtott módosításoknak. Első látásra kissé zavarosnak tűnik ez az – egyébként a törvényjavaslat hivatalos indokolásából származó – kijelentés. Hiszen a végeredmény mindkét esetben ugyanaz: megakadályozni a nettó bérek csökkenését. A módosítás lényege tehát, hogy ugyanazt a célkitűzést hasonló eszközökkel, de más megközelítéssel érjék el. Kérdés, megéri-e ezzel újabb jogi zűrzavart okozni. Hiszen a friss „csomagocska” átírná a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényeket, továbbá kitér a munkaerő-kölcsönző cégeket és a bérkompenzációt érintő szabályokra is. A válasz talán azért billenhet át mégis az „igen” tartományba, mert az említett 21 milliárd forintos költségvetési forrás átcímkézése mellett a törvénymódosítás több lényeges pontosítást is tartalmaz.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Sok tízezer tranzakció „hiányzik” a lakossági ingatlanpiacról, az adásvételek száma tavaly a válság előtti évben, azaz 2007-ben mért forgalom felére rúgott, s a 2003-as rekordévi forgalom harmadát érte csak el. A tetszhalott állapotban lévő piacot csak a finanszírozás visszatérése, a fogyasztói bizonytalanság eloszlatása és a különböző állami támogatások beindítása éleszthetné fel. De az is 25-40 ezer adásvételt generálhat, ha elszánják magukat a kisebb lakásba költözésre azok a családok, akik számára a költségek emelkedése miatt megoldhatatlanná vált jelenlegi lakásuk fenntartása.
Mostanra jól megutáltuk a hiteleket, vagy azért, mert rosszul jártunk velük, vagy azért, mert nem kapjuk meg akkor, amikor kellene, vagy azért, mert rá kellett döbbennünk, hogy nem értünk hozzá. Közülük is az egyik leggyűlöltebb kategória a hitelkártya: magas a THM, és ha az ember megfeledkezik a kapcsolódó szabályokról, hamar megvan a baj, dugóhúzóba kerül a családi költségvetés. Pedig okosan használva többszázezres ingyenpénzt is jelenthet! Elmondjuk hogyan! 
Időzített bombát jelent ma Magyarországon annak a 200-300 ezer alacsony jövedelmű, fizetési nehézségekkel küzdő háztartásnak a lakáshelyzete, amelyek kiszorultak a kormányzat hiteleseket segítő intézkedéseiből – mondta a Pénzkérdés blognak adott interjújában Hegedüs József, a lakáspolitika- és városfejlődés-kutatással foglalkozó Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. A jelenlegi helyzet kialakulásához szerinte az elmúlt húsz év elhibázott lakás- és szociálpolitikai döntései is nagyban hozzájárultak a makrogazdasági folyamatok mellett..jpg)
A hitelmámor elmúlásaként értelmezhetnénk, hogy a válság óta mintegy 600 ezerrel csökkent a kibocsátott hitelkártyák száma. De nem így van. A felhasznált hitelkeret összege ugyanis egy ideje ismét hízik. Bár a kártyahitel az összes lakossági adósság kevesebb, mint három százaléka, mégis fontos, mert uzsora szintű kamata van, ha nem egy összegben, hanem részletekben törlesztjük.
Három szoba, három gyerek, négy kerék, hangzott az előző Orbán-kormány szállóigévé vált programja. Vajon a fogalmakhoz társított háztartási kiadások fényében mennyivel élünk jobban vagy rosszabbul, mint tavaly? Készítettünk egy virtuális pillanatfelvételt.
A magyar lakáshitelesek csaknem ötöde – az uniós mérőszám szerint - túlzott mértékű terhet vállal a saját ingatlanáért, miközben a rezsivel és törlesztéssel túlterhelt háztartások aránya Ausztriában 2 százalék, Franciaországban pedig 1 százalék körüli. A szlovákok viszont nem irigyelhetők, náluk a havi részlet és a rezsi miatt küszködők aránya meghaladja a 20 százalékot derül ki az Eurostat indexéből.
A devizahitelesek megsegítése már mindenkinek a könyökén jön ki, egyesek néha meg is pendítik, vajon a forinthiteleseknél minden rendben van? Hát nincs. A 2011 végi – napokban közzétett - jegybanki statisztikák szerint a forinthitelek minősége is veszélyes mértékben romlik. 
A spanyolok számára létkérdés, hogy az új kormány lebontsa a régről szerzett munkavállalói privilégiumokat. A foglalkoztatáspolitika megújítása Magyarországon is kulcskérdés, amelyet a szakmai bemutató előtt álló 2011-es Munkaerőpiaci Tükör is tárgyal. 
Utolsó kommentek