Nem vagyok biztos benne, hogy jó következtetéseket vontál le. Te nem tartod valószínű lehetőségnek, hogy az egy kártyára jutó hitelállomány azért növekedett, mert a korábban kicsi (300 ezer forint alatti) keretet kapó és azt fizetni nem tudó ügyfelek szerződését sorozatosan felmondták a bankok, viszont a vagyonosabb, jellemzően félmilliósnál nagyobb keretek megmaradtak?

Egyébként a teljes kártyahitel-állomány 2 év alatt nagyjából 10%-kal növekedett, ezért nem kell aggódni szerintem.

Szerintem sem jók a következtetések, nekem például többször emelte magától a keretemet a bank, de még egyszer sem mentem a harmadáig sem.
Ja és folyamatosan használom, de tartozást soha nem hagyok rajta, tehát kit érdekel a kamata? Sokan vannak ugyanígy vele.

Sajnos a cikk utolsó bekezdéséből is kitűnik, mennyire nem készítették fel a magyar társadalmat annak idején a kapitalizmusra, amikor 50 év üvegbúra alatti szocializmusból gyakorlatilag egyik napról a másikra "állam bácsi" elengedte a kezüket anélkül, hogy elmagyarázta volna pénzügyi területen alsótagozatos ismeretekkel és elképzelésekkel rendelkező állampolgárainak, mire is kell figyelniük, és mit gondoljanak végig, ha pénzzel bánnak...
A hitelkártya (mint bármelyik másik hitelkonstrukció) nagyon is szükséges és jó dolog, amennyiben arra használják, amire való: vagyis drága tartós fogyasztási beszerzését finanszírozzák vele (illetve egyszeri nagy kiadást, mint pl. nyaralás stb.), illetve váratlan esemény miatti kiadást fedez vele, nem pedig a puszta túlélést. Aki egy kicsit is számolni tud, és főleg felelősséggel viseltetik önmaga és családja iránt, az szem előtt tartja ezeket.
Ellenben hazánkban úgy jó tíz éve, amikor az első nagyobb hitelkártya felfutás volt, az tapasztaltuk, hogy az emberek 80%-a legkésőbb a második hónap végére "lecsontozta" kártyáját, nem gondolkodva el (ez alkalommal sem, akárcsak a devizahitel felvételekor) miből is fogja visszafizetni. Gyakorlatilag égből pottyant pénzként tekintettek rá (amíg meg nem érkeztek az első felszólítások). Ezért írtam az elején a felkészítetlenséget.
És hogy a dolog igenis tud jól működni, arra legjobb példa az általam nem túlzottan kultivált Egyesült Államok, ahol kedvenc útleíróm, Németh Géza szavaival élve: "az a gyanús, ha valakinek nincs hitelkártyája" (mivel annak se munkahelye, se jövedelme, vagy más miatt nem hitelképes, vagyis "valami nem stimmel körülötte") Nem vagyok a mindenáron való fogyasztás papja, de én igenis pártolom a hitlekártyákat, csak okosan kell bánni vele. És bizony végre meg kéne tanulni addig nyújtózkodni, amíg a takarónk ér, én nem a szomszéd Józsit nézni, neki mire telik.
És még egy adalék a hitelkártyákhoz: a kinti életforma egyik fokmérője az, ki milyen hitelkártyát engedhet meg magának. Bizonyos helyeken szabályosan "illik" pl. Diners Club kártyával fizetni (tekintve, hogy annak nincs konkrét alsó határa, a keret kimerülésekor egy telefonhívás után pár mondatos ellenőrzés után rápakolnak a keretre - vagyis az illető lazán ki tudja egyenlíteni tartozását).

Sok pontgyűjtű, törzsvásárló, visszatérítős jellegű hitelkártya lett, azok is megdobták a darabszámot. És megtanulták egy kicsit használni az emberek, rájöttek, hogy a rajta lévő pénz nem egyenlő azzal hogy az övék...

@ekat: Ha nem hagysz rajta tartozást, akkor a jegybanki statisztikában sem jelensz meg, ott csak az jelenik meg, akinek van adóssága. A kibocsátott kártyák nagy részét nem is aktiválják, erre utal a grafikon utolsó havi adatsora.

@vladimir964: Azért jópár olyan amcsi műsort láttam, ahol az egyszeri felhasználók kőkeményen rábasznak a hitelkártyákra. Amúgy nem értem mennyivel rosszabb a magyar (európai) módi, ahol van egy kártyád, van rajta x összeg, és annyit költesz amennyid van.

@Pénzkérdés blog: "A kibocsátott kártyák nagy részét nem is aktiválják, erre utal a grafikon utolsó havi adatsora. "
Tavaly kaptam egy hitelkártyát az OTP-től amiben közölték, hogy teljesen jó vagyok a havi keresetem háromszorosáig hitelre mindenféle fedezet nélkül. Bátor fiuk.

@online távmunkás: Tapasztalatom szerint a vagyonosabbak a nagyobb keretet is minden hónapban csontra kifizetik, mivel havi jövedelmüket a hitelkártyára utalják. Tehát az általuk használt hitelkeret sem jelenik meg az adósságok között.

"Inkább arra lehet következtetni, hogy mind többen kényszerülnek arra, hogy szükséghelyzetben, akár például a havi rezsi fizetéséhez kártyahitelt vegyenek igénybe." --- Sajnos ez így van. Nálunk a háztartásban már évek óta, ugyanis kettőnk havi fizetése épp csak eléri hiteleink havi törlesztőrészletét, így gyakorlatilag a hitelkártyákra befizetett összegek újrafelvételéből élünk.
Egy ideje már le sem merem írni, hogy mennyi a havi törlesztőrészletünk, mert sokan el sem akarnák hinni. Persze nem volt ez mindig így, 2006 tavaszán vettük a lakásunkat, mindent kiszámoltunk, a "határon autózva" belefértünk a havi fizetésünkbe. Aztán 2006 végén a párom munkahelyváltásra kényszerült, a havi nettó fizuja 100 ezerrel lett kevesebb, ezt a lyukat személyi hitelekből és hitelkártyákból kezdtük betömni, azaz folyamtosan nőtt a hitelállományunk. 2008 tavaszán jött egy pozitív fordulat, ekkorra nőtt annyival a bevételünk, hogy ha kis mértékben is, de elkezdtük csökkenteni az adósságunkat. Aztán jött a válság...
De számomra a válságnál is durvább a pozitív KHR lista, ami után már hiába csinálunk szűz számlát munkabér utalással, nem tudunk több hitelt felvenni, így most kockáztattunk és az asszony munkahelyet váltott, ami egyelőre jóval jobban fizet, de bizonytalanabb. Magyarul; betoltuk a zsetonjainkat...

@qwertzu: Azért, mert amíg a hitelkártyáddal költesz (@ekat: pontosan így, ahogy én is), addig a saját pénzed kamatozik. Ennyi.

Írtam itt egy kis szösszenetet, miért szívás a hitelkártya: kiszamolo.postr.hu/hitelkartya-neked-meg-nincs

@Kiszámoló:

"A vásárlás teljes összege abban a pillanatban kamatkötelessé válik, ha csak egy napot is késünk a teljes visszafizetéssel, vagy akár 100 forinttal is kevesebbet fizetünk vissza, mint a teljes összeg. Ekkor a teljes összeg (nem csak az elmaradt összeg!) a vásárlás napjától (nem a fizetési határidő napjától!) elkezd kamatos kölcsönné válni."

Normális országban nem így van. Magyarországon szintén egyetlen bank van, ahol ez nem így van, oda kell menni: a Raiffeisen. Ott csak a vissza nem fizetett összeg kamatozik.

Hát így is lehet.

Egyébként meg: annyit költs, amennyit vissza tudsz fizetni, és kész. 6-7 éve van hitelkártyám, és egy forintomba sem került még.

Ja, hogy a kártyadíj? Hát igen. Sokáig HVG Klubkártya volt, amióta az nincs, Okos van, ami betéti kártya is.

Tehát ésszel kell csinálni. Ennyi.

@Artie: dolgoztam bankban hitelkártyákkal. Tudnék mesélni a sok nyomorultról, aki mind azt hitte, hogy tudja okosan használni a kártyát aztán most egymilliós adósságban üldögélnek évi 450 ezres kamat mellett.

Törpe kisebbség az, amiről te beszélsz.

@ekat: "mindig hasznalom de sosem hagyok rajta tartozasr" Erre valo a hitelkartya barmilyen hihetetlen de nem arra hogy 70k fizetesbol 20m atmerolyu plazma tv t vegyenek hanem hogy jobban tervezheto legyen a havi koltsegvetes.

@Artie: Biztos vagy ebben? Én pár éve váltottam h.kártyát és ott is érdeklődtem pont erről. Az üi. hölgy megnyugtatott, h. biztos, hogy náluk így van. De sajnos ő is csak a saját tisztességes gondolkodásából indult ki, mert miután megkértem, hogy kérdezzen rá erre a "biztos így van"-ra sajnálkozva közölte, h. nem. Azóta persze lehet, h. változott a helyzet, de nem vennék rá mérget...

@Kiszámoló:
Minden bankkartya hitelkartya is egyben.
Nem letezik elektronikus penzugyi tranzakcio hitelviszony nelkul. Csupan annyi a kulonbseg, hogy az egyeb kartyakon szuk korlat van, pl: max napi 100 ft. forgalom.
(De ez altalaban, csak egy "halozaton" belul mukodik, ha egy olyan helyen hasznalod a kartyat meg aznap, ami nincs osszekotve az uzlettel ahol korabban vasaroltal, akkor tullepheted a 100 ezret.)

A hitelkartyak csak annyiban kulonboznek, hogy sokkal magasabb keretuk van. A bank ugyanis vallalja a kockazatot.
Sok helyen nem fogadnak el (kulfoldon) ugynevezett "bankkartyakat" vagy "keszpenz kartyakat", mert a Bank azok utan csak korlatozott kockazatot vallal.

Ennek a megertesehez azt kell tudni, hogy nagyon ritka, hogy fizetesnel az eszkoz kozvetlenul csatlakozna a banki halozatra. Normal helyeken: bolt, etterem, stb. sosem ez tortenik. Ezert mindig letrejon egy hitelviszony. Es az uzlet fele a bank vallalja a kockazatot.

@Pénzkérdés blog: Az szerintem nem tisztán hitelkártya, amire Te gondolsz, hanem hitelkerettel rendelkező bankkártya. A hitelkártyát "0"-ig lehet csak visszatölteni.

Ja, amúgy írtam egy cikket valamikor idén, drágák-e a magyar bankok. Érdemes megnézni, mennyi pl a hitelkártya kamat itthon és Romániában. kiszamolo.postr.hu/dragak-e-a-magyar-bankok-avagy-kamatok-hataron-innen-es-tul

@Lxxxx: Lehet a klasszikus hitelkártyát 0 fölé is tölteni, az MKB-nél legalább is biztosan.

@Szeptim: erről meg itt írtam kiszamolo.postr.hu/fizess-egyszeruen-a-paypass-kartyakrol

De már nem rakok be több linket, mert kimoderálnak :-)

@Szeptim: "Ennek a megertesehez azt kell tudni, hogy nagyon ritka, hogy fizetesnel az eszkoz kozvetlenul csatlakozna a banki halozatra."
Akkor hogy kapom meg a vásárlásról az sms-t azonnal? Az üzlettől?
Szerintem te arra gondolsz, hogy az elszámolás nem történik meg aznap. A zárolás viszont igen. Tehát kapcsolat van az üzlet és a bank között, tranzakció viszont csak 1-2 nappal később le lekönyvelve.

Amúgy a 10%-ot sem éri el a teljes hitelkeret összeg növekedése kábé 20%-os kártyaszám csökkenés mellett. Ez 30% körüli hitelkeret bővülésről tanúskodik 1 kártyára vetítve.
Én is akarom növelni a keretemet, mert viszonylag sokszor belefutok abba, hogy az előző havi költéseim még nem fizettem vissza, de az adott hónapban már volt egy nagyobb költésem és szűk lesz a keret a visszafizetésig.

@ekat:

Pontosan. Mindig a havi bevételhez kell belőni a használatot aztán annyit a kamatról ... sőt a legtöbb banknál mindenféle extrák meg visszatérítések leledzenek.

@Szeptim: "Ennek a megertesehez azt kell tudni, hogy nagyon ritka, hogy fizetesnel az eszkoz kozvetlenul csatlakozna a banki halozatra. Normal helyeken: bolt, etterem, stb. sosem ez tortenik. "

Akkor hogy tud a bank percekkel a költés után sms-t küldeni?

@qwertzu: Plane amikor a reggeli kiflimrol este 11kor felalomba kapom azt a szart. Csak azert hasznalom mert ingyen van, amugy kene a francnak.

@Pénzkérdés blog: A tranzakciós kártyahasználat igenis benne van az MNB statban, hisz nem tárgyhó végéig, hanem a következő havi esedékesség napjáig lehet/kell egyösszegben visszatolni...

Egy dologról nem szabad elfeledkezni: ahogy a cikkíró is említette, a kibocsátott kártyák nagyrészét a bankok vmi más mellé adták. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az aktivitás közel sem volt 100%-os.
Ezzel a hatalmas adag nem aktivált kártyával addig senki sem foglalkozott, amíg a válság bele nem szólt a tőkemegfelelésbe. Ugyanis minden kártya a teljes hitelkeretével kitettségnek minősül, ergó a banknak pénzbe kerül.
Tehát mikor ideért a válság, hogyan lehetett legegyszerűbben spórolni: fel kellett mondani az alvó kártyákat. Itt jegyezném meg, hogy ezzel az egy kártyára jutó állomány automatikusan megnőtt.
Arra vonatkozóan, hogy a 2010 III. negyedévétől induló növekedésben mennyi a tranzakciós/lejáró használat aránya, nem találtam adatot, de én az NPL összegszerű stabilitásából a tranzakciós használat növekedésére következtettem...

@Pénzkérdés blog: Bocs a késői válaszért. Rosszul tudod, az általad idézett statisztikában a kihasznált hitelkeret szerepel, nem a késedelmesen fizetett és ezért magas THM-mel kamatozó kártyaadósság.

@Szeptim: Pont hogy az a ritka, ha nem csatlakoznak a hálózatra. Manapság Európában gyakorlatilag minden kártyaolvasó terminál online, csak ott nincs ilyen, ahol imprintert használnak. Az imprinter a dombornyomott kártya képét rányomja a papírra és ott megmarad minden adat. Ilyen esetben csak a dombornyomott hitelkártyát fogadják el, mert azt minden esetben túl lehet húzni, ha esetleg nincs kereted, akkkor is elszámolja a bankod. A betéti kártyákat erre nem használhatják, mert ott csak a számlaegyenleged összegéig költhetsz, nincs semmilyen biztosíték arra, hogy van pénzed.