Horvátország immár az Interpol segítségével szeretné elfogni Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Magyarország azzal érvel, hogy az ominózus ügyet kivizsgálta és a magyar hatóságok nem találták érintettnek sem a Molt, sem Hernádi Zsoltot a korábbi horvát miniszterelnök, Ivo Sanader vesztegetési ügyében. Igazunk van-e?
Beszállt a magyar kormány is abba a harcba, ami Hernádi Zsolt „kiadatása” körül folyik. Hiszen ő a legnagyobb részvényese a Molnak, amely céget újabban minden eszközzel ütnek-vágnak Zágrábban. Joggal mondták egy tegnapi közleményben, hogy a Mol maradéktalanul teljesítette a horvátokkal szemben vállalt kötelezettségeit, 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a hálátlan horvát állam folyamatosan szerződés-szegésben van. Felhozták azt is, hogy Horvátországban a Mol ellen folyamatos politikai kampány zajlik, a politikusok fenyegetőznek, az igazság-szolgáltatást bojkottálják, minden van ott, csak éppen jogállam nincs.
Kikérhetjük-e magunknak, hogy kikérik maguknak?
2013.10.03. 15:05A voksvadászat csapdájában a devizaadósok
2013.10.01. 22:00Ha a Fidesz százat mond, akkor mi kétszázat követelünk – politológusok szerint sommásan így lesz jellemezhető az MSZP kommunikációs stratégiája a várhatóan már novemberben elkezdődő választási kampányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen típusú voksvadász licitháborúknak még politikai értelemben sem lehet nyertese, hiszen az ígérgetési spirál gyakorlatilag bármeddig fokozható, teljességgel erodálva a várható politikaitőke-nyereséget, de ami egészen biztos: szakpolitikai értelemben a következmények mindig katasztrofálisak.
Az elmúlt időszak nagy ügyeit szemlélve okkal lehet attól tartani, hogy a választási licitháború egyik fő áldozata a devizaadósi problémakör lesz. Úgy a Fidesz, mint az MSZP politikai stratégái szentül meg vannak ugyanis győződve arról, hogy e problémakör az a kérdés, amelynek mentén jelentős politikai tőkét lehet felhalmozni. Kinek ne lenne szimpatikus az a politika, amely a devizaadósok „megmentését” tűzi a zászlajára – gondolkodnak a választási agytrösztök, és az első ránézésre kétségtelenül triviális logikát a politikusok is magukévá teszik.
Címkék: választás hitel devizaadós
Az adóhatóság is legyőzhető
2013.09.26. 11:00Nem mernek a cégek szembeszállni a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), még akkor sem, ha nyilvánvalóan törvényt sért velük szemben a hatóság, mondván, csak rosszul jöhetnek ki egy ilyen összetűzésből. Pedig nem feltétlenül előnyös a „lapuljunk meg, és akkor nem lesz baj” stratégia az egyre nagyobb bevételi tervekkel dolgozó adóhatósággal szemben.
A Deloitte korábbi felméréséből kiderült, a cégek akkor fellebbeznek csak egy szerintük visszás NAV döntés ellen, ha jelentős – legalábbis a cég méretéhez képest jelentős – összeget kell befizetniük. Ez még logikus is lehet, ám szakértők szerint a stratégia visszafelé is elsülhet, mert ha a vállalkozás nem fellebbez egy kis összegű megállapítás ellen, később ugyanazon az alapon nagyobb összegű befizetésre is kötelezhetik. A fellebbezésnél is ritkábban mernek a cégek jogorvoslattal élni, hogy igazukért bíróság előtt álljanak ki a NAV-val szemben. A felmérés szerint a vállalkozók főleg a magas költségektől tartanak, de sokan a bíróságokban sem bíznak.
Címkék: per adó NAV
De ki védi meg a forintot?
2013.09.25. 11:43A hiteleket törlesztők, vagy hitelért folyamodók számára örömteli, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem torpant meg, továbbra is lendületesen vágja az irányadó rátát, amely a szeptember 24-i csökkentés után 3,6 százalékon áll. Bár meglepetés nem volt, ezt várta a piac is, mégis érdemes lassan elgondolkodni azon, hogy mit is jelent a jegybanki kamatcsökkentési hév a forint szempontjából.Lehet például, hogy jövőre már ismét emelni kell a kamatot.
Kezdjük egy evidens, de talán rögzítésre érdemes megjegyzéssel. A kamatok csökkentése, ha nem okoz zavart a piacon, jót tesz a beruházásoknak és a fogyasztásnak, a magasabb kamat viszont erősíti a forintot.
Címkék: árfolyam forint jegybank Fed
Növekedés hitelből
2013.09.19. 11:27
Magyarországon szakmai, de inkább politikai hitvallások mentén minden egyes gazdasági programot, vagy hírt tökéletesen ellentétesen látnak még azok a szakemberek is, akik ugyanazt a sulit járták ki, ugyanazokat a tudományos összefüggéseket ismerik. Itt van például a Növekedési Hitelprogram (NHP), a Magyar Nemzeti Bank gazdaság-élénkítő csodaszere. Lényege: kapjanak a magyar kis- és középvállalkozások a hazai kereskedelmi bankok közvetítésével 2,5 százalékos kamattal hitelt, elsősorban beruházásokra, de részben korábbi hiteleik kiváltására is. Az ellentétes tartalmú szakkommentárokat most értelmezni próbáljuk a laikusok számára.
Címkék: hitel jegybank növekedés
Legyen béke?!
2013.09.16. 17:36Egy felmérés szerint a többség elásná a csatabárdot a bankokkal
Kormányzati politika szintjére emelkedett a bankok szorongatása. A módszerek sokfélék. A váratlanul, egyeztetések nélkül elfogadott, nyereséget csapoló, de manapság már inkább veszteséget növelő jogszabályoktól a verbális térdre kényszerítésig, sokféle eszközt bevet az ország vezetése.
Az üzengetések hangneme és tartalma alapján joggal gondolhatja bárki, hogy a bankokkal szemben meghirdetett harcot népszerű húzásnak gondolhatják az ország élén állók, amely növelheti a kormánypárt szimpatizánsainak, amúgy sem csekély táborát. Lehet azonban, hogy elszámítják magukat? Egy friss felmérés szerint ugyanis a többség ma már a bankokkal való kiegyezést szorgalmazza. Mi több, azok nagy része is a helyzet normalizálása mellett voksol, akik egyébként - törlesztési problémáik miatt - rengetegszer szidhatták a bankokat lakásuk négy fala között.
Címkék: kormány bank foglalkoztatás
40 éves mélyponton az infláció. Jó ez nekünk?
2013.09.13. 14:50Elsősorban a sorozatos rezsicsökkentések hatására mélységi rekordot döntött az infláció. Önmagában ez kedvező hír, bár ahogy az már a gazdaságban lenni szokott, semmi sem fekete-fehér.
Majd negyven éve, 1974 júniusában volt utoljára olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint 2013 augusztusában, amikor is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1,3 százalékos éves mértéket jelentett. A megelőző hónaphoz képest összességében még estek is az árak és az adat határozottan kedvezőbb volt, mint az előzetes elemzői várakozások. Most akkor nyerünk ezen vagy sem?
Címkék: infláció ár trafik
Bűnös, nem bűnös
2013.09.11. 11:59A politikusok egyre durvábban támadják a magyar bankokat a devizahitelezés során elkövetett bűneikért, felelőtlenségeikért. olykor joggal, olykor alaptalanul, olykor némi csúsztatással. Összeszedtünk mind a három kategóriából három-három gyakran hallható érvet.
I. IGAZI SÜLETLENSÉGEK
Ezek azok a megállapítások, amelyek pusztán azért terjedhettek el, mert a közvélemény tudáshiányban szenved, illetve manipuláció áldozata, de valójában semmilyen alapjuk sincs ezeknek a vádaknak.
Címkék: bank hitel deviza
Banki bocsánatkérés a kapzsiságért
2013.09.09. 12:10Mi lesz a svájci privátbankárokkal ?
Három éve még Svájc kezelte a világ gazdag emberei összvagyonának a negyedét, ám a tőkekivonás beindulhat. Gyakorlatilag vége ugyanis annak, ami évszázadokon át simán ment, a svájci banktitokban már senki sem bízhat. Transzparensen működve pedig a svájci bankok drágák.
Mi a hasonlóság Szlobodan Milosevics szerb, Jean-Claude Duvalier haiti, Mohammad Suharto indonéz államfő között, azon kívül, hogy diktátorok voltak. Az, hogy mindegyik dollár-százmilliókat, -milliárdokat juttatott svájci privátbanki számlákra. Ahogyan még sokan mások, fegyvercsempészek, gengszterek, vagy csak éppen sima adócsalók. Mellettük persze olyan becsületes, de igencsak vagyonos magánemberek, üzletemberek, akik szerették a svájci banktitkot, a legendás diszkréciót, a családi vagyonkezelőket. Nos, évek óta szorongatják ezt a világot, főleg az amerikaiak, de a németek és az olaszok is, sőt, sok-sok politikai botrány óta, némileg vonakodva, de a franciák is felemelték a hangjukat a svájci pénzügyi szektor ellen.
Címkék: banktitok Svájc
Élet a bankok nélkül
2013.09.05. 15:42A magyar szabályozási környezet - elsősorban a tranzakciós illeték emelése és a kamatok változása nyomán – a bankok mellőzésére ösztönöz. Azt nem lehet tudni, hogy mennyire módosulnak majd a bankolási szokások a változó banki díjak következtében, de az biztos, hogy társadalmilag nagy költsége van annak, ha a pénzforgalom nem átlátható.
A banki kapcsolatok alapján jellemzően le vagyunk maradva a környező országokhoz képest. Nemcsak a modern csatornák használata alapján, de az olyan klasszikus mutatókban is, hogy hány embernek van egyáltalán bankkapcsolata, s hánynak van legalább egy folyószámlája.
Utolsó kommentek