Az egész devizahitel katasztrófáért elsösorban az állam a felelös.

Az állam engedélyezte a devizahiteleket. Az állam nem szabályozza le a mai napig, hogy mit szabad a banknak és mit nem.

Az állam 80%-ban felelös a katasztrófáért, 10%-ban a bankok és 10%-ban az ügyfelek.

dornyeij.blog.hu/2012/08/16/bankrendszer_frissitett

A posztból kimaradt a legjelentősebb tétel, a kamat emelés, miközben Svájcban éppen hogy 0%.ra csökkentették.

III./3. Igazi, tökéletes fideSS ügynök vagy.
Miért bűn az, ha valaki megfizetteti a munkáját? Te ingyen dolgozol?

Azt miert nem emlited, hogy a magyar bankok onkenyesen, egyoldaluan vadul megemeltek a kamatot, mikozben az a svajci frank eseteben mertekado Svajcban jelentosen csokkent?

@nyalógép:

Valamiért mégis nagyon megéri oda vinni a lóvét.

@Dörnyei József: És az állam határozott meg, és követett egy olyan katasztrofális gazdaságpolitikát, aminek a jelenlegi devizaárfolyam lett az eredménye. És ezt már a hetvenes évek óta.

@nyalógép:
Nagyon egyszerű: mert a magyar bank nem a svájci jegybanktól szerzi be a devizát, hanem a többi banktól. Ha az ország és bankkockázat emelkedik, akkor csak drágábban jut hozzá.

A Lehman Brothers csődje után befagyott a nemzetközi hitelpiac, és a bankok egymásnak sem, vagy csak sosemvolt kamatokért hiteleztek. Ezért kellett a nyugati világban egy sor bankot államköltségen megmenteni (azóta áétalában visszafizették), mert hitelezés nélkül leáll a gazdaság. A magyar kormány ezt nem érti (vagy nem akarja érteni), és ennek igen rossz vége lesz...

Érdekes megfigyelés: 2010-ben a CHF/HUF árfolyam éppen a választások után kezdett az égbe emelkedni. Post ergo propter?

igen, azt magyarázzuk már el érthető módon, hogy a magyar országkockázatnak mi köze van ahhoz, hogy amikor a CHF alapkamat 0% a devizahitel kamata meg folyamatosan emelkedik, pl 7,5%-ra.

Makacsul tartja magát bennem az a hit, hogy a bankok a fizető ügyfeleken verik le a bebukott hiteleket a magasan tartott kamat által.

@nyalógép:

A magyar bank nem 0%-on kapta a svájci frankot, hanem ehhez képest jelentős kockázati felárral.

Ettől még persze áll az, hogy a kamatemelések egyoldalúak voltak, ezt nem lett volna szabad megengedni; csak valami referenciához kötött konstrukciót kellene engedni.

@csokiájsz: "Makacsul tartja magát bennem az a hit, hogy a bankok a fizető ügyfeleken verik le a bebukott hiteleket a magasan tartott kamat által"

Végső soron minden bank a fizető ügyfeleken veri le a bebukott hiteleket.

Ahogy a BKV is a fizető utasokon (meg az adófizetőkön) veri a bliccelőket.

@Dörnyei József: Nem ennyire egyszerű a kép. Az állam persze hibás, hiszen a lengyelek például 2006-ban korlátozták a devizahiteleket és a magyar kormány az eurót se vezette be.

Viszont a bankoknak is van pár hibája: árfolyamrés növelése, díjak devizában számítása, felelőtlen ügynökhordák alkalmazása.

Az ügyfelek felelősségéről se feledkezzünk meg. Az első lakást vásárló kispénzű fiatalok mellett szinte a legtöbb parlamenti képviselőnek is volt devizahitele, sokan vettek fel jelzáloghitelt, hogy be tudják fektetni a pénzt, jelentős a devizában nyújtott fogyasztási kölcsönök aránya, stb.

Én azt mondom, hogy inkább 50%-25%-25% a felelősség eloszlása.

@Dörnyei József:
Szerintem meg nem lehet ezt így beállítani, a dolog többdimenziós.

Szvsz az ügyfelek 100%-ban felelősek a saját szívásukért, a bankok 100%-ban felelősek azért, mert egy rakás rossz adósuk lett az elhibázott hitel kihelyezések miatt, az állam pedig 100%-ban hibásak azért, mert rendszerszintű probléma lett belőle, mivel nem szabályozták eléggé.

Tehát a bankot hibáztathatják a részvényeseik, ha emiatt csődközelbe kerülnek, akkor a betéteseik, de a hitelesek nem igazán, mert ők elfogadták a feltételeket.

A hitelesek magukat hibáztathatják.

A nem hiteles lakosság pedig az államot hibáztathatja jogosan, mert nem szabályozta megfelelően, ezért rendszer szintű probléma lett belőle, így nem csak a devizahiteles, hanem ő is szív.

@Megfigyelo: Nem csak a nyugati világban, itthon is kapott egy csinos kis összeget az OTP és az FHB, persze azóta visszafizették.

Ja, és hozzáteszem, az államba beleértem a jegybankot is.

@Robinzon Kurzor: ez viszont csak arra bizonyíték, hogy a hitelképességi vizsgálat szart sem ér. Mindenkinek adnak hitelt, legfeljebb máson majd bevasalják.

Nettó kapzsiság.

Az utolsó pontot kiegészíteném még avval, hogy a bankok nem adnak elfogadható elszámolást a teljesítésekről. Ti. arról, hogy az adós egyes forintbefizetéseit az adott pillanatban milyen árfolyamon számították át a hitel devizanemére, és ekkor milyen összeggel csökkent a devizában nyilvántartott hiteltőke. Valamilyet persze adnak, de azt nem szabad részletesen megnézni, ha nem akar az ember agyvérzést kapni ott helyben. (Véleményem szerint nem is képesek tételesen elszámolni, mivel a napi kalkulációt algoritmusok végzik, amiknek a beállításai gyakorlatilag óránként változnak, azaz a programozóknak valószínűleg több fogalmuk van a konkrét műveletekről, mint a főkönyvelőnek.)
Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a pontos, részletes és hiteles elszámolásra a bíróságoknak kellett volna rákényszeríteniük a bankokat, mégpedig azokban a perekben, amiket a bankok indítottak a nemfizető adósokkal szemben. A bírósági gyakorlat azonban megelégedett azzal, hogy a hitelező által benyújtott iratokat "szemre" elfogadta bizonyításként annak ellenére, hogy pl. a számlakivonatok több évre visszamenő tételes átszámítása során sokszor olyan ellentmondásokra derül fény, amiket a bank érdemben nem tud tisztázni. Mivel azonban ezt a gyakorlatot évek alatt kellett volna kialakítani mostanra, ez a hajó gyakorlatilag elment.

@csokiájsz: A hitelképsségi vizsgálat nem sokat ért a válság előtti években, ez a válság egyik oka. Az USA-ban és itt is minél több hitelt akartak a bankok kihelyezni, hogy megfeleljenek az állami elvárásoknak. Persze több hitelt csak akkor lehet nyújtani, a hitelképességi követelményeket csökkentik.
Az nem volt normális dolog, amikor a magyar bankok egy minimálbéres párnak 10%-os önerő mellett adtak lakáshitelt úgy, hogy a kezdeti törlesztőrészlet a nettó bérüknek mondjuk a 30%-a volt.

@Dr. No: A devizában nyilvántartott tőke változásáról teljesen egyértelmű az elszámolás. Pont az az egyértelmű, hogy frankban/euróban hogyan változott, hiszen az volt a fix és a forintban befizetett törlesztőrészlet változott az árfolyam változásával.

Az emberek jó részt nem voltak tisztában az árfolyamkockázattal és azt se felejtsük el, hogy 2006, 2007 környékén még politikusi triádák zengték minden oldalról, hogy pár év múlva eurónk lesz. Az emberek meg bevették a cumit. Persze a pénzügyi válság elég nagyot robbant és sok probléma abból is következik. Csakhogy azóta egy értelmes, kiegyensúlyozott gazdaságpolitika a problémák nagy részét megoldotta volna. És az emberek megint beveszik a politikusok cumiját és szívják a faszt, mint a torkosborz. Mindenki hibás, csak a hülye politikusok nem, akik teljes szakmai analfabétizmussal kezelik most is a problémát. Mint ahogy eddig is!

@Online Távmunkás: Nem, nem képes. Ad egy végelszámolást, azonban ha idősoron tételenként nézzük - erre kizárólag peres eljárásban szokott sor kerülni - az egyes befizetéseket, akkor sokszor az derül ki, hogy az eseti befizetések elszámolását teljesen követhetetlen árfolyamokon végezték el, nem ritkán a saját maga által megadott fordulónapi árfolyamtól eltérően. Ez csak akkor derül ki, ha az adott befizetést a honlapon közzétett aznapi árfolyammal próbálod párosítani, és akkor még nincs adatod arról, hogy az adott befizetéssel szemben hány CHF-fel, EURO-val stb. csökkentette a tőkeösszeget.

@Online Távmunkás: A jellemző bírósági technika egyébként ilyenkor - ti. amikor a tranzakciók tételes vizsgálatáig eljutunk, jellemzően a harmadik-negyedik tárgyaláson - az, hogy "kioktatja" az adóst a bizonyítási teherről és az igazságügyi könyvszakértő szükségességéről. Ez eljárásjogilag azt jelenti, hogy a bank akár helytelen elszámolásával szemben téged kvázi kötelez a - szakértői, á. 200.000 Ft < - bizonyításra, amit ha nem indítványozol, és nem előlegezel meg, akkor a bíróság úgy veszi, hogy elfogadtad a bank elszámolását (ti. kioktatás ellenére nem tettél eleget a bizonyítási tehernek). Az adósoknak pedig erre jellemzően nincs pénze, ergo eljárásjogilag nem kérdőjeleződött meg az elszámolás.

@sas70: aki bevette, hogy 2006-2007 tájt eurónk lesz, annak van pár eladó yachtom, csak pár 100 rongyot kell utalni a bankszámlámra és majd postázom a kulcsokat :)

Könyörgöm, kötelező pénzügyi ismereteket az iskolákba! Nem csak úgy felszínesen, hanem részletesen megtanítva mindent, amivel egy hétköznapi ember találkozik, ÁFA-tól az SZJAig, a bankok és pénzügyi piacok működését is beleértve. Talán akkor a következő generàció végre érteni fogja, mi történik körülötte, megérti miért fontos a tőke és az azt biztosító bankok a gazdasági növekedéshez. Egyáltalán miért szükséges a növekedés. És akkor talán nem fognak tudatlan emberek sértettsègükben vonulgatni a Körúton, azzal a szándékkal, hogy bankokat romboljanak.

@csokiájsz: ez hajszálpontosan így van, de ez teljesen logikus is.

Vegyük mondjuk az indulókamatot mindenhol 5%-nak, és a vissza nem fizetési arányt 10%nak.

Ha az első végtörlesztéssel mondjuk a hitelesek 20%-a élt (akik mind jól fizető kuncsaftok voltak), akkor bizony a vissza nem fizetési ráta nőni fog (még úgy is, ha a nemfizetők létszáma abszolút értékben nem nő), mert eddig minden 10. hitel bukott be, de ezentúl minden 8. fog (mondjuk: 1 millió hiteles, ebből 100 000 hitel, azaz 10% bukta, de a végtörlesztés után 800 000 hitelesből még mindig 100 000 bukó lesz, ami már 12,5%).

Olyan, mint a tranzakciós adó emelésének a logikája: számítottak valamennyi pénzre, azonban amikor látják, hogy nincs meg a terv, akkor emelnek rajta egy szép kövéret.

Nem zavar, hogy a jog homlokegyenest ellenkezőjét tartalmazza? www.youtube.com/watch?v=lwBJ2IOCIYU&toogles=0

@Dr. No: Na ez itt a fő baj! Mert, ha a szakértő bizonyítja is, hogy bank rossz árfolyamon számolta el a befizetéseket és ezzel szerződést szegett és kvázi hamis adatot közölt a bírósági eljárásban, semmi közvetlen szankciója nincs, max. majd hozzácsapják a végleges értékhez. Pedig itt a bankot azonnal vesztesnek kellene minősíteni és akkor nem mernék ezt megtenni. Persze sok esetben megtették és szarnak az egészre!

@Zka: Pedig abban az időben sokan azt gondolták, hogy pár múlva eurónk lesz, persze azt nem gondolták már végig, hogy az euróhoz képest a frank még mindig deviza, csak jóval kisebb árfolyamkockázattal. A legdurvább amúgy a jen volt. Nekem kínáltak jen alapú hitelt, hogy az a tuti. Hát bukónak mondjuk tényleg tuti volt!

@Dr. No: Én úgy hallottam, hogy jellemzően az adós nem számol semmit, csak arra hivetkozik, hogy azt olvasta a neten/bemondta egy politikus a tévében/stb. és akkor már rossz minden számítás. Hogy hol és mi rossz, arról persze fogalma sincs, ezért kötelezik bizonyításra.

@Dr. No: Én elég sok családtagnak, ismerősnek szoktam segíteni banki ügyekben, eddig egyszer láttam olyat, hogy a hiteltörlesztőnél eltérés volt, akkor reklamáltak és jóváírták az összeget.

Az már más kérdés, hogy a problémák aránya hogyan viszonyul ahhoz, hogy egyik ismerősömnek sem ajánlottam AXA-t, amelyik hírhedt volt a devizahiteles és magánnyugdíjpénztári ügyeiről...

....szerintem elég egyértelmű,..hogy döntően a kormányzatot terheli a felelősség a dev.hitel probléma miatt...

Csányiék egyszerre kezdték adni a CHF hiteleket itthon és a szlovákoknak is...

Nálunk már lassan megfeszítik,...amíg a szlovákoknál semmi para...

Ha mi is bevezethettük volna az eurót,...nálunk se lenne gond...és ez a mindenkori kormányok felelőssége..

A mai kormány erre az évtizedre nem tervezi a bevezetést...pedig a legegyszerűbb mutató a gazdasági fejlődésre a közeledés ill. a távolodás a kritériumoktól...

Azt még tegyük hozzá, hogy az országkockázat említése sem teljesen korrekt a bankok részéről jelzáloghitelekesetén, mivel itt a hitel eleve (jelzáloggal) teljesen vagy részben fedezett (fedezeti aránytók föggően).
Ami pedig a "volt-e deviza" kérdést illeti: hitelfelvételkor volt, átlagosan kb. egy évig :)
20 éves hitelnél ez nem túl megnyugatató, az időbeliséget is figyelembe véve (nincs rá indok hogy ne tegyük) azt kell mondanom, hogy a hitelek mögötti deviza kb. 5-10%-ban volt csak meg :) (fél-egy évig hitel vagy swap formájában).
És ez nem csak kötözködés, hisezn éppen ez lett az egyik probléma, hogy nem tudták a devizapozíciókat megújítani, ezért kellett elsősorban pl. az imf-hitel.

@fizetekmegegysort: egy ilyennel illene alapozni
www.youtube.com/watch?v=G9IH-XKQpOI

@aszora:
Én is éppen ezt mondom ...