Egy hungarikum sorsa kőkemény pénzkérdés, a tokaji aszú jövője pedig a jelek szerint fordulóponthoz érkezett. A 2013-ben meghirdetett minőségi forradalom ugyanis a kezdeményezők hitel szerint felvirágzást hoz a tokaji borvidéken. A prémium minőség szabványosítása ugyanakkor jóval drágább árakat is jelent, így bizton jósolhatjuk, hogy az olcsó aszúk ideje lejárt. Év végén szívesen nyúlunk mi is a borhoz - még ha ezt most egy poszt erejéig tesszük is -, ezért a magunk módján megvizsgáltuk a tokaji esélyeit.
Minden halandó kívülről fújja Magyarországon, hogy a Tokaji Aszú azon kevés hungarikum közé tartozik, amely méltán lett világhírű. Csakhogy minderről az országhatárokon túl egyelőre vajmi keveset tudnak. Sőt, általában a magyar borokról is alig tud valamit a világ gasztronómiai közvéleménye. Bár a magyar, s közte a tokaji borok időről-időre szép sikereket érnek el a nemzetközi megmérettetéseken, máig nem sikerült igazán kilépniük az ismeretlenségből. Így például, miközben a világ borfogyasztási trendjének meghatározásában oly fontos London egyes elegáns éttermeiben a francia, spanyol és olasz borok mellett még az osztrák borokat is külön borlapon kínálják, addig magyar borok egyáltalán nem szerepelnek a menüben, vagy a „futottak még” kategóriát jelző eurázsiai borok között találni közülük egyet-kettőt. Hiába állítják sokan, hogy Magyarország adottságai lényegesen jobbak a szőlőtermesztéshez az osztrák sógorokénál.

Gyanúsnak tartotta a Fortress Kft.-t blogunk egyik követője, aki 7 éves bankos múlttal a háta mögött vette a bátorságot és bejelentést tett a Magyar Nemzeti Banknál. Nem kizárt, hogy neki is része volt abban, hogy decemberben az MNB elindította a piacfelügyeleti eljárást a Fortress Kft. ellen. Az eljárásban érintett személy, a cégiratok szerint az ügyvezető, Szabó-Forrai Zsolt is. Az alacsony kamatszint miatt sokan keresnek új helyet a pénzüknek, nekik ajánljuk a szemfüles nyomozó történetét, amely megmutatja, hogyan ellenőrizhetünk egy befektetésünkre pályázó, ismeretlen céget.
…hogy az állam bejelentette: értékesíteni kívánja jövő év elején a Takarékbankban meglévő többségi állami részesedést egy nemzetközi pályázat keretében. Miért vicces és miért fetrengünk a röhögéstől? Nézzük meg a sztorit egy kicsit közelebbről.
Ki ne hallott volna az olcsó pénz világáról, a kegyelmi állapotról? 17 kamatcsökkentés után 3,00 százalék Magyarországon a jegybanki alapkamat, de a fejlett világban is nagyon olcsó a pénz. A bölcs elemzőházak szerint nem lesz ez mindig így: 2015 elejétől, esetleg kicsit korábban, esetleg kicsit később, de emelkedni fognak a kamatok, itthon is, az Egyesült Államokban is és az Európai Unióban is. talán egyedül Japán maradhat még egy ideig kivétel.
Kérdőjelek nélkül fogalmazott a legfőbb bírói fórum a devizahitelekkel és a devizahiteles perekben érintett kérdések értelmezésével kapcsolatban. A jogegységi döntés egyértelműen a bankoknak kedvező, mondják adósok. Az adós-bank közötti háborúban azonban a Kúria nem is mondhat ítéletet a társadalmi igények alapján, csak a jogra támaszkodva. A verdikt miatt ezért a bírák nem is marasztalhatók el, azért sokkal inkább, hogy ezt a döntést nem hozták meg már egy évvel korábban. Akkor nemcsak azt akadályozhatták volna meg, hogy a perek száma a tízszeresére hízzon, hanem azt is, hogy számtalan, ügyvédek által is hergelt adós - hasztalanul - újabb költségbe verje magát.
Rendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam maradt-e az ország vagy sem. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Csak ki kell olvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Lássuk tehát mire számíthatunk akkor, ha hű marad elveihez a Kúria?
Bár lépten-nyomon azt kommunikálja a kormány, hogy az egyik fő gazdaságpolitikai prioritás a hazai kis- és középvállalkozások megsegítése, az olyan kormányzati intézkedés, mint a pénztárgépcsere, vagy a tranzakciós illeték bevezetése éppen ezt a szektort sújtja legjobban. De vajon meddig bírják cérnával a kisvállalkozások?
Nemzetközi választott bírósághoz fordult a Mol magyar olajcég, mert a horvát állam nem tartotta be a szerződésüket és nem vette át a horvát INA veszteséges gázüzletágát. Első ránézésre az út akár sikeres is lehet, mert a nemzetközi választott bíróságok viszonylag gyakran ítélnek azon cégek javára, amelyekkel szemben egy állam nem jár el korrekten. Mi is a Mol vesztenivalója?
Utolsó kommentek