Magyarország szinte teljes kormánya Kínában tárgyalt és a politikusok sikerekkel, megállapodásokkal teli utazó-bőröndökkel tértek haza. Igaz, a figyelmes újságolvasó azért megkérdezheti, nem pont ugyanezek a tervek kerültek elő újra és újra az elmúlt években is? Jogos a kérdés, ugyanis Kínából könnyű ígéretekkel, szándéknyilatkozatokkal és beruházási ötletekkel hazajönni, annál nehezebb azonban konkrét, igazán nagy volumenű üzleteket kötni.

„Hétfőn tárgyaltunk egy delegációval, egész jól haladtunk, végigmentünk a fontosabb pontokon, nagy volt az egyetértés, azt hittük célegyenesben vagyunk. Másnap visszamentünk a céghez, amennyire meg tudtuk ítélni a könnyen összekeverhető arcok alapján, teljesen kicserélődött a tárgyaló delegáció és elölről mentünk végig a pontokon. Ezt még lenyeltük volna, de szerdán jött egy harmadik csapat és megint mindent a rajtvonaltól kezdtünk.” Egy olyan üzletember mesélte a sztorit, aki rendszeresen üzletel Ázsiában, nem tekinthető nyeretlen kétévesnek. Elmondása szerint sokszor maga sem tudja, hogy a párhuzamos tárgyalásokon a vállalat különböző szintjeivel találkozik, vagy közben felbukkan a helyi önkormányzat csapata, esetleg a helyi pártszervezet vezetősége is, de újra és újra végig kell zongorázni a pontokat.

Címkék: Kína keleti nyitás

Emlékszik még valaki arra, hogy miért vártuk az Európai Bíróság véleményét a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban? A hazai sajtó most kizárólag az árfolyamrés problémájával foglalkozik, ám a Kúria tavaly decemberi jogegységi határozata nem csak ezt a kérdést hagyta nyitva. Hogyan értelmezhető a főtanácsnoki vélemény az egyoldalú kamatemelések vonatkozásában? Világosak és érthetőek voltak-e a szerződésmódosítás feltételei? Alaposan áttanulmányoztuk a luxemburgi főtanácsnoki indítványt.

Egészen elképesztő, hogy két hónapja még a csapból is az folyt, hogy a Kúria az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását, ám amikor megérkezik a főtanácsnoki vélemény, mindenki csak az árfolyamréssel foglalkozik, és a kamatemelés még csak említés szintjén sem kerül elő.

Címkék: kormány bank devizahitel svájci frank Kúria Európai Bíróság devizahiteles válaszai

Politikához kapcsolódó pénzszerzés mindig is volt Magyarországon, igaz a méretek és legfőképpen a módszerek folyamatosan változnak. Máig emlékszem az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakok egy humoreszkjére, amelyben a borravaló-szerzés fokozatait mutatták be a színészek. Volt benne hátfájós költöztető munkás, teltházas vendéglős – mindenki kialakította azt a módszert, amiért a kedves ügyfelek szívesen adtak borravalót, vagy legalábbis úgy érezték, hogy az egyetlen lehetőségük a borravaló.

Ők persze amatőrök, csibészek a politikusokhoz képest, akiknél nem meglepő módon, nyilván a legnívótlanabb módszer bukott meg a napokban.

Címkék: korrupció Közgép

Felelős-e a kormány a 314 forintos eurós árfolyamért, kérdezte (volna) a kormánypárti képviselőktől egy online hírportál, de választ lényegében senkitől sem kapott. A hallgatag képviselők szerencsétlenkedése végigpörgött az interneten, a budai Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán például azzal próbált kitérni a válasz elől, hogy: „nem nagyon értek az árfolyamhoz…” Érdekes megjegyzés ez olyan önkormányzati vezető részéről, aki alatt – forintban számolva – sokmilliárdos devizahitelt vett fel a kerület.

A politikusok szorult helyzetben gyakran menekülnek abba, hogy ehhez vagy ahhoz nem értenek. Dávid Ibolya igazságügy-miniszterként például annyit válaszolt a fradi B-közép antiszemita rigmusai kapcsán a felelősséget firtató kérdésre: nem értek a focihoz. Vagy ott a másik veretes mondás: „mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen” (copyright Simicska Lajos), ami a Fidesz-holdudvar körüli cégbotrányok kapcsán hangzott el először.  Csakhogy legfeljebb magánemberként van joga bárkinek is hülyének lenni, például akkor, amikor 2006 környékén a kocsmai haverra, vagy a szomszédasszonyra hallgatva fölvette a svájci frank hitelt, mert az milyen tuti dolog. De ha valaki százmilliárdos közvagyonnal, közpénzzel gazdálkodik, pénzügyi apparátus dolgozik alatta, az nem védekezhet azzal, hogy nem ért az árfolyamhoz.

Február elsejétől már jár nekünk a havi két ingyenes készpénzfelvétel! Ha cashről van szó, akkor meg tud mozdulni a magyar polgár (persze ha nyugdíjról, ami számlapénz volt, akkor nem). A számlatulajdonosok döntő többsége regisztrált is az ingyenes lehetőségért a számlavezető bankjánál. A politika fürdik a dicsőségben, sikerült a pénzügyi rezsicsökkentés! És rögtön a gaz bankok felé meregeti bozontos szemöldökét: szólhat ám az a készpénzfelvételi díjmentesség több alkalomra is, vagy akár nagyobb határra is a jövőben... Meddig van értelme elmenni ezen az úton?

Nézzünk egy analógiát! A kormány azt is bevezethetné, hogy ezentúl minden kedves állampolgárnak jár havonta 15 kilogramm ingyen-krumpli. Ezt legfeljebb két alkalommal lehet elvinni bármely zöldségestől, természetesen ingyen, de a zöldségesnek még adót is kell fizetnie ilyenkor, kilónként hat forintot.

Címkék: bank ingyenes készpénzfelvétel ATM

Hányan megszenvedték már, hogy a kormánykeréknél ülő tudott egy tuti kerülőutat és önállósította magát. Amikor  valaki a többieknél, a „mainstream”-nél sokkal okosabbnak gondolja magát és letér a főútról. Aztán persze jön a kínos magyarázkodás, a felelősség másra hárítása, az üvöltözés… a hátsó ülésen meg rettegnek a gyerekek. Mi vagyunk azok, egész Magyarország népe retteghet a hátsó ülésen.

Elszabadul az árfolyam? Csak egy jó szóra vár a piac, a Bloombergtől a Templetonig? Hahh, az ostoba ortodoxok! Csavarjunk hát egyet az egészen, tudok jobbat: „a kamatcsökkentés politikáját nem látjuk veszélyben!” Hogy ez nem nyugtat meg senkit? Az ostobák, ellenünk fenekednek, gondolhattam volna! Nem értik ezek a modern jegybanki kommunikációs kultúrát, még a múltban élnek! 

Címkék: kormány válság

Kézilabdameccseken szurkolnak így a hozzáértő rajongók, tudják ugyanis, hogy ebben a sportágban a meccseket leginkább jó védekezéssel lehet megnyerni. A 312-314 forintos eurónál nem árt még egyszer hangsúlyozni azt, amit pár poszttal ezelőtt megtettünk, a Magyar Nemzeti Banknak és a kormányzatnak fel kéne ismernie, hogy némi konzervativizmussal érdemes lenne védelmeznie a forintot.

Értjük persze, hogy nemzetközi hatások miatt gyengült elsősorban a forint, de azért akkor, amikor a forint minden más fejlődő piaci devizánál gyorsabban gyengült, mégsem lehet csak Törökországra, Ukrajnára és a gaz forintellenes spekulánsokra mutogatni. A piac nekiesett a magyar forintnak, mert Matolcsy György, az MNB elnöke feszíti a húrt, még mindig a kamatcsökkentések folytathatóságáról beszélt. Akkor is, amikor Törökország már csúfosan belebukott a makacskodásába. Éljen, éljen minden büszke magyar legény, de nemzetgazdaságilag nagyon rossz dolog, ha feleslegesen hadakozunk a világ pénzpiacaival.

Címkék: adósság forint deviza

Ahol ma több tízezer ember őrjöngve támad egymásra és a rendőrökre, ott másfél éve – igaz nem minden szervezési és politikai vihar közepette – több tízezer ember szurkolt és sörözött békésen. Ukrajnát a foci Eb sem segítette. A képlet gazdasági és politikai szempontból jóval bonyolultabb, mint ahogy talán Magyarországból nézve látszódik.

Az egyszerű magyarázat szerint adott egy függetlenségre törekvő egykori szovjet tagállam, Ukrajna, amelyet a nagy testvér Oroszország rabul ejtett, és hiába követel a nép fordulatot Kijevben, Moszkva nem engedi az ukránokat Nyugat felé orientálódni. Talán észre sem vesszük, de már ezzel a mondattal is súlyos „oroszbarátságról” tettünk tanúbizonyságot, hiszen Kijev a régi, oroszos elnevezése a fővárosnak, az ukránok jobban szeretik az ukrán elnevezéseket, Kijiv, Lviv, Harkiv.

Címkék: gazdaság Ukrajna

Török gyerek megvágta, török gyerek szinten tartotta, csak éppen török gyerek nem emelte vissza. Na, ezt aztán gyógyíthatja a magyar gyerek, de sok más országban sem lesz könnyű gyógyítani a sebeket. Ez az ismert mondóka, vagy miről beszélünk?

Ezt a török gyereket konkrétan Erdem Bascinek hívják, és ő a török jegybank elnöke. Az egész világon szétterjedő feltörekvő piaci bizonytalanságnak oka, hogy Basci devizapiaci intervencióval, s nem kamatemeléssel sietett a török líra védelmére. A válság hatására most drasztikus kamatemelésre készülnek, állítólag. Kíváncsian várjuk a hatást. Ott, ahol érdemi bizalomvesztés van, mint például 1998-ban Oroszországban, sokszor a kamatemelés sem ment meg semmit. Főleg, ha a helyi polgárok is menekülnek a saját devizájukból. Mert éppen ezt tapasztalni Törökországban.

Nemcsak a bukaresti 0-3 után Amszterdamban 1-8-t elérő magyar focira igaz a megállapítás már évek óta, de lassan a magyar monetáris politikára is megáll. Miközben előbbinek aligha örülnek a magyarok, a kamatpályára alkalmazott utóbbi megállapítás inkább pozitív tartalmú.

A Magyar Nemzeti Bank most éppen meg is lepte a piacot, meg nem is, amikor január 21-én ismét kamatot csökkentett. A mérték mindenképpen szokatlan volt, hiszen a 25 bázispontos vágások  (ebben a világban ez maga a megtestesült ortodoxia) után a jegybank előbb áttért a 20 bázispontos vágásokra, e héten pedig bemutatta az újszerű 15 bázispontosat. A pálya eddig elegáns volt, 7 százalékról, 4 százalékra 25 pontonként, 4 százalékról, 3 százalékra 20 pontonként, most pedig itt az új szabóméret.

Címkék: kamat jegybank