Bayern München – Újpest FC. Ez a mérkőzés igazi fix 1-es, vélhetően 10-ből 10-szer nyerne a német szupercsapat, a magyar bajnokságban éppen a létezéséért küzdő lilákkal szemben. Valószínűleg a legtöbb fogadóiroda még oddsokat sem nagyon hirdetne rá, annyira egyértelmű a kimenetel. Az okok szerteágazóak, vélhetően nem is kellene felsorolni a futballban már unalomig szajkózott mantrákat: a német klubnak összehasonlíthatatlanul nagyobb a költségvetése, ezerszer szélesebb alapokra épül az utánpótlás, kiválóak a pályák, millió csapat van és remek edzők dolgoznak mesés bérekért, a sok korábbi nagy siker miatt elmondhatatlanul népszerű a sportág.

Korábbi sikerek persze nálunk is voltak, de mostanában nemcsak a siker kevés, de néző is alig lézeng a lelátókon, azok is sokszor minősíthetetlen stílusban gyaláznak bírót, edzőt, MLSZ-t, vagy az éppen megtalált kisebbségeket. Ám, talán nem is ezek a jól látható ügyek a leglényegesebb különbségek, hanem valami egészen más, morál, rendezettség, valami olyasmi, ami büntetőjogi párhuzamok alapján jobban kimutatható, hogyan fest a két országban a bűn és a bűnhődés.

Kiváló és jól tervezhető kampánytéma a devizahitel, amit igyekszik a legtöbb párt ki is használni. Megnéztük, kinek mi szerepel a programjában, és milyen javaslatokkal igyekszik megnyerni a szavazókat. Figyelem: bankárok csak szülői felügyelet mellett olvashatják!

A 2014-es választás egyik legerősebb kampánytémája lehetne, hogy mit kezdjünk a devizahitelekkel, illetve a devizahitelesekkel. A 258 forintos frank és 313 forintos euro árfolyam ideális környezet ehhez, a legdemagógabb üzenetekkel is kiválóan lehetne operálni. Igazán örvendetes, hogy ennek ellenére sokkal konstruktívabbak a felvetések, és nem csak az „akasszuk fel a bankárokat” szlogenre futja az indulóknak. Persze a megvalósíthatóság jogi környezetét, morális oldalát, illetve nem utolsó sorban a költségvetésre mért terheit nem vizsgáltuk, de azért vannak ötletek, amik első olvasásra aggályosnak tűnhetnek. Igaz, ha azt vesszük, hogy milyen négy év van mögöttünk, kétszer is meggondolja az egyszerű blogíró, hogy mire mondja azt, hogy aggályos. Nyugdíjvagyonból államadósságot csökkenteni? MNB-tartalékból gazdaságot élénkíteni? Nem feltétlen találjuk a tankönyvekben ezeket a megoldásokat, Magyarországon mégis megtörtént. Simán lehet, hogy devizahitelek témájában is valósággá váltható a leghajmeresztőbb ötlet, ha találkozik a választók akaratával – vagy legalábbis passzív ellent nem mondásával…

Címkék: devizahitel melyik párt menti meg a devizahiteleseket devizahitel a pártprogramokban

Noha sok apró, kedvező jelnek lehet ideig-óráig örülni, összességében továbbra is csúnya teher a Molnak a horvát olajtársaságban meglévő részesedése, és a kínos rokoni viszony. Ez nem csupán egy patthelyzet, hanem patthelyzetek láncolata.

Ha csak a felszínt kapargatjuk, úgy tűnhet, mintha közeledne a Mol horvátországi drámájának a megoldása. Olvassunk csak az elmúlt napok, hetek híreiből! Amerikai energetikai szakemberek érkeztek Magyarországra, körvonalazódik egy magyar-amerikai szerepvállalás az INA-ban. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lekerült az Interpol kőrözési listájáról, helyzete az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon is szóba került. Orosz cégek érdeklődnek az INA iránt, a Rosznyefty már az üzleti tervébe is belevette az INA integrálását. Az elemzők szinte kórusban látják optimistábban a Mol helyzetét, mert azt gondolják, hogy akár az INA eladása, akár a megegyezés a horvátokkal már emelné a részvény árát.

Címkék: mol ina Hernádi Zsolt

2014. március 7-én a központi költségvetés adóssága 23 406,5 milliárd forint volt, 1407,9 milliárd forinttal több, mint amivel az évet zártuk. Ez a GDP 79,6 százaléka. Előzetes adatról van szó, ami az Államadósság Kezelő Központ honlapján jelent meg szerda délután.

Eszerint két és fél hónap alatt 1 400 milliárd forinttal sikerült gyarapítanunk a költségvetési adósságunkat. De nincs ebben semmi meglepő, hiszen 2012 végéhez képest 2 686 milliárd forintos a növekedés, vagyis nem kilengésről, hanem folyamatos eladósodásról beszélhetünk.  

Címkék: adósság nyugdíjvagyon magánnyugdíjpénzárak

Vétkeztem ellened gondolattal, szóval, cselekedettel… és mulasztással – így szól a bűnbánó ima a keresztény világban. A magyar lakossági befektetők talán észre sem vették, hogy milyen mulasztást követtek el: hiszen elképesztő ralin vannak túl a fejlettebb nemzetközi részvénypiacok, amiből ők (mi) sajnos nagyrészt kimaradtak (kimaradtunk).

Ráadásul továbbra sem tolongunk ilyen eszközökért. Igaz, az észlelést 2013-ban elhomályosította a magyar részvénypiac pozitív teljesítménye, illetve a forint stabilitása. Egyiket sem temetnénk, még ha a forint elég rosszul kezdte is az évet. A fejlett nyugat-európai és amerikai piacok mintha még továbbra is erősek lennének, ezért minden egyes hazai megtakarítónak érdemes átgondolnia, hogy nem érdemes-e pénzének egy részével devizában és külföldi instrumentumokba befektetnie.

Címkék: befektetés fed részvény tőzsde

Járai Zsigmond, Simor András jegybankelnökök, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója, ismert közszereplők. Mindhármójukat egy közelgő kormányváltás előtt nevezték ki állami posztokra, mandátumuk nagyobb része a következő kormányok elleni küzdelem jegyében telt el. Bár legszívesebben azonnal kirúgták volna őket, az új kormányok - ha fogak vicsorgatása közben is - megtűrték őket.

De mi van, ha a pártok, új kormányok nem bírják a feszültséget, s elszakad náluk a cérna, s törik-szakad, eltávolítanak határozott időre kinevezett állami vezetőket. Egy friss elvi bírósági döntés érzékelteti, hogy ez a hisztéria mennyibe kerül az adófizetőknek.

Nyereséggel zárták a hazai hitelintézetek a tavalyi évet, a bankrendszer jó állapotban van – olvasható a kormányzati hangulatjelentésben, ám a bankok ebből mit sem éreznek. Az ő eredményszámaik ugyanis nem a pozitív, hanem a negatív tartományban vannak, és bár próbálják magukba égetni a Matolcsy György preferálta keleti logikát, csak nem tudnak örülni neki. Az MNB szerint 62,3 milliárd volt szektorszinten a nyereség, ám ebben két torzító tényező is benne van, a hitelintézeti részvényekből származó osztalék és egy rendkívüli mértékű, egyedi tőkeinjekció. A torzító adatoktól megtisztítva a szektor adózott eredménye nem kevesebb mint mínusz 111,8 milliárd forint volt 2013-ban.

A Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást, vagyis a kamatok csökkentését, amikor szinte minden más, velünk egy kalapban kezelt feltörekvő piaci ország, szigorít! Szembe megyünk a világgal! Szoktunk ilyet tenni, de ennek most nagyon nagy kockázatai vannak. 

Kezdjük gyorsan a tényekkel! Blogbejegyzésünk írásakor 310 forintot ér egy euró. Kétéves mélyponton van, és már nagyon közelítünk a 2012-es évkezdet 320 körüli szintjeihez. Eltolódott az ingerküszöb, ez most nem nagyon zavarja a döntéshozókat! A Magyar Nemzeti Bank legalábbis még bőszen csökkenti a kamatokat, még akkor is 15 bázisponttal, 2,70 százalékra vágta a kamatokat legutóbb, ha ennek az utolsó lépésnek semmi, de tényleg semmi pozitív nemzetgazdasági hatása nem volt. Félreértés ne essék, a rettentő intenzív jegybanki kamatcsökkentés eddig tagadhatatlanul sikersztori.

Címkék: árfolyam mnb forint kamatvágás jegybanki alapkamat

Noha információink szerint hónapokkal ezelőtt még nemigen akadt a Magyar Nemzeti Bank háza táján Bitcoin szakértő, mostanra már annyira felkészültek lettek a digitális pénz témájából, hogy fogyasztóvédelmi közlemények közreadására is futja erejükből. Bár a forint miatt aggódnának így! 

Egyébként jogosnak tartjuk az aggodalmat, hiszen az elmúlt napok történéseit látva jó esély van rá, hogy a Bitcoin végül elbukik, ám a benne rejlő innováció elvitathatatlan. De ha ez is következne be, lehet, hogy a Bitcoin épp most tapossa ki az utat egy későbbi virtuális, globális fizetőeszköz számára.   

Higgadt, ugyanakkor erősen negatív véleményt adott közre a Bitcoinnal kapcsolatban múlt szerdán a Magyar Nemzeti Bank.  Az MNB nagyjából mindent kockázatosnak tart, amihez a „fizetésre használható virtuális eszközöknek, például a Bitcoinnak” köze van. A tájékoztatásnak szánt, de alapvetően elrettentő üzenetű közlemény szerint „Az MNB fontosnak tartja a jelenlegi és leendő felhasználók megfelelő tájékoztatását annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatában legyenek a fizetésre használható virtuális eszközök kockázataival, veszélyeivel, és ezek ismeretében döntsenek a használata, illetve használatának mellőzése mellett.” Központi kibocsátó és szavatoló intézmény hiányában a fogyasztóknak nincs hova fordulni, ráadásul a csak digitális formátumban meglévő tárcák kódjai ellophatók, elveszthetők, szavatoló intézmény hiányában nincs mit tenni, ráadásul az árfolyam is nagyon volatilis.

Címkék: bitcoin

Múlt héten ismét kétéves mélypontra gyengült a forint, aminek követeztében tovább romlik a devizahitelesek helyzete, holott a veszélyeztetett adósok száma a 2010-ben mért 60 ezernek már így is sokszorosa. Ott van persze az árfolyamgát, amelynek igénybevételére minap is buzdított a Fidesz devizaügyi szakértője, Selmeczi Gabriella. Szerinte még legalább 300 ezer adóst védhetne meg, az eddig leszerződött 170 ezren felül.  Lehet, hogy ezt most érdemes lenne megfogadni? Mi mindenesetre nagyobb tétet tennénk a kormánypárt forintgyengítési szándékaira, mint a devizahiteles perek pozitív kimenetelére.

2009. március 17-én kormányzati vezetők egy megbeszélést tartottak a lakossági devizahitelek árfolyamkockázatáról. A tanácskozásra készített  (szigorúan titkos) elemzés vezetői összefoglalója így kezdi: „A CHF jelzáloghitelek egy negyedét a következő 5 évben bedőlés fenyegeti, ha a forintárfolyam akár a jelenlegi 200 Ft/CHF … szinten stabilizálódik, és további 10%-os tartós forintgyengülés ezt az arányt közel megduplázza – a helyzet mindenképpen kezelést igényel.” Ma - öt évvel később - a svájci frank árfolyama tartósan 250 forint körül jár, de lehet még rosszabb is. Miben reménykedhet az, aki devizában adósodott el?

Címkék: devizahitel forintárfolyam árfolyamgát