Vétkeztem ellened gondolattal, szóval, cselekedettel… és mulasztással – így szól a bűnbánó ima a keresztény világban. A magyar lakossági befektetők talán észre sem vették, hogy milyen mulasztást követtek el: hiszen elképesztő ralin vannak túl a fejlettebb nemzetközi részvénypiacok, amiből ők (mi) sajnos nagyrészt kimaradtak (kimaradtunk).

Ráadásul továbbra sem tolongunk ilyen eszközökért. Igaz, az észlelést 2013-ban elhomályosította a magyar részvénypiac pozitív teljesítménye, illetve a forint stabilitása. Egyiket sem temetnénk, még ha a forint elég rosszul kezdte is az évet. A fejlett nyugat-európai és amerikai piacok mintha még továbbra is erősek lennének, ezért minden egyes hazai megtakarítónak érdemes átgondolnia, hogy nem érdemes-e pénzének egy részével devizában és külföldi instrumentumokba befektetnie.

2014-ben ugyanis – már hatvan nappal a hátunk mögött – az látszik, hogy az év végi, konszenzusosnak tekinthető elemzői vélemény fennáll, vagyis a fejlett részvénypiacok ígéretesebbek, mint a fejlődőek. Tudjuk, hogy óriási globális tőkepiaci kockázatok azonosíthatók. Kínában pukkanhat a hitelezési lufi, a fejlett világban egy gondatlanná váló „tapír” (tapering) robbanthat időzített bombát, ahogy mindig nehéz buli az amerikai költségvetés elfogadása és valójában nem megoldott az európai adósságválság és a bankrendszer helyzete. Mégis, a fejlett rali akár folytatódhat is. 5 pontban szedtük össze a körvonalazódó trendeket, nem csak azokat, amelyek fő megállapításunkat alátámasztják, hanem azokat is, amelyek valamelyest gyengítik azt, de mégis fontosnak tűnnek.

1. A fejlett piacokon nincs törés. Nem látszik, hogy a nagy amerikai és nyugat-európai tőzsdék megtörtek volna, az indexek egy viszonylag laposan, de határozottan felfelé mutató csatornában mozognak. Eközben a feltörekvő indexek chartjai teljesen változatos képet mutatnak, közöttük is van felfelé haladó görbe, de zuhanó és volatilisen ugráló is. Mindez önmagában nem sokat jelent a jövőt illetően, sem azt, hogy akkor ez már mindig így lesz, sem azt, hogy elérkezett a korrekció ideje. De azt érdemes rögzíteni, hogy a hosszú múltra visszatekintő amerikai indexekben voltak 7-8 éves visszaesés nélküli időszakok is. A tőzsdén azok keresnek remekül, akik egy ilyenben végig tudnak utazni.

2. Nem harap a tapír. Továbbra is nagyon meghatározóak a jegybanki lépések a tőkepiacok életében, természetesen mindenekelőtt, az immár Janet Yellen vezette FED lépései. Ő eddig láthatóan a növekedést támogatja. Igaz, hogy a FED már egyre kevesebb friss pénzt, friss likviditást nyom az amerikai és így a világgazdaságba, de figyelem, ez még mindig lazítás, nem pedig szigorítás. Vagyis a pénznyomda lassul, de még nyomtat, és abban is bízni lehet, hogy a FED nagyon óvatosan jár el a visszafogás során.

3. Eddig elmaradt az inflációs nyomás. Vegyük elő a tankönyvet! Ha a pénzmennyiséget növelik, ráadásul alacsonyak a kamatok és megindult a növekedés, akkor előbb-utóbb emelkednek a bérek is, biztos, hogy jön az infláció! Ezt a veszélyt nem szabad eltagadni, de eddig nagyon nem jött és a legfontosabb mutató, vagyis az amerikai infláció még sokáig kitarthat a 2 százalékos szint alatt.

4. Eközben a feltörekvő piacokon... Sajnos, Kína, mint a legfontosabb feltörekvő piac nem vett lendületet, egyre inkább a belső piacra koncentrál, de eközben fenyeget az ingatlanlufi kipukkanásának és az árnyékbankrendszer összeomlásának a réme. Kína azonban legalább stabil. Nem mondható el ugyanez a pénzügyi összeomlással és egyeseknél polgárháborús (akár nemzetek közötti összecsapásokig fajuló) helyzettel leírható országokról (Ukrajna, Venezuela, Argentína, Thaiföld mindenképpen ilyen). Amíg a fejlett piacok nagyon erősek, az összeomló fejlődő piacok nem okoznak globális katasztrófákat, de a hangsúly az „amíg”-on van.

5. Drágák a fejlett piacok. Igen, ez igaz. A nemzetközi, fejlett piacok drágák, de nem kiugróan és nem érdemtelenül drágák. Az átlagos, előremutató P/E a japán piacon 17-es, az amerikai börzéken 15-ös és az összeurópai tőkepiacon 13-as értéket ér el. Viszont ehhez az értékekhez jók a részvénypiaci kilátások. Az amerikai növekedés 2,5-3 százalékra nőhet, a munkanélküliség csökken. Európa is javul, pluszba fordul a GDP, húzza a cégeket a konjunktúra, és az európai társaságoknál még sok tere van a hatékonyság-javításoknak is. Ráadásul, Európában attól sem kell tartani, hogy veszélyes jegybanki lépések történnének. Japán már izgalmasabb, az ottani unortodox gazdaság-politika eddig eléri, amit akar. A Bank of Japan élénkítése - a japán gazdaság méreteihez képest - kétszer akkora, mint a FED amerikai pénzpumpája, a japán részvényindex, a Nikkei már 50 százalékot emelkedett, a jen is sokat gyengült. Viszont a japán piac már valóban drága, ahogy sok a kockázat is, így az óriási hiány és a hatalmas adósság-állomány is kezelendő.

Összességében a nemzetközi tőkepiacokról az nagy kockázat nélkül kijelenthető, hogy a 2013-as remek év idén nem megismételhető, mert az értékeltségek ahhoz már tényleg magasak, ugyanakkor a fejlett világ több vezető szektora, így az autóipar, a biztosítók, a vegyipar még alulértékelt és kifejezetten jó beszállási pontok mutatkoznak. Akár nekünk, magyaroknak is.

Címkék: befektetés fed részvény tőzsde