Magyarország gazdasága most éppen top-teljesítő az Európai Unióban. Ez tény. Ám a pénzünk gyengül, a hitelminősítésünk nem javul, a részvényeinket nagy ívben elkerülik a befektetők. A fene sem érti. Tényleg nem.

Aki szeret fanyalogni, mondhatja, hogy gyenge bázisról indulunk, elpanaszolhatja, hogy az elmúlt évtizedben alulteljesítettünk a regionális versenytársainkhoz képest. Károgni mindig lehet, de a tény az tény: 2014 második negyedévének végén Magyarország GDP-je emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül. Egy éves időtávban a megelőztük Lettországot, Lengyelországot, Nagy-Britanniát és a többi országot. De a legfrissebb adatainkkal is mindenki felett, bármelyiket nézzük 3 százalék feletti a mutató. Néhányan, Ciprus, Görögország, Olaszország és társaik még mínuszban is voltak. Sajnos, nem is olyan könnyű kimászni a recesszióból.

Sok egyéb mutatóban is hasítunk, jól alakulnak a bizalmi indexek, negyedévről, negyedévre kétszámjegyűek a beruházási növekmények, még mindig fejlesztenek az autógyártók, több a feldolgozóipari kapacitás-bővítés, jönnek a gumigyártók. Folytassuk a győzelmi jelentést! Felpörögtek az uniós beruházások, és már tudjuk, hogy az újabb ciklusban megint egy csomó pénzt kapunk. Van saját forrásunk is, az MNB kínálta Növekedési Hitelprogram. A lakáspiac is talán elérte a mélypontját, ez is rádobhat egy kicsit a gazdasági fellendülésre!

Az egyensúllyal sincsen gond, józan elemző ma nem tart attól, hogy ne lenne teljesíthető a következő években a hiánycél. Lehet egyszerre minden rózsaszín? Akár lehet. Hiszen Magyarországon éppen infláció sincsen, huss, eltűnt. Munkanélküliség van, de csökken. Ilyenkor jöhetnek a zárójelek, a számbavételi szabályok különlegességei, a sok közmunkás, de azért piaci alapon is valóban csökkenő az állástalanok száma. Óriási a lendület. Borúlátást indokolhat az orosz-ukrán válság nyomán kialakult szankciók és ellenszankciók sorozata, de nálunk azért nem olyan vészes a hatás. Szegény lengyelek, na, nekik aztán tényleg fáj, ha kiesik az orosz piac…

Összességében hurrá, hurrá, hurrá, tényleg hurrá. Most nem érdemes behozni azokat a külföldi elemzők által nem figyelt puha elemeket, hogy miképpen áll a jogbiztonság, a civilek helyzete, a közpénzek felhasználása. Félreértés ne essék, nagyon fontos elemek, Magyarország kap is e tárgyban kritikát bőven, de úgy tűnik, hogy ezek a paraméterek nincsenek benne a külföldi elemzők modelljeiben.

De akkor miért nem értékeli ezt a nagy sikert, a „magyar csodát” a világ? Miért nem jutalmazzák meg az éltanulót? Miért vagyunk bóvli-kategóriában minden komoly hitelminősítőnél. A Moody’s még a kilátásunkat is negatívan tartja, a többi legalább semlegesen (stabilan). Miért nem kerülünk már feljebb náluk? Miért ilyen gyenge és miért egyre gyengébb a forint? Miért nem vesz senki magyar részvényeket? Nem tudni, legfeljebb csak találgatni lehet.

Talán a magas államadósságunk még mindig sérülékennyé tesz minket. Talán azért, mert előttünk van egy nagy kockázat, a devizahiteles mentés. Talán azért, mert már sokat javult a megítélésünk, lejött a CDS-felár, lejöttek a kötvényhozamok. Egyáltalán hol köszönhetne vissza (ha lenne) az optimizmus? A részvényárakban? Hiszen eddig a magyar piac nem tartott lépést a szárnyaló fejlett piacokkal. Sajnos az egész régió érdektelenné vált. Talán igen, itt lehet valami, de a legjobb cégeink érintettek az orosz-ukrán konfliktusban (a Richter sokat szállít e piacokra, az OTP-nek mindkét országban van egy csomó kitettsége, a Mol is folytat Oroszországban kitermelést és alapanyagainak nagy részét innen szerzi be. Egyedül a Magyar Telekom nem érintett, sőt talán még nyer is azzal, ha sokat telefonálunk aggódva a régióba. Komolyabbra fordítva a szót, a magyar tőzsdéről rengeteg szektor hiányzik, nincs ott autóipar,építőipar, ha megy is a magyar gazdaság, nem biztos, hogy megjelenhet, még egy valós siker sem a börzén.

Vagy esetleg erősödhetne a forint? Nem valószínű, hiszen a kamatok már aligha mehetnek lejjebb, lassan mindenki kamatemelést vár. A forint jelenlegi árfolyama talán fundamentálisan nem igazolható. Lehet, hogy a devizahiteles mentést utálják a befektetők, talán a FED-től félnek. A forint gyengülő trendben van, még ha esetleg ezt nem is indokolják a makroszámaink.

A kötvényhozamok már nem nagyon tudnak lejjebb menni. Itt már nagy rali volt, de hiába javulnak tovább a mutatók, itt már nehéz nyerni. El fog indulni egy kamatemelési ciklus, mert az infláció a nulláról felfelé fog lépni, a FED pedig szintén feljebb emeli majd az amerikai kamatok emelését. A rating-cégek biztos, hogy nem emelnek ki minket mostanában a bóvliból, talán fokozatosan a kilátásainkat javítják, de ezt is legfeljebb akkor, ha túl leszünk a devizahiteles mentés sokkhatásán,

Különös, de igaz, a magyar makrogazdaság objektív mutatói kifejezetten jók. A szubjektív elemek már egy rakás emóció és hitvita részei lennének, de ami biztos: nincs igazán olyan magyar piac, ahol meg lehetne játszani a magyar sztorit. Így jártunk!

Címkék: hitelminősítés magyar gazdaság GDP