A lakosság forrásainak eredete egyelőre homályban marad
A végtörlesztők tavaly indított első hullámán túl a jósolt további százezrek helyett már csak 19 ezren jegyezték elő végtörlesztésüket január végéig. Bár az újév első hónapja azért felidézte a kampányzárást, a legrosszabb forgatókönyvek nem váltak be. Most már bezárt a bazár, aki nem végtörlesztett január 30-ig vagy nem tudta igazolni, hogy februárban lesz miből kifizetnie devizaadósságát, lemaradt a bankok kontójára zajló akcióról.
A pénzintézetek mellett – akaratán kívül – az összes adófizető is szponzorálja a kedvezményes hitel-visszafizetési akciót, minden bizonnyal az ő befizetéseikkel tömi majd be az állam azt a lyukat, amelyet a bankok végtörlesztéshez kapcsolt adókedvezménye üt majd a költségvetésen. Jól jártak viszont a devizahitelesek, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tegnap közölt adatai szerint eddig 298 milliárd forintot nyertek, s az előjegyzett, de még nem teljesült végtörlesztések révén további tízmilliárdokat spórolhatnak meg.
Az előzetes adatok szerint összesen mintegy 160 ezer adós szabadulhat meg kedvezményes árfolyamon devizahitelétől, amennyiben azt a 19 ezer szerződést is lezárják, amelyet februárban fizetnének ki. Bár a kormányfő tegnapi évértékelésekor minden egyes hitel mögé többtagú családot feltételezve félmillió ember megsegítéséről beszélt, valójában a hajrában kevesebben éltek a lehetőséggel, mint ahogy azt a korábbi politikusi nyilatkozatok, felügyeleti és a banki prognózisok alapján gondolni lehetett, s ahogy blogunk is feltételezte.
A szektorbeli és a felügyeleti várakozások alapján – piaci árfolyamon számolva - akár 2 000 milliárd forint összegű végtörlesztés is benne volt a pakliban, aminek alapján közel 500 milliárd forintra rúghatott volna a bankokat terhelő veszteség. Nos, ez most már bizonyosan nem következik be, hiszen ha az előjegyzett végtörlesztések is mind lezárulnak, akkor is összesen 1218,7 milliárd forintra rúg majd a kedvezményes fix árfolyamon letudott zömmel frankalapú lakáscélú kölcsön. Ez pedig a PSZÁF közleménye szerint azt jelenti, hogy a hitelintézeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál meglévő összes devizaalapú lakáscélú kölcsön 19 százalékát fizették vissza.
A csupán fedezetüket igazoló, és a végtörlesztést februárban lebonyolító ügyfelek száma is jócskán elmarad a százezres tömegeket vizionáló forgatókönyvektől, ugyanis csak 19 ezren várnak még sorukra. A hatalmas különbséget elsősorban a köztisztviselők dugába dőlt kedvezményes végtörlesztése magyarázza, ezen felül azonban nyilván szerepet játszott benne az is, hogy egyszerűen elfogyott a pénz, illetve a potenciális ügyfél. S bár január valóságos hitelboomot hozott a devizahitel-kiváltásban, a forinthitel mégsem volt mindenki számára elérhető (hitelképességi problémák miatt). Nem kizárt az sem, hogy sokan utána számoltak és belátták, a mostani forint-kamatszinteken mégsem éri meg eladósodni, pláne ha jön az ötéves kamatkedvezményes árfolyamgát-konstrukció.
Bár a végtörlesztési mérleg immár csaknem végleges, van egy rendkívül fontos kérdés, amelyre továbbra sincs meg a válasz. Honnan is volt pénz az adósságok gyors kifizetésére? Csak találgatások vannak, a decemberi – a novemberihez képest már rosszabb képet mutató – betéti statisztikákon alapulva a PSZÁF szóvivője tegnap a banki betétek felszámolását, a befektetési jegyek és az életbiztosítások visszaváltását, ingatlaneladásokat és külföldről hazahozott pénzeket emlegetett. Több elemző ugyanakkor a januári betéti statisztikákat várja (február végén teszi majd közzé a jegybank) mondván, ha eddig nem is volt durva csökkenés, majd ezen meglátszik. Csakhogy közel sem biztos, hogy amit majd a januári számokon látunk, az bármit is megmagyaráz majd. December végén és január elején ugyanis többek visszajelzése szerint tetemes mennyiségű befektetést és betétet likvidáltak, de közel sem biztos, hogy a végtörlesztés miatt. A szomszédos országokból érkező hírek szerint ezek jelentős része – az országban időlegesen megingott befektetői és megtakarítói bizalom miatt – határon kívülre vándorolt. Lehet tehát, hogy méretes visszaesést jeleznek majd a januári betéti és befektetési statisztikák, ám ennek oka többféle is lehet, nem csupán a végtörlesztés.
Az igazság kiderítése azonban kevesek érdeke. így viszont továbbra sem lehet majd tisztán látni, hogy a felvett mintegy 207 milliárd forint összegű hitel mellett pontosan milyen forrásokból tudott január végéig mintegy 100 ezer háztartás hirtelenjében több mint 860 milliárd forintot mozgósítani.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek