Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) bank (48) Bank (1) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) Brüsszel (2) brüsszel (1) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurózóna (1) eurozóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) mol (1) MOL (4) Mol (2) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) OTP (1) otp (2) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) takarék (1) Takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

Hajrát hozott január?

2012.02.03. 12:10

Hamarosan robban a végtörlesztési bomba

Mire a hétvégi havazásból kivakarja magát az ország, várhatóan az is kiderül, mennyit nyertek a végtörlesztők – és ebből adódóan mennyit is vesztett a hazai bankrendszer a végtörlesztésen. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis hét elejére ígérte a januári adatokat. Mindez leginkább azért érdekes, mert míg tudható, hogy december végéig közel százezer devizaalapú ingatlancélú kölcsönt törlesztettek kedvezményes fix árfolyamon, addig egyelőre fogalmunk sincs, hogy a végtörlesztési hajrá utolsó hónapjában, nevezetesen január 30-ig még hányan nyújtottak be igazolást a törlesztéshez rendelkezésre álló fedezetről.

Több jel szerint is nagy hajrá volt, ahogy ez más téren is szokásos. Az egész kgfb-kampányt, a magán-nyugdíjpénztári bennmaradást és a többi sorban állós, türelmetlenkedős, utolsó pillanatos népnemzeti társasjátékot mintha csak nekünk találták volna ki. Nincs az a vesztésre álló nemzeti vízilabda válogatott, amelyik úgy tudna hajrázni, mint a hivatalos ügyeit intéző magyar kisember, különösen, ha nem csak adminisztrációról, hanem pénzről van szó. Márpedig itt súlyos pénzekről beszélünk, és a második harmad végén a végtörlesztők-bankok állás 468:174 volt (milliárdban), mármint 468 milliárdot fizettek a fix árfolyamon törlesztők, míg ezen a bankrendszer 174 milliárdot bukott.


Most csak az a kérdés, hogy az utolsó hetek felpörgést hoztak-e, vagy voltak-e olyan tényezők, amelyek eltérítették kedvezménytől megbabonázott tömegeket – ha nem is a bankfiókoktól, de legalábbis a végtörlesztéses konstrukciótól. Hogy ez nem csak minket érdekel, jól mutatja az a már január 5-én kiadott PSZÁF közlemény, melyben a pénzügyi felügyelet az utolsó egy hónapban rejlő bizonytalanságra hívja fel a figyelmet: „A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Ez jelentős bizonytalansági tényező a hitelező szektornak az elkövetkező időszakban.”

A „jelentős bizonytalansági tényező” valóban aggasztó voltát mi sem jelzi jobban, minthogy a felügyelet a fenti megállapítást követően január 13-án határozatban rendelte el a bankoktól és a hitelintézetektől, hogy rendkívüli adatszolgáltatás keretében heti gyakorisággal jelentsék hányan igazolták, hogy van fedezetük a végtörlesztésre. Ha beválik a felügyelet prognózisa, akkor a december végi (piaci árfolyamon) 642 milliárdnyi végtörlesztési volumen január 30-ig akár kétezer-milliárdra is nőhetett, beigazolva azt a korábbi bankszövetségi nyilatkozatot, mely szerint az egész program 500 milliárd forint körüli veszteséget okozhat a hazai bankrendszer számára – vagy ekkora nyereséget a végtörlesztők javára – ez ugyebár nézőpont kérdése.  Banki elemzők ennél kisebbre, 400 milliárd forintra becsülik a várható lakossági nyereséget/banki veszteséget, abból kiindulva, hogy a legfürgébb végtörlesztők azok lehettek, akiknek a legtöbb nyereséget hozta az akció, így a bankok egy-egy visszafizetett hitelen elszenvedett vesztesége is csökkenhet a végső határidő közeledtével.

Van azonban egy tényező, amely még a nemzetközileg csodált nemzeti hajrázási képességet is le tudja győzni. A forrás hiánya. Mert nem mindenki tud hirtelen egy nyaralót eladni, további jelzálogot tenni a házára (különös tekintettel az időközben módosuló jelzálog-szabályokra), hitelt felvenni, vagy kölcsönkérni a rokonoktól. Ezzel azonban jelentősen ellentmond az a több helyen (többek között itt a blogban is) leírt vélekedés, mely szerint a végtörlesztés csábító hatására korábban elképzelhetetlen mennyiségű készpénz jelent meg a rendszerben, ami akkora párnacihát feltételez, amellyel kevés ország büszkélkedhet.  Legalábbis a statisztikák a pénzbeáramlásról ezt mutatják: a végtörlesztések több mint 80 százaléka nem a kedvezményes kiváltó hitelekből érkezett december végéig, hanem „az ügyfelek saját megtakarításaiból.” Ez az arány persze januárban más is lehetett. Vannak jelek, amelyek szerint az év első hónapjában jelentősen nőtt például a takarékok által devizahitel-kiváltásra folyósított hitel.

A végtörlesztési rohamot valamennyire persze visszafoghatta egy másik csodafegyver, az új árfolyamgát. Egyre többen kalkulálják úgy, hogy az áprilistól elinduló árfolyamgátat jól kihasználó adósok összességében nagyobb nyereségre tehetnek szert, mint a hitelből végtörlesztők, akik az árfolyamkockázatot kamatkockázatra cserélik. Persze leginkább azok, akik korábban sem azon dilemmáztak, hogy törlesszenek, vagy inkább rezsit fizessenek.  Ők például foghatják a szabaddá váló, mondjuk havi húszezer forintjukat, és betéve egy lakás-takarékpénztárba, még évi 72 ezret kapnak is állam bácsitól az egész tetejébe. Persze ezen nem lehet még aznap vagy abban az évben új házimozit venni, de ha már a talált pénzhez még hozzádobnak egy keveset, akkor ne legyünk telhetetlenek. És akkor most nem vesszük sorra a többi pénzcsinálási konstrukciót, melyek a havi rendszeres megtakarítás alapján elérhetővé válnak a nélkül, hogy egy nagyobb összeget ki kellene gyorsan csavarni a rokonok kezéből azzal, hogy majd becsszó visszafizetem.

Mindez persze fikció, s nem biztos, hogy be is igazolódik. Ha másért nem, akkor azért, mert a nagy nemzeti adócsalásból befolyó és a nagy nemzeti párnacihába beletuszkolt dugipénzeken csücsülők az eddigi track record alapján nem nevezhetők kimondottan szofisztikált pénzügyi befektetői körnek. Miért pont most változnának meg?

Tehát marad az alaptézis: a végtörlesztők hada beborítja a bankokat, mint a fővárost az éjfélre várt havazás.

 

survey services

 

 


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr534058983

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Soha ne emeld a fejed a vályúnál magasabbra! 2012.02.03. 14:10:45

Nem tudom, hogy csak a jelenlegi helyzet miatt érzem egyre inkább így, vagy valóban helytálló az a megfigyelésem, hogy Magyarországon igazából két évtizede senki, akinek van beleszólása a dolgokba (nem a szavazati jogra gondolok, mert az ugye egyértelm...

Trackback: Így mentené meg az eurót Soros 2012.02.03. 14:03:34

Az eurozóna válságára kínál megoldást Soros György az új könyvében, amelyet az európai és amerikai pénzügyi válságról írt. Soros sokat hangoztatott nézete, hogy az euró az egy elhibázott, félig befejezett álom, hiszen a közös pénz mögött nem áll közös ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Annyi lett hirtelen itt a bankszakember, hogy csak na. Csak az a baj, hogy mindegyik a Selmeczitől tanulta az okosságot. Az az egy viszont biztos, hogy ezek a bankok jelenleg alig, vagy kitermelhetetlen kamattal nyújtanak hitelt a vállalati szektornak. Nesze neked bármiféle növekedés, beruházás. Az egyetlen kitörési lehetőségből, az oktatásból meg szedik ki a pénzt.
@CyberPunK: nem lenne hulye otlet, de a jelen formajaban nem jo nekik sem. Ugyanis azok tudtak vegtorleszteni, akik valoszinuleg egyebkent sem buktak volna be, de a vegtorlesztesek okan megvasarolt nagymennyisegu kulfoldi valuta gyengitette a forintot, ami miatt a maradek hiteles meg nehezebben fizeti a hitelet, ergo novekszik a bankok kockazata.
@Gazz:
"Meg tessék inkább Takarékszövetkezeteket használni bankkártya nélkül, mert az olyan kényelmes és olcsó.
"

2004 óta Takarékszövetkezetnél vezetem a vállalkozásom számláját. Azóta van hozzátartozó dombornyomott bankkártya is. Vagy az valami másik bankon keresztül megy? Világosíts fel, komolyan kérdezem!
@janper: Azok végtörlesztettek jellemzően, akik a pénzüket előszeretettel menekítették ki külföldre az elmúlt egy hónapban. Szerinted fizettek volna államcsőd esetén törlesztőt? Így az a pénz nem külföldre ment, hanem a bankba.
@CyberPunK: a vegtorlesztok szamahoz kepest nagyon kevesen vittek ki a penzuket kulfoldre (a kulfoldre menekites csak a forumokon volt nepszeru, a valosagban relative kevesen leptek meg). Allamcsod eseten a torlesztot ugyanugy fizetni kellene, az allamcsod nem jelent automatikusan anarchiat.
@Gazz: Na ez kb. olyan, mintha azt írtad volna, hogy az EU minden országot felvirágoztat, nélküle lehet visszatérni a kőkorszakba.

Bank és bank között nagy különbségek vannak.

Amúgy kb. 8 éve takarékszövetkezetben (kb. 1 éve már bank) van a pénzem. Induláskor kaptam bankkártyát és netbankot.

Egyetlen egyszer nem volt velük problémám, hitelkártyákat sem akartak ráms ózni, főleg nem zsarolással.
A takarékszövetkezetek kártyáját nagyon kevés bankautomatában tudod olcsón használni. Ezekben a szövetkezetekben rendszerint kevesebb a kamat, és nagyobb a jutalék.
A takarékszövetkezet csak a betétesek pénzéből gazdálkodik, nem vehet fel bankközi kölcsönt, és ezért a bankok által működtetett zsiró rendszerhez is drágábban férhet hozzá.
Ez a zsiró ez egy ilyen pénzposta jellegű dolog, csak elektronikusan megy. Ezen keresztül mennek a bankok közti tranzakciók, meg tudtommal az automaták is ezen keresztül intézik a dolgokat.
Azért úgy lenne korrekt a dolog, ha azt is tudnánk, hogy mekkora profitot zsebeltek be a bankok azon időszak alatt, ami óta a deviza hiteleket folyósították. Más szóval egy bevétel-kiadás egyenleget. Vajon ezt miért nem közlik?
Istenem, ennyi félművelt, pénzügyi analfabétát...
De persze teli szájjal sikongatnak örömükben.

Persze, a bankok valóban túlzó extraprofittal működtek, és ezt valóban szabályozni is KELLETT VOLNA.

E helyett jött ez az idióta végtörlesztés, aminek makrogazdasági következményeit (forint árfolyam, CDS felár, visszafogott vállalati hitelezés, lassuló gazdasági növekedés) MINDANNYIAN nyögni fogjuk.

Még én is, pedig nem is volt devizahitelem.

Ráadásul az igazán rászorultakon nem is segített, mert leginkább azok tudtak végtörleszteni, akiknek amúgy is volt némi plusz tőkéje.

De örüljetek csak, buta tudatlanok.
@Gazz: Viszont a számlavezetési díjak jóval olcsóbbak voltak akkoriban, mint a kereskedelmi bankoknál. Kp-t meg úgyis csak a bank saját ATM-jéből veszek fel, azt is csak korlátozottan.
@Gazz: Bocs, akkor jól értettem, hogy a magyar bank, aki kölcsönt adott, nem rendelkezett fedezettel, nem volt elég rendelkezésre álló befektetettt tőke nála, ezért fordult pl. svájci bankhoz ? Majd az ott felvett pénzt adta tovább magyar adósnak extra profit reményében, kikötve a szerződésben, hogy őt aztán semmilyen kockázat sem terheli ezért ? Jaj de sajnálom őket.
A következő életemben biztos bank szeretnék lenni !!!!
(Nem, nem végtörlesztettem, és nem értek egyet a visszamenőleges szerződésmódosításokkal, jogalkotással, a bank részéről az egyoldalú módosításokkal, kamatemelésekkel. Ennyi erővel a befektetett pénzemnél tájékoztatom a bankot, hogy a következő hónaptól kezdve a elkötött tőkém után 1 %-kal több kamatot fizessen.
Az ilyen hitelszetződéseket már a kezdetektől átgondoltabban kellett volna szabályozni.)
@Cubase: Elméd fényessége beragyogja tudatlanságunk szürke egét. De, te is csak közhelyeket pufogtatsz. Az, pedig nem igaz, hogy csak azok végtörlesztettek, akiknek plusz tőkéjük volt, sok családnak kellett összefogni és végső tartalékaikat összedobni.
@szemtanú: Azért, mert ha valaki 2 milliárdot keres tíz év alatt, akkor úgy érzi, hogy összedőlt a világ, ha két évig csak 100 milliót.
@Joebacsi70: Ezt amúgy én se értem már jó ideje, hogy mitől bank az a szervezet, aki nem tőkét helyez ki, hanem lényegében csak egy közvetítő a folyamatban. Valahol nem kerek itt valami.
@Cubase:
"Még én is, pedig nem is volt devizahitelem."

Akkor én is beleszólnék. Gondolom nem vagy tüdőrákos sem, mégis fizeted annak a műtétjét, aki az.

Az is lehet, hogy autód sincs, mégis részt veszel az utak építésének költségében, hidd el.

És a többi és a többi.

Nekem sem tetszik sok szempontból, nekem is elegem van az utóbbi húsz év politikai vezetéséből, de ezt hívják demokráciának vagy mi.
@Joebacsi70: Szerintem most nagyon jó egy kicsit hergelni magad, de amikor valaki hitelt vesz fel, akkor örül hogy kap. Ki lehetett volna bárkinek menni közvetlenül svájcba, és ott kérni hitelt, valszleg az igénylők nagyrészét elhajtották volna a p...ba.
Úgy csinálsz, mintha ez a hitel arról szólna, hogy direkt rabszolgasorba taszítsa az embereket. Ezek a hitelek lakásokat teremtettek magyarországon, sok embernek az építőiparban így lett munkája, sok embernek így lett lakása.
Ha nincs hitel, akkor nem lenne lakásuk most sem.
Ez az egyik.
A másik az, hogy mindenki boldog volt a válság előtt, hogy bazze de kevés kamatot kell fizetnem a forinthitelesekhez képest.
Én nem vettem fel hitelt, mert nem vagyok olyan, aki kockázatot vállal húsz évre. Más meg ilyen. Te akarod megmondani nekik, hogy mit csináljanak?
@Gazz: "Én nem vettem fel hitelt, mert nem vagyok olyan, aki kockázatot vállal húsz évre. Más meg ilyen. Te akarod megmondani nekik, hogy mit csináljanak?
"

És tedd még hozzá ,hogy abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy ezt megteheted. De volt, aki nem.
@szemtanú: értem, ez akkor nem plusz tőke, ugye?
Feljelenteni !!!
Amikor 2006 szeptemberében 69,4 millió svájci frank névértékű kötvényt bocsátottak ki H.vásárhelyen, és az adósságot megtestesítő papírokat az Erste vette meg az önkormányzattól, a lépés az akkori 174 forintos frankárfolyamon 12 milliárd forint többletforrást jelentett a városnak.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es jelentése szerint a város Lázár megbízásából 2007. szeptemberében és októberében hatszor kötött devizaeladási ügyletet, ezekkel összesen 187 millió forint árfolyamnyereséget és opciós díjbevételt zsebelt be az önkormányzat.

A NYERESÉGET MIÉRT NEM PRÓBÁLTA MEGOSZTANI, ELFELEZNI ez a jellemtelen, sz.rjankó?

A kötvénykibocsátásból eredő kockázatokat (ilyen például az árfolyamkockázat vagy a kamatlábkockázat) mindig a kibocsátó vállalja, ezért kedvezőbbek és rugalmasabbak a kötvény feltételei, mint egy „sima” hitelnek. Ezért ezt normális esetben a bankok sem átvállalni, sem megosztani nem tudják és nem is szokták, de a határidős devizaügyleteken elért nyereségből sem kaphatnak. Ráadásul az, hogy a forintgyengülés miatt egy önkormányzatnak a kötvény visszaváltásakor többletköltsége van, nem jelent a banki oldalon extranyereséget.

Ilyen a sunyi fideszes gondolkodás, a jó az nekem jár, a rosszért meg más a felelős!

Budai kopó Gyula azonnali vizsgálatot és függesszék fel Lázár „hazárdőr, sz.rjankó” Jánost!
Valami értelmes cikk van erről az árfolyamgátról? Ha 180 feletti CHF árfolyamon vettem fel a hitelt, akkor jár valami? Cumin kívül.
@CyberPunK: Hogy mitől bank egy bank, az szerintem nem a Te definícióid szerint van meghatározva.
A bank az egy olyan szervezet, amelyik azoknak a pénzét akiknek van felesleges, eljuttatja azokhoz, akiknek kell. A pénz tulajdonjoga nem változik, tehát vissza kell fizetni, de használni lehet.
Ennek a tevékenységnek a díja a kamat.
Az a pénz, amit kirak hitelbe, sok forrásból jöhet. Lehet a betétesek pénze, lehet egy másik banktól felvett hitel, lehet a bank sajáttőkéje, lehet még egy csomó dolog. A bank az áramlást koordináló szervezet. Te mint egyszerű magánszemély ezt nem tudod megoldani egyedül, egy bank infrastruktúrája viszont alkalmas rá.
@közlekedési bűnöző: hmm, szerintem NEM ezt hívják demokráciának.

Amúgy semmi problémám a közteherviseléssel, de ez pont hogy nem az.
@szemtanú: ugyan mik azok a közhelyek, amiket puffogtattam?
Szerintem pont hogy tényekről beszéltem.
@közlekedési bűnöző: Ez értékrend kérdése. Nekem elég volt a panel addig, amíg össze nem gyűlt a pénz egy másmilyenre.
Másnak meg nem elég. Én ebbe nem akarok beleszólni, mindenki a saját sorsa kovácsa. A lényeg az, hogy a döntéseinkért felelősséget kell vállalni.
@Gazz: Azért szentté ne avasd már őket. :)

Amúgy egy kérdés: azt a kezdő panelt anyuék dobták össze, vagy otthonlakás mellett spóroltad össze pár év alatt, esetleg egy albérletben tudtál még félretenni rá?
@bigthereal: Ez a CHF hiteles dolog mindenképpen 3 szereplős játék és mindegyik szereplő hunyó volt! Az egészet a bankokra kenni kicsit egyoldalú!
@Cubase: "hmm, szerintem NEM ezt hívják demokráciának."

Mindenesetre a demokrácia folyományának tekinthetjük a közteherviselést.

Svájciak mondták nekem Svájcban, hogy az ott élők 1%-ának retoromán az anyanyelve. Mégis minden iratot, pénzt , akármit ugyanúgy lefordítanak retorománra mint németre, olaszra vagy franciára, mert a négy hivatalos nyelv egyike a retoromán. Ők erre aszonták, hogy a demokrácia drága dolog.
@TrueY: Miért, az hogy az elmúlt 3 évben csak az adós vitte el a balhét és csak ő volt a hunyó az korrekt volt eddig?
@Gazz: Akkor már csak az a kérdés, a svájci bsnknak is volt annyi tőkéje, amit ki tudott helyezni ? Netalán ő meg a magyar banktól vett fel ehhez forinthitelt, ohgy frankosítsa, majd odaadja a magyar banknak, aki forintosította ?
De behelyettesíthetem a magyar bankot egy osztrák, török vagy akár ciprusi bankkal is.
Van annyi fedezet a Föld egészét tekintve, amennyi hitelt kihelyeztek, kihelyeznek a bankok globálisan ? Esetleg ez az egész már csak egy virtuális játék a számítógépeken?
@CyberPunK: Ugyan közöd nincs hozzá, de barátnőnél laktam, és félretettem, meg örököltem. Akkor még harmadannyiba kerültek a panelok.
Nem vágom, hogyan jött ez össze neked, hogy szenté avatom a bankokat.
Leírtam a működésüket. Valamit nem értettél?
@Cubase: Ha, az plusz tőke, hogy az önkéntes nyugdíj megtakarításomat odaadom a gyermekemnek a törlesztésre és utána majd nekem törleszt- kamatmentesen- akkor igazad van.
Pl:"végtörlesztés, aminek makrogazdasági következményeit (forint árfolyam, CDS felár, visszafogott vállalati hitelezés, lassuló gazdasági növekedés) MINDANNYIAN nyögni fogjuk.

Még én is, pedig nem is volt devizahitelem."
ezek nem kizárolagosan a végtörlesztés miatt vannak, de hidd azt, ha akarod.
@Gazz: Azt az eddigi hozzászólások miatt írtam.

Ezek szerint aki nem örököl és nem tud lakni barátnőnél ingyé' az dögöljön meg?
@Joebacsi70: A svájci bankoknak horribilis mennyiségű tőkéjük van.
Ha valaki svájci bankba rak pénzt, az meglepődve tapasztalja, hogy alig kap kamatot, ellenben a jutalékok nagyok.
Mégis odaviszik a pénzt, mert anonim. Az utolsó anonim hely a földön.
Te is tudod, én is tudom, fekete pénzek.
Namost a jó svejciek azért keresni is akarnak a dolgon, ezért kínálgatják ezt a fekete pénzt alacsony kamat mellett mindenkinek. Kovács Jánosnak nem, de mondjuk a CIB banknak igen, mert a CIB bank hitelképes, Kovács Jani meg nem, mert csóró. Cib meg továbbadja ezt a pénzt Kovács Janinak, mert ő helyi bank, jobban tud Kovács Jánosra figyelni.
@bigthereal: @Sir Galahad:
A banknak az árfolyamváltozáson nem volt nyeresége! Az árfolyamkockázatot a hitelfelvevő vállalta. A bank nyeresége a kamatmarzs.
@CyberPunK: Ez a te álláspontod, mert itt te vagy bankellenes.
Szerintem döntse el, hogy albérletezik tovább, vagy hitelt vesz fel.
Az én álláspontom szerint ezt megteheti, a tied szerint nem. Mert szerinted a bank rossz.
Ja persze gondolom az is opció, hogy emeljünk adót, és az állam vegyen neki.
Na ez az, amit abszolúte nem támogatok.
@közlekedési bűnöző:
Ha teszem azt, a lakosság egy része pilótajátékban elveszítené a házát, akkor a többi, akik közül sokan hiába magyarázták az átverteknek, hogy vigyázzanak, még ők voltak hülyének nézve, jogos ha rá kártalanítják a pilótajátékosokat?
@Gazz: tudom, az öröklést mindig megelőzi egy szomorú esemény. Én bízom benne, hogy erre nálam még nem kerül sor.
(az öröklésre értettem)
A barátnőnek honnan volt a külön lakása, háza ? Ő is örökölt előtte ?
Tudom, semmi közöm hozzá, vedd költői kérdésnek.

Szerintem az átlegember, átlagfizetéssel, és az átlagon felüli (nem extrém, kiugró) fizetés sem elég arra, hogy akár 10-15 év alatt össze tudjál rakni egy lakásra, házra valót.
@közlekedési bűnöző:
"Mindenesetre a demokrácia folyományának tekinthetjük a közteherviselést."

Milyen közteherviselésről beszélsz? Akkor ha veszek részvényt és bukok rajta, majd az állam engem is kártalanít? Vagy ahhoz legalábbis hitelre kell vennem azt a részvényt? Mint Lézer Jani a vásárhelyi kötvényekkel?
@Gazz: Nem vagyok bankellenes, csak szeretném ha ugyanúgy működne itthon is egy bank, mint pl Belgiumban vagy Romániában.
@Joebacsi70:
Ami lényeges, hogy aki 10-15 év alatt nem tud összedobni egy házra valót, az 20 év alatt kamatostul nem tud kifizetni egy lakáshitelt. De voltak közülük, akik mégis megpróbálták...
@Joebacsi70: Az alacsony fizetésről nem a bankok tehetnek, tehát ezt nekik felróni szerintem nem korrekt.
A forinthitel kamatának is döntő része a jegybanki alapkamat, nem a kerbankok döntik el. Egyszerűen ilyen a gazdaságunk. Ha megfigyeled a környező országokban sem gyökeresen más a helyzet. Ausztriát leszámítva, de nekik van 40 év fórjuk.
@CyberPunK:
Sok-sok bérlakás kellene ebbe az országba.
@Gazz: A (pl.) CIB bank miért fizetőképesebb, mint Kovács Józsi, ha a CIB Bank azt a pénzt Kovács Józsinak adja oda egy az egyben ? Meg Szabó Károlynak ? Esetleg Kis Gusztávnak ? Ezt az egyszerű lépést miért teheti meg Magyarországon egy hitelközvetítő a CIB bank és Kovács Józsi között ? A CIB miért bank és miért nem "csak" hitelközvetítő ?
@CyberPunK: Ugyanúgy működik.
Ausztriában is sokan szívnak a frankhitellel.
Ez a válság miatt van, nem a gonosz bankok miatt. Amíg nem volt válság, nem érezted szívásnak.
@Joebacsi70: Mert a CIB iránt megvan a bizalom. Pld. van egy óriási anyabankja, és ha a CIB megszorul, mert az említett emberek nem tudnak fizetni, akkor az anyabank majd kisegíti.
Másrészt a CIB banknak a kamatokból van saját jövedelme, és az Kovács úr vagyonához képest óriási összeg. Nem minden Kovács úr bukik be, és valószínűleg amennyi bebukik, annyit a CIB még le tud nyelni.
Ez az egész bizalmi kérdés. Mint ahogy az is, hogy pénzért dolgozol, mert bízol abban, hogy a pénzért majd kenyeret adnak a boltban.
@Zabalint: "Sok-sok bérlakás kellene ebbe az országba."

De nincs.

"Amíg nem volt válság, nem érezted szívásnak."

Addig is tisztában voltam vele, hogy mennyivel többet fizetek ugyanazért a szolgáltatásokért (és most nem a frankhitelekről beszélek), mint más EU polgár.
Kicsit nem ide kapcsolódik, de úgy látom, hogy nagy koponyák jöttek itt össze, ezért megkérdem: hogy lehet az, hogy 3 hónap alatt kevesebb, mint 50 chf-fel csökkent a hitelem tőkerésze, úgy hogy emelett kb. 120-130eFt törlesztőrészletet fizettem? 2011 utolsó három hónapjáról van szó, ebbe az időszakba esik bele a 20 éves futamidő 5. évének letelte. A bank nem tudott választ adni a kérdésemre.
@Zabalint: Oké, tehát nincs nyeresége a banknak az árfolyamváltozásokon. A kérdés ezek szerint továbbra is aktuális: miért beszélnek a bankok veszteségről, ha egyszerűen alacsonyabb árfolyamon törleszt az ügyfél az épp aktuálisnál? Akkor ez kb. mindegy, nem?
Köszönöm a segítséget, én csak a folyamatot magát szerettem volna megérteni, és azt, hogyan lehet tőke és kockázat nélkül meggazdagodni!
Ebből ugyanis az a végkövetkeztetésem, hogy a magyar bank egy hitelközvetítést vállat, nem egyszeri ,hanem folyamatos jutalékért.
Tényleg, mi történik, ha a magyar bank nem tudja fizetni a svájci banknak a felvett kölcsönét, mert mondjuk Kovács Józsi nem fizet?
Természetesen "emelett" helyett "emellett" olvasandó.
@CyberPunK: Az az országkockázat miatt van.
Az országkockázati felár egy mutató, amit a svájci bank rárak az alapkamatra, mikor hitelt ad. Hollandiánál ez kevés, mert erős a gazdasága. Magyarországra ez most olyan 4-5% mert Matolcsy van, és benne senki sem bízik a nyugati országokban...
Ha ez vigasztal, a görögöknél ez olyan magas, hogy nem tudnak hitelt felvenni.
@Gazz: Félreértettél, én számlavezetési és egyéb (készpénzfelvétel, sms szolgáltatás, etc) díjakra gondoltam. Ahhoz semmi köze az országkockázathoz.

De ha ennyire a hitelek körül akarsz maradni, akkor még egy példa: miért állambácsinak kellett szólni, hogy esetleg középárfolyam kéne számolni a törlesztőt? A bankok mindent elkövettek az elmúlt 20 évben, hogy megkapják a tisztességtelen jelzőt. Bár ez szinte minden szolgáltatóra igaz hazánkban.
@CyberPunK: középárfolyam-középárfolyamon, gondolom még sok elütésem lehetett, és még lesz is biztos
@Joebacsi70: Kérdés, hogy hány Kovács nem fizeti. Van egy szint, ami felett a bank bedől, magyarán csődbe megy. Ilyenkor az anyabank kihúzhatja a szarból, de ez nem szükségszerű.
Ha bedől, akkor bukhat a betétesek pénze is, erről ne feledkezzünk meg.
Mert vannak egy bankban betétesek is! Nálunk főleg forintbetétesek, akik a forinthiteleket látják el pénzzel.
A betétesek pénzének 10%-át kötelező tartalékként az MNB-ben kell parkoltatni.
A betéteseknek is kell kamatot fizetni, tehát ezt a banknak ki kell termelni. Ezért a pénzüket kirakja hitelbe. A betétesek kamatát akkor is ki kell fizetni, ha egy csomó Kovács nem fizeti a hitelét kamatostúl.
Ha sok nemfizető Kovács van, akkor a kamatok magasak, hogy a maradékból ki lehessen termelni a betétesek és a bank saját kamatigényét.
@Sir Galahad:
Ha alacsonyabb az árfolyam, és azon törleszt az ügyfél, akkor semmi vesztesége nincs a banknak. De ha 180-on végtörleszt, miközben 245 az árfolyam, akkor a kettő között le kell nyelnie a banknak a veszteséget. Érted???

De ha nem, elmagyarázom. Én kölcsönkérek Pistától 100 eurót. Veled szerződést kötök, amely szerint neked Ft-ra van szükséged, de euró alapon akarod a kölcsönt, ezért beváltjuk az eurót a mostani 292-es árfolyamon 29200 Ft-ra. Erre eltelik egy év, a megbeszélt 5% kamatra kérném vissza tőled a pénzt, azaz 105 eurónak megfelelő Ft-ot, hogy kifizessem a Pistát, aki nekem 3%-ra adta, azaz 103-al lógok neki(2% a kamatmarzs, az én bevételem ebből). De ekkor már 320 az euró, te viszont csak 30660-at akarsz nekem fizetni, ami 292 euróra van számolva, pedig nekem a Pistának 32960 Ft-nak megfelelő eurót kell kifizetnem ezen az árfolyamon. Tehát ha te 292-es árfolyamon adod meg, buktam rajta 2300 Ft-ot.

Ami ebben a példában lényeges, hogy Te vagy aki vállalta az árfolyamkockázatot, nem én. Persze a példa leegyszerűsítő, mert egy 20 éves hitelnél elég sok Pista van rövidebb futamidejű hiteleket adva.
@CyberPunK: Amíg a törvények engedik, addig a bank kihasználja a lehetőségeket. Nálunk szarabb a szabályozás, mint Hollandiában.
Miért állambácsinak kellett szólnia?
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet. Hát kinek kellett volna szólnia ha nem az állambácsinak?
Normális törvényeket kell hozni. Ez az állam dolga, nem a bankoké.
A bank profitra törekszik, ez is egy üzleti vállalkozás, mint egy pékség.
Mondjuk sokan jótékonysági intézménynek nézik.
@Sir Galahad:
De ha tényleg komolyan gondolod, vennék tőled 180 Ft-ért svájci frankot nagy mennyiségben. Jó biznisz ez neked?
@CyberPunK: A számlavezetési díjak mértéke azért alacsonyabb Hollandiában, mert ott nagyon sok bank van, és erős a verseny. Nálunk nincs olyan sok bank, és nem annyira erős a verseny, hogy leszorítsa az árakat. De pld. a Cibnél van ingyen vezetett számla.
@Gazz: Én azért megvakarnám azt is, hogy mennyi köze volt a banklobbinak a szar törvények megalkotásában. Nézd, szerintem tudod te is, hogy ez össznemzeti játék, és van épp elég vaj a bankok füle mögött is. Ezért nem sajnálom őket. Állambácsi a másik oldal.
@Zabalint: Jogosnak nem jogos, de valószínűleg kártalanítják őket valamilyen formában. Mondtam, hogy nekem sem tetszik, de ez van.
@Gazz: Lófaszt, nálunk kartel van, csak valahogy sose tudták ezt bebizonyítani egyik szolgáltató szegmens esetén sem. Mintha nem is akarták volna, de biztos csak rémeket látok.
@CyberPunK: Nagyon jó helyen kapisgálsz, Csányi Sándor biztosan sokat tudna erről mesélni részegen.
@CyberPunK: Nagyon jó helyen kapirgálsz! Csányi Sándor erről sokat tudna mesélni részegen.
Közvetlen összefüggésben van a dolog a pártfinanszírozással.
@Zabalint: "Milyen közteherviselésről beszélsz? Akkor ha veszek részvényt és bukok rajta, majd az állam engem is kártalanít? Vagy ahhoz legalábbis hitelre kell vennem azt a részvényt?"

Csak összeg kérdése. Nézd meg a Malévot! Most jutott finisbe az elkótyavetyélése. :-)
@szemtanú: "ezek nem kizárolagosan a végtörlesztés miatt vannak, de hidd azt, ha akarod."

Ilyet írtam volna, hogy KIZÁRÓLAG a végtörlesztés miatt vannak? Nem hinném. Légyszíves olvasd el figyelmesebben.

Az viszont, hogy a végtörlesztés igen nagy mértékben felerősítette ezeket a folyamatokat, az tény. És ezek mindenkire, az egész gazdaságra hatással vannak, igen súlyos következményekkel.
@Joebacsi70:

"Köszönöm a segítséget, én csak a folyamatot magát szerettem volna megérteni, és azt, hogyan lehet tőke és kockázat nélkül meggazdagodni!
Ebből ugyanis az a végkövetkeztetésem, hogy a magyar bank egy hitelközvetítést vállat, nem egyszeri ,hanem folyamatos jutalékért.
Tényleg, mi történik, ha a magyar bank nem tudja fizetni a svájci banknak a felvett kölcsönét, mert mondjuk Kovács Józsi nem fizet? "

SZVSZ ne ilyen fórumon próbáld megszerezni az alapokat.
Itt a net, a Google, egyszerű lesz.
Kulcsszavak: bankrendszer, hitelezés, pénzteremtés!!, multiplikátor hatás.
@Gazz:
"Amikor felvettél egy frankhitelt, akkor a bank is felvett egy hitelt. Ő frankban vette fel egy svájci banktól, Te meg itt megkaptad forintban. Gyakorlatilag egy kinti bank hitelét továbbította neked, csak közben forintra váltotta, meg rárakott kb 2-3% hasznot.
A bank hitelét ugyanúgy vissza kell fizetni a svájci, vagy német, vagy stb banknak, mint neked a tiedet."

És tessék mondani neki is lejárt a fizetési határideje?

Nem! Neki nem kell fisszafizetni most semmi, semmilyen veszteséget nem fog realizálni.

Most nem történik más, minthogy a bank megkapja egy összegben a később, részletekben várt pénz majdnem egészét. Majd törleszt akkor, amikor vagy lejár az őáltala felvett hitel (kibocsátott kötvény stb.) vagy kedvezőek az árfolyamok.

Nem történt más, minthogy innentől kezdve nem a lakossági hitelfelvevő van kitéve az árfolyamkockázatnak teljes egészében, hanem a bank. Ami lássuk be nem egy hülyeség, hogy az árfolyamkockázatot nem egyedül a lakossági hitelfelvevő viseli.
@Zabalint:

Majd te is vársz, amíg 292 lesz megint az árfolyam és már nem is buktál rajta. Addig miért fizetnéd vissza? (hacsak nem vagy hülye)

Egy bank valószínűleg jobban ki fogja tudni várni a kedvező árfolyamot, mint Juliska néni.

Ezen kívül biztosan kötött hedge ügyleteket, hogy ne legyen kitéve az árfolyamingadozásoknak. Ha nem kötött, akkor megint csak azt jelenti, hogy szándékosan a teljes kockázatot az ügyfélre akarta terhelni. Nem is érdekelte az ügyfél, hogyan fogja kivédeni az árfolyamkockázatot (Juliska néni nem nagyon fog hedgelni, gondolom)
@'it's cool to know nothing':

"Nem történt más, minthogy innentől kezdve nem a lakossági hitelfelvevő van kitéve az árfolyamkockázatnak teljes egészében, hanem a bank. Ami lássuk be nem egy hülyeség, hogy az árfolyamkockázatot nem egyedül a lakossági hitelfelvevő viseli."

De az. :-)))
egész egyszerűen nem látom be, hogy az egyszerű bankolásban mi az a truváj, amit ne oldhatna meg mondjuk egy város. értem én, hogy amikor nagyon komolyan befektetik a nagyon sok pénzt. vagy nagyon nagy összeget helyeznek ki a gazdaságba, akkor kellenek komoly szakközgazdászok. oké. de a magyar bankrendszer nem ilyen.

szerintem az önkormányzati adósságok egy jelentős részét át kellene venni az államnak. gyakorlatilag szanálni az összes települést. városi bankok kellenek. és persze mellettük nyithat fiókot a piac. a polgár meg majd eldönti, hogy kinél bankol. szerintem ez ügyben város-piac relációban kellene gondolkodni.
@'it's cool to know nothing': Valamit félreértesz. A bank is részletekben fizet a svájciaknak. És a bank nem szokott késni a részletekkel. Ez az egyik.
A másik az, hogy a végtörlesztés esetén ha forinthitelre váltasz, akkor majd rájössz, hogy annak a kamata is simán tud változni.
@Unionist: Érdekes ez a hit az államban. Miután már többedszerre bebizonyította, hogy amit kezel az mind veszteséges, szarul működik, elmutyizzák stb... A Kádáron felnőtt nemzedék, vagy azok gyermekei még mindig hisznek benne. Ez olyan lehet, mint egy vallás. Erre lehet építeni választást az tuti. Erre szokta mondani a haverom, hogy te nézd meg milyen hülye az átlag ember, és az 50% még annál is tudatlanabb.:)))
Gazz, minden tiszteletem, hogy próbálsz fényt gyújtani a sötét agyakban.
@Gazz: Arról nem is beszélve, hogy simán lehet, nem azonos futamidejű kölcsönt vett fel a bank, mint ahogy tovább adta. Lehet most nehezebben jut hozzá pénzhez amivel tudja a hosszú lejáratú hiteleit refinanszírozni. Megjegyzem ennek a költségeit nem kellett volna engedni átterhelni a hitelt felvevőkre. Nem is lennénk szerintem ilyen bajban, mert akkor a bank számolt volna azzal, hogy igen most olcsón tudok felvenni hitelt én is a bankközin, de mi lesz, ha baj van? Ergo ezt a kockázatot be kellett volna építette a hitel meghirdetett kamataiba és így a törlesztő részleteibe, és ezzel előre elrettentette volna azokat akik így még fel tudták venni. Ez állami feladat, a szabályozás kérdése. Most lehetőségük van a tovább terhelésre én úgy tudom. Ez a szabályozás szerintem valamelyest stabilizálta volna a rendszert. Itt érzem a kormányok hibáját. A bankok csak éltek a törvényi lehetőségeikkel, azokra kár haragudni, ez már nem a kommunizmus. Az érdekes az, hogy úgy tudom, ezzel a mai napig nem történik semmi.
@ayeti azaki - távolkeleti segédmunkás:
"lakáshitelt vettem fel, 9 milliót
befizettem cca. 5milliót, majd végtörlesztettem 9 milliót
a banknak ez veszteség?"

Ha a banknak veszteség, akkor a bank béna és megérdemli.

Ha a banknál lévő szakemberek látták, hogy a CHF elszáll, akkor még időben be kellett volna vásároljanak CHF-ből sokat, vagy esetleg EUR-ra váltani a CHF-es hitelt.

Ha nem látták, akkor rossz szakemberek, és megérdemlik a veszteséget.
@C16SE: " Érdekes ez a hit az államban. Miután már többedszerre bebizonyította, hogy amit kezel az mind veszteséges, szarul működik, elmutyizzák stb... A Kádáron felnőtt nemzedék, vagy azok gyermekei még mindig hisznek benne. Ez olyan lehet, mint egy vallás."

Ez főként a keleti blokk törvényi és erkölcsi hátterében működő állami cégekre igaz.

Nézd meg mondjuk az SBB-t! (Schweizerische Bundesbahnen)
Utaztam velük sokszor. A MÁV-val köszönő viszonyban sincs, hidd el!

Szóval nem feltétlenül kellene egy állami cégnek veszteségesnek / szarnak / utasbarátságtalannak lennie.
@Gazz: Kb úgy képzellek el mint valami zombi filmben a pozitív főhőst, ahogy így jönnek feléd csámcsogva a kommentelők, hogy megegyék a barátnődet, meg a panelalbérletedet, te meg kitartasz, és magyarázod nekik, hogy az az agyvelő iránti éhség, ami hajtja őket, az átmeneti, és nem kéne hogy ilyen gonosz tettekre sarkallja őket... Kitartás! :)
A Bankok perelik már az Országot a nemzetközi bíróságon?
@közlekedési bűnöző: Persze, de hát kár a svájci példát emlegetni, mikor kb. 1000 év választ el minket tőlük.
Természetesen a saját országom állami szférájából indultam ki, és azért itt lássuk be elkeserítő a helyzet.
@will: Szegény nagyon kitartóan küzd a sötétséggel. Kalapomat emelem.:)
@C16SE:

www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/080401lenyeges_055.pdf

Itt az OTP mérlege.
Azért tettem be, hogy aki akarja keresse meg a devizahitelek forrását benn.
Azért érdemes, mert akkor látni lehet a nagyságrendeket és rájöttök, hogy a devizahitelek forrása és visszafizetése milyen nagyságrendben zajlik.

Ez itt egy teljesen érdektelen technikai kérdés:

"Arról nem is beszélve, hogy simán lehet, nem azonos futamidejű kölcsönt vett fel a bank, mint ahogy tovább adta."
@MikeBoy: Nekem is ez jutott eszembe róla.:)
@C16SE:
szó nincs az államról. hanem a városról. miért ne lehetne budapestnek egy bankja. persze most nyilván azért nem lehet, mert a főváros is adósságban úszik. ezért kellene szanálni az egészet. és ezek után miért ne lehetnének városi alapítású bankok. ahol a helyi polgárság - nyilván kis összegekben betétet helyezhet el, illetve hitelezhetnek. mi ebben a truváj? mitől bonyolultabb ez, mint fenntartani egy adóhivatalt.

persze mehessen az estré-be is. mert miért ne mehessen. de akkor ők az adminisztráción túl nyújtsanak már bármiféle extrát. tehát az, hogy beteszem a pénzt, és kiveszem az szerintem nem egy piaci termék, hanem ez semmi. egy lófasz. és ezen a lófaszon akarnak extra profitot. ez a probléma. értem én, hogy erre a lófaszra a népnek sorba mind fel kell ülnie, és akkor ne sírjon senkinek a szája. nem kötelező.

szóval nem értem az, hogy az egyszerű bankolásban mi a truváj. és ezt miért ne tudná megoldani a város. aminek persze az államtól (a pártoktól) függetlennek kellene lenni. szóval szerintem kettőnk közül te vagy a kádárista, ha a városon az állam kihelyezett "gyáregységét" érted. a város az a város. az államot be kellene szorítani a főváros belső kerületébe. ott működjön egy slepp. az éppen aktuális pártvezér haverjai. nyilván kell valami cirkusz a népnek. menedzselni kell az államadósságot, nyugdíjrendszert, adminisztrálni kell a társadalombiztosítást. ez az állam dolga nagyjából.

de egy város a legalapvetőbb dolgokat éppenséggel maga is fenntarthatná. azért, hogy a lófaszon ne legyen extra profit. és akkor az erste, és a raiffaisen rögtön nem a népbutító reklámokat tolná. rögtön abban lenne érdekelt, hogy mennél fejlettebb pénzügyi, befektetői kultúra legyen. illetve a polgár, és a paraszt is azt mondaná. ha beteszem a pénzem a városi bankba, akkor nincs reálhozam. akkor be kéne menni valami üzleti, pénzügyi központban. ott azok a nyakkendős emberek mondanak mindenféle okosságot. azt jól megtárgyaljuk az asszonnyal. most is van ilyen. csakhogy a tipikus az, hogy há, hirdették az újságban, meg há, kaptunk egy direkt marketing levelet, há, felvettük a kölcsönt, há a szomszéd is felvette, há majd csak kifizessük valahogy, há igen.

és arról nem is beszélve, hogy mondjuk vidéken nem lenne annyi uzsora. azért nem mert a város bankjától kaphatna valaki minimális hitelt. és ha nem tud fizetni, akkor például közmunkában dolgozhatna. és akkor ugye mindjárt nem arról szólna ez sem, hogy teljen le a négy óra. hanem azt a családot kisegíti a város. és ott a fenntartó meg vállal közmunkát. nem szégyen az. szóval akkor alacsony kamattal igen is ki lehetne húzni ideiglenesen pénzügyi bajba került családok százezreit ebben az országban. és a bankok, főleg az uzsorabankok ezeket az embereket még nagyobb bajba sodorják 40-400% kamat mellett. a városi bank meg azt mondaná, hogy a biztosíték az, hogy a helyhatóságnak joga van az adóst berendelni közmunkára. viszont az meg végső soron menne, mert még mindig jobb, mintha kikapcsolják a villanyt.

nem ragozom tovább. egyezzünk meg abban, hogy seggfejnek tartjuk egymást. végtelen primitív ostoba seggfejnek.
@Unionist: Nem tartalak seggfejnek, csak csodálkozom ezen a töretlen bizalmon, amikor látjuk, hogy a városok is hogy gazdálkodnak a rájuk bízott pénzzel, bevételekkel stb... Mindegy szerintem, hogy a város vagy az állam, pont ugyanolyan a szememben. Kis városokban még esetleg mehet is, de még ott sem hiszek benne.
@C16SE: Ez az egész azért nem működik jól, mert négyévente választások vannak, és aki nem vesz fel hitelt, az 4 év után lófaszt sem tud felmutatni, amivel újraválaszttatja magát. Ennek következtében felvesz hitelt. Ha nyer, akkor még 4 évig jól keres, ha veszít, akkor meg mutogathat arra, akinek vissza kell fizetnie az általa felvett hitelt :-)
@Unionist:

"szóval nem értem az, hogy az egyszerű bankolásban mi a truváj. és ezt miért ne tudná megoldani a város."

Miért városban gondolkodsz?
@C16SE:

"Persze, de hát kár a svájci példát emlegetni, mikor kb. 1000 év választ el minket tőlük. "

Deeeeehhoooogy.... Svájcban az utolsó idegen betolakodó Napóleon volt. Nálunk meg 20 éve lépett le a ruszki. Szóval uszkve 180 év hátrányunk van, ami azért valljuk be még mindig jelentős :-)
@Gazz: sikerult pont a CIBet felhozni, aminek az anyabankja az egyik legbizonytalanabb bank Europaban :).
@CyberPunK: "Miért, az hogy az elmúlt 3 évben csak az adós vitte el a balhét és csak ő volt a hunyó az korrekt volt eddig?"
Mert aláírta ezt a hitelszerződésben, az árfolyam-kockázati résszel együtt? Persze 99.99%-ban olvasatlanul ...
@közlekedési bűnöző: Na ja, kicsit túloztam. Gondoltam mindegy mit nem élek már meg.:)
@Kompli: "Persze 99.99%-ban olvasatlanul ... "

Ja.... mert a kb 60 oldalnyi szöveget, amit elédbasznak hitelfelvételkor, gondolom 99%-ban elolvassa és meg is érti mindenki, aki jogi szöveget még életében nem látott, ugye?

Én elolvastam (mondjuk a bankos kisasszony a feltett kérdéseim felére "nem tudom"-mal válaszolt) , de teljesen érthető szvsz, hogy nem mindenki teszi ezt meg. Nem véletlenül kúrnak eléd annyi papírt, hidd el. Egy jó ügyvéd 5 oldalban össze tudná foglalni, úgy, hogy minden fontos dolgot tartalmazzon.
Csak hát a jó ügyvédet a bank fizeti, az meg akkor hosszú szerződést ír, mer' azér fizetnek, nem a rövidér'.
@C16SE: Mindegy.
Opeled van különben? Vagy volt esetleg?
@MikeBoy:
azért, mert a városban van összesűrűsödve annyira a nép, hogy ellenőrizni tudja azt, hogy a betétesek pénze meg van-e még. és ha nincs mert magának átkönyvelte valaki, hogy majd visszafizeti, mert közben abból tőzsdézik, vagy mit tudom én, bármilyen turpisság, akkor a városon belül van arra a legnagyobb esély, hogy ez kiderüljön.

ha ezt állami keretek között csináljuk, akkor abba belekeveredik mindenféle dolog. a gyúrcsány ferenc nem lopik, mert a múltkor is idegyütt oszt kezet csókolt. az milyen rendes ember. eriggy mán gazember, az úszómendencéjét is lopta a fittelinea bétét csinált hozzá, orbán viktor mégis csak álamférfi. szóval ez így működik. mert mit tudom én miért. ha a piaci működést állami rangra emeljük, akkor elbukik az egész. az államszocializmus is ezért bukott el.

de nem erről beszélek. hanem arról, hogy van egy adósságoktól mentes budapest. és azt mondja a főpolgármester, hogy tisztelt polgárok: be lehet tenni a pénzt. túl nagy kamatot nem fizetünk, mert csak egyszerű bankolást biztosítunk. itt egy budapest kártya. és akkor lehet használni. nem kell semmit cégekbe kiszervezni. hanem egész egyszerűen a város működteti ezt néhány ügyfélszolgálattal. ugyanúgy, mint a közhivatalokat.

utána meg jöjjön az erste és mondja azt, hogy ők most ennél többet kínálnak. mert személyre szabottan tanácsot adnak. azt mondom nekik, hogy ezt a pénzt igazából megjátszhatnám a tippmixen is, de nem akarom hogy ez ennyire szerencsejáték legyen, hanem legyen benne egy kis reckér, de ne akkora. és mondjon a bankár nekem oddsokat. akkor értem, hogy ehhez kell szakértelem, mert képbe kell lenni az arannyal, az olajjal, meg a nokia részvénnyel kapcsolatban. de amit a magyar lakossági bankok többsége csinál az szerintem adminisztráció. semmi egyéb. tehát nem egy szakközgazdász fogadja az embereket, hanem magdika a hitelügyintéző. és értem, hogy ez megy a vodafone-nál is, csakhogy ott van egy távközlési hálózat. az erste meg egy szar ügyfélszolgálat. tehát nem értem, hogy mit tud az a labanc ami miatt annyi pénzt akar keresni. értem, hogy ez a kurucos dolog egy hülyeség. mert a végtörlesztők jól járnak. a többiek meg még szarabbul. és ez sehogy se jó. akármit is mond a kormány.

csak azt nem értem, hogy az egyszerű bankolásban mi a truváj?
@Unionist:

"csak azt nem értem, hogy az egyszerű bankolásban mi a truváj? "

Semmi.
@C16SE:
nézd, egyáltalán nem vagyok a pénzipar ellen. mert a pénz ugyanolyan áru, mint bármi más. az információ is áru. a google fos betűreklámokkal keresi magát hülyére. csakhogy cserébe beindexeli a világegyetemet. és én emlékszem arra, amikor a google indult. 100-ból 100 szoftvermérnök mondta azt, hogy ez lehetetlen vállalkozás. mert ha a hálózat növekszik, akkor a google majd exponenciálisan felrobban. aztán nem robbant fel, hanem az alapítók, és a kockázati tőkésként beszálló tulajdonosok hülyére keresték magukat. de a google nem semmi, hanem nagyon is valami. szóval hiába próbálsz materiálistának beállítani egyáltalán nem gondolom azt, hogy csak a krumpli az érték meg a csöcs, mert az kézzelfogható.

ha valaki olyat tud, amit nem tudna alekosz, akkor azzal keressen végtelen pénzt. és nem az rossz, hogy van profit, hanem az a jó. de primitív ügyleteknél mit csinál a bank? mi igényel szakértelmet? mi a hozzáadott érték?

értem, ez az egész dolog a bizalomra épül. mert ez az egész egy trust. oké. nem vagyok trösztellenes. rendben. de most az ügyfelek megbíznak a bankokban? szerintem egyáltalán nem. de nem csak magyarországon nem, hanem a világban sehol.

szóval egy (kis, közepes, nagyméretű) város egy (kis, közepes, nagyméretű) globális vállalattal nagyjából azonos súlyú. egy óriás transznacionális vállalat nagyjából olyan súlyú, mint egy óriás metropolisz. egy kis nemzetközi cég meg akkora súlyú, mint egy kisváros. nehogy már egy várost ne lehessen annyira ellenőrizni, mint egy globális vállalatot. nyilván lehet.

a probléma a városi tulajdonlással annyi, hogy a városvezetésben nem feltétlen van meg mindenhez a szakértelem. de ha egy város a primitív bankoláshoz sem ért, akkor az nem város. hanem valami horda. mert oké, az állam ne építsen távközlési céget. mert azt nem is olyan egyszerű összerakni úgy, hogy biztosan működjön. meg ugye folyton jönnek a technológia váltások, 3G, 4G, 5G, 100G. így kell multiplexálni, demultiplexálni meg amúgy. így változik a nemzetközi standard, meg amúgy. és fizikai szinten meg kell oldani ezt az egészet. szóval nem elég az elméleti szakember. össze kell építeni számtalan adótornyot. és már az sem olyan egyszerű. tehát ami magas hozzáadott értéket állít elő, ami bonyolult azt ne csinálja a közhatalom. hanem csak azt, ami primitív. a közhatalom ne akarjon magának légitársaságot, mert az orbán viktor csökött agyának túl bonyolult. értem, hogy a szalonnázós, pálinkázós közegben megérteti magát a nép egyszerű fiával, de orbán viktor ne akarjon légitársaságot. és a festett hajú se sündörögjön körülötte. mert csak azt lesi honnan lehet ellopni a pénzt. és az ellenzék részéről sem sokkal jobb senki, nyilván a kincstár kulcsára ők is csak úgy bejelentkeznak. de egyszerű bankoláshoz még szanyi tibor is ért.

nem ragozom ezt tovább. nyilván érthető, hogy miről regélek.
@Gazz:

Mutass már egy bankot, amelyik havi részletekben törleszt! Lejáratkor fizet oszt jónapot. 1 éves, 2 éves stb. futamidővel, amilye van éppen. Portfóliót finanszíroz, különböző kifutású hitelekből, kötvénykibocsátásokból. Nem?

Itt azt gondolom a legtöbben nem tagadják a hitelfelvevők meggondolatlanságát (ebből a szempontból azt hiszem én kivétel vagyok mert elég jól hedgelve vagyok HUF/EUR kockázatra).

Ami sokakat, és engem is, nagyon zavar, hogy a bank nem volt hajlandó SEMMILYEN kockázatot vállalni, de az esetleges kockázat költségeit ráterheli az ügyfelekre (érts. pl. országkockázat min. 180 bázispont)

- jelzálog: a piaci érték 70%-nak 80%-át volt hajlandó finaszírozni (56%). Tehát az ügyfélé a kockázat 56%-100% között, és ha a piaci árak 56% alá mennének, az már a banké. Így van? Egy túróst! Az ügyfélé a kockázat 100% -a. Ha az ingatlan eladása nem fedezi a hitelt, akkor is marad az adósság a ki nem fizetett részre.
- az adós vállja, hogy vigyáz az ingatlanra, hogy értéke megmaradjon. Ez fair. De a bank itt sem vállal kockázatot.
- vételi és eladási árfolyamon nyerészkedés. Ez milyen költséget fedez, milyen kockázatra fedezet?
- magas ügyviteli költségek, sőt menet közben szabadon növelt díjak. ????
- magason tartott és menet közben megnövelt kamatok. A svájci alapkamat menet közben csökkent. Amikor Magyarország kockázati besorolása nem változott, a kamat nem hogy nem csökkent ezzel együtt, de nőtt. Amikor az országkockázat nőtt, a kamat tovább nőtt. A bank itt sem vállal semmilyen kockázatot, beépíti a költségeibe.
- árfolyamkockázat. Az ügyfél általában nem tud határidős pozíciókat nyitni az árfolyam kockázat kivédésére, de a bank tudna. Ennnek a költségét átháríthatná (illetve a fentebb leírt tételekbe bőségesen bele kellene férjen, hiszen már az országkockázatot is kivédte). Le se sz@rja, hogy bebiztosítsa magát és ezzel az ügyfelét. Ebből is látszik, hogy nem érdekli a default, annyira be van biztosítva.

Tessék mondani, a bank normális üzleti kockázata hol jelenik meg? Én sehogy nemtalálom.

Szeretnék én is egy ilyen üzeletet, ahol csak az ügyfelemben van kockázata, nekem pedig biztos hasznom.
@CyberPunK: "Miért, az hogy az elmúlt 3 évben csak az adós vitte el a balhét és csak ő volt a hunyó az korrekt volt eddig?"

Ez egy spekuláció. Bevállalta az árfolyamkockázatot. Az állam ott hibás, hogy nem hívta fel erre a figyelmet. Az angoloknál egy évig vitatkoztak ezen és arra likadtak ki, hogy veszélyes. Nem is vettek fel CHF hitelt. Másrészt az állam és az önkormányzatok azért is hibásak, mert maguk is ugyanezt tették. Pedig az államnak több eszének kellene lennie, mint az állampolgároknak. A bankok pedig abban hibásak, hogy belementek egy erőltetett hitelezési versenybe.

De hitelt felvenni nem volt kötelező! Tehát hárman hibásak és nem gondolom, hogy a bankok a legsarasabbak ebben.

Szerintem.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása