Aki követte az elmúlt egy évben az ukrán és az orosz devizák helyzetét, azt láthatta, hogy folyamatosan, összességében brutális mértékben gyengül a hrivnya és a rubel. Volt a háttérben minden, de legfőképpen kockázat és nemzetközi bizalomvesztés, valamint Ukrajnában magas gázár, míg Oroszországban meg éppen az olajár eséséből fakadó gazdasági problémák. Mára odáig fajult a helyzet, hogy Ukrajna az államcsőd szélére sodródott, gyakorlatilag bármelyik nap bekövetkezhet a vég, Oroszország esetében meg egyszerre kell örülni és rettegni, hogy térdre kényszerül a nagy mackó.
Természetesen nem vonható egy kalap alá a két történet, hiszen az oroszok sokkal jobb helyzetben vannak. Erősek a devizatartalékaik, nem kell a keleti szomszédtól drágán gázt venniük, hiszen éppen ők maguk az a bizonyos keleti szomszéd, de mégis, a rubel valamiért még a hrivnyánál jobban is meg lett az idén tépázva. Sem Kijevben, sem Moszkvában – hát még a végeken – nincs megfelelő mennyiségű áru. Minden eszeveszett drága, de a cégek még így sem mernek eladni, szállítani, raktározni, mert nagyon nagy a pénzügyi kockázat, ami elsősorban az árfolyamok kiszámíthatatlanságából ered, valamint abból, hogy a helyi devizás bevételek nem könnyen válthatók át értékálló pénzzé. Az ukrán kormány ráborítja a kínokat a lakosságra, mi mást tehetne források nélkül. Az orosz kormány beavatkozik, bizonyos alapvető fogyasztási javakat támogat. Ez azonban rengeteg költségvetési forrást emészt fel, mert a legszegényebbek szükségleti cikkei piaci áron 25-30 százalékkal emelkedtek volna, de az állam az egészet ellensúlyozza, amihez nagyon sok állami dotáció szükséges.
Utolsó kommentek