Abszolút meglepetésszerűen összehangolt akcióba kezdtek a vezető gazdaságok jegybankjai. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, valamint a svájci, a kanadai, az angol és a japán jegybank ideiglenes kétoldalú swapműveleteket hajtanak végre, a likviditás növelése érdekében. A megegyezés értelmében 50 bázisponttal csökkentették a meglévő dollárswapok (határidős devizacsere-ügyletek) árazását december 5-étől.
Ördögi körbe kerültek a devizahitelesek. A kisegítésükre hozott gazdaságpolitikai intézkedések még egy lapáttal tesznek a gondjaikra.
A kedvezményes árfolyamon való végtörlesztés szeptemberi törvénybe iktatása óta a forint folyamatosan veszít erejéből. Egy eurót október vége óta már csak 300 forint feletti értéken lehet beszerezni. Igaz, hogy erre az időszakra az euróválság is rányomja a bélyegét, csakhogy a forint más régiós valutákhoz képest is rendre alulteljesít. Ezt pedig a piacon egyebek mellett a rendkívüli banki veszteséget okozó, a piaci folyamatokba beavatkozó végtörlesztés számlájára írják.
Ma kiderült, azoknak az elemzőknek volt igaza, akik inkább lépcsőzetes kamatemelési ciklusban gondolkodtak, és nem nagyobb lépésekben megvalósuló emelésben: a monetáris tanács ugyanis 50 bázispontos kamatemelésről döntött ma, így a jegybanki alapkamat 6-ról 6,5 százalékra nőtt.
Izmosodásnak indult a forint! A hétvégi pozitív hírek, az egyre fokozódó nemzetközi hangulat is segített abban, hogy a pénteki mélyrepüléshez képest 2 százalékot erősödjön a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. Reggel még 313 forint körül mozgott a kurzus, azonban délután kettő órakor már „csak” 307,6 forintot adtak egy euróért.
Tegnap Portugália, ma pedig mi. Hát, nem kellett sokat várni arra, hogy végül mi is a bóvli kategóriába kerüljünk. Minderre legutoljára 1996-ban volt példa. Ráadásul a Moody’s az új besoroláshoz negatív kilátást is biggyesztett, fenntartva a további leminősítés esélyét. Ezzel együtt az elemzők szerint a jövő hét elején a magyar jegybank kamatemelése is várható, a konszenzus szerint legalább 25, de inkább 50 bázisponttal, azaz 0,25-0,5 százalékponttal kúszhatnak feljebb az irányadó kamat a jelenlegi 6 százalékról.
Az ország bóvli kategóriába sorolása egyenes úton vezet – a kamatok emelkedésén át – a hitelek további drágulásához, az ország finanszírozási körülményeinek romlásához. Ez pedig még inkább illuzórikussá teszi azt a hitet, hogy egy közös állami-civil bank révén olcsó forinthitelhez juthatnának a bajba jutott devizahitelesek.
A Facebookon szerveződő devizahiteleseket képviselő Hiteltársulás vezetője a nemzetgazdasági miniszterrel e héten folytatott megbeszélés után úgy gondolta, hogy elvi egyetértés született egy – a devizahiteleseket segítő - webbank létrehozásáról. Kérdés persze az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium valóban elszánta-e magát erre a lépésre. Elgondolkodtató ugyanis, hogy a tárgyalás után kiadott közleménye meg sem említi a webbankot. Ennek több oka is lehet:
Jó hír, hogy tőlünk független források is állítják, nem mi voltunk a vészmadarak a forintpiacon! Sőt! A Magyar Nemzet értesülései szerint a forint ellen folyamatos és koncentrált támadás zajlik. Ennek pedig a fele sem tréfa! A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a forint a régió devizáit is meghaladó mértékben gyengült az utóbbi időben mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest, s a fentiek miatt „felderítik a támadássorozat okozóinak kilétét”.
Isten látja a lelkünket, nem akartunk vészmadárkodni tegnap. Erre tessék: hiába kezdtük viszonylag erősen, 305-306 forint körüli sávban a mai kereskedést, dél körül elfogyott a lendület és ismét a 310-es sáv fölé gyengült a forint az euróval szemben. Az ok az elemzők szerint elsősorban a német kötvényaukció sikertelenségében keresendő, az egyébként is borús hangulatra ez az esemény tette fel a pontot.
Az elmúlt pár napban nem igazán értekeztünk a forintról, mert az IMF-bejelentés részleges korrekciót hozott a piacon. Azt azonban látni kell, hogy ez a korrekció valóban csak átmeneti, a kurzus ugyanis nem nagyon tudott elmozdulni a 303-306 forintos sávról. Emlékezetes, hogy 2008 októberében az akkori IMF-bejelentés hírére a forint a 270-es szintről visszaerősödött 250-ig, azonban nem maradt ott sokáig. Egyes elemzések szerint újra elszállhat a forint az euróval szemben.
Az idei év egyik legnagyobb pénzügyi vicce nagy vihart kavart a médiában, majd szép lassan marginalizálódott. A Hiteltársulás képződménye több szempontból is nonszensz, a normál körülmények között kiérdemelt harsány kacagás és tapsvihar vélhetően csupán azért maradt el, mert napjaink egyik legszomorúbb problémáját érinti a kezdeményezés. Az állami segítséget is váró és tőzsdére is igyekvő Hiteltársulásnál éppen 329 milliárd forintnyi hitelt kereső 27 ezer embernek kellene egyre gyorsabban szembenézni a realitásokkal, de leginkább talán a kezdeményezés élére állóknak kellene elnézést kérnie…
A Hiteltársulás vezetői november 22-én találkoztak Matolcsy György gazdasági miniszterrel. A találkozón a társulás egy webbank létrehozását vetette fel. A konzultáció a felek között állítólag tovább folyik.
Mi a gond a Hiteltársulással?
Rendkívüli körülmények között az emberek hajlamosak arra, hogy félredobjanak évezredes alapigazságokat. A jelenlegi hitelválságban is ez a tényező eredményezheti, hogy a Hiteltársulás olyan elvek mentén kíván létrejönni, mely nem működőképes.
Utolsó kommentek