A nap legfontosabb pénzügyi hírei
Abszolút meglepetésszerűen összehangolt akcióba kezdtek a vezető gazdaságok jegybankjai. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, valamint a svájci, a kanadai, az angol és a japán jegybank ideiglenes kétoldalú swapműveleteket hajtanak végre, a likviditás növelése érdekében. A megegyezés értelmében 50 bázisponttal csökkentették a meglévő dollárswapok (határidős devizacsere-ügyletek) árazását december 5-étől.
Ezzel gyakorlatilag a kereskedelmi bankok olcsóbban juthatnak pénzhez, így mérséklődhet a pénzügyi feszültség a piacokon, emelkedhet a hitelezési aktivitás.
Az intézkedés hírére pozitívba fordultak a részvénypiacok, és a forint is izmosodott euróval szemben: a kurzus egészen 306 forintig süllyedt. A svájci frankért 250,30 forintot kértek, miután délelőtt még 255 fölött is járt az árfolyam.
Talán nem is annyira meglepő, de a gazdaság lassulása Kínát is elérte. Likviditási problémák léphetnek fel ezért az ázsiai országban is, így az ottani jegybank 20 százalékra csökkentette a kereskedelmi bankok számára előírt tartalékráta mértékét, hogy élénkítse a hitelezést.
Mindeközben kijelölték a magyar IMF-tárgyalódelegációt. Ki tudja miért, de Matolcsy György gazdasági miniszter kimaradt a három fős delegációból, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezet majd, a két tagja pedig Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke lesz.
Ha már IMF. Az eurózóna pénzügyminisztereinek mai tanácskozásán kiderült: az európai adósságválság megfékezésének kulcsszereplőjévé válhat a Valutaalap. Úgy tűnik ugyanis, hogy megfelelő mennyiségű forrást csak az IMF segítségével lehet biztosítani a bajban lévő országok számára.
Rég volt már szó a végtörlesztésről. Az apropót most az adta, hogy az MNB közzétette az októberi megtakarításokkal kapcsolatos adatait. Így októberben 130 milliárd forintnyi megtakarítást használtak fel a háztartások végtörlesztésre, ennek ellenére 83 milliárd forinttal nőtt a lakosság betétállománya. A hízás mögött az MNB szakértői a devizabetétek forint alapúra váltását és a130 milliárd forintnyi, uniós támogatásokból finanszírozott területalapú támogatás előlegének kifizetését sejtik.
Utolsó kommentek