Szükség volt pár napra, hogy a postagalamb elérjen Washingtonba, és megvigye kormányunk üzenetét az IMF számára. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója közleményében tudatta: az IMF jelenleg Budapesten tartózkodó szakértői stábja a IV. cikkely szerinti konzultáció lezárását követően egyeztetni fog az IMF menedzsmenttel a kérés kapcsán.
Kormányunknak még minket is sikerült megviccelnie tegnap. Alighogy kitettük a napi összefoglalónkat, máris bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek az IMF-el a pénzügyi gondok megoldása végett. A Nemzetközi Valutaalap alapvetően három különböző hitelcsomagot kínál válsághelyzetekben, ezek közül Magyarország, a hozzáértők szerint várhatóan az úgynevezett elővigyázatossági készenléti hitelkeretet próbálja majd elcsípni.
Csak megvan az eredménye az elmúlt napok panaszkodási rohamainak: kiderült mégsem 40, „csupán” 37 százalékra nő az evakulcs. Ezzel együtt az összeghatár a korábbi jelzéseknek megfelelően 25 millió forintról 30 millió forintra nő.
Az egyszerűsített vállalkozói adó olyan hibrid pedagógiai eszköz, mint mikor a rossz szülő azt mondja gyerekének: „nem érdekel hol kujtorogsz, de vacsorára itthon legyél.” Ettől senkinek sem lesz jobb, de egyszerre élvezhető a szabadság és a fegyelem látszata. Mi kellene helyette?
FIGYELEM: az alábbiakban vázolt számviteli megoldások alkalmazása törvénybe ütközik. Alkalmazásukra felelősséget nem vállalunk, illetve nem is bíztatunk senkit erre, csupán bemutatjuk a történések egy lehetséges szcenárióját.
A mostaniakhoz hasonló sötét órákat utoljára 2008 októberében éltünk meg, és még ki tudja, hogy hol, vagy egyáltalán mi lesz a vége. Ráadásul a reggelek sem a régiek, már kávé sem kell, hogy felébredjen az ember, elég, ha rápillant a hírekre. A Magyar Nemzeti Bank például ma tette közzé a GDP-arányos államadósságot, amely az elmúlt negyedévben 82 százalékra emelkedett, a megelőző három hónap 76,7 százalékához képest. A maastrichti kritériumok szerinti számolt adósság ennél nagyobb mértékű az elmúlt három évben csak 2009 és 2010 első negyedévében volt. Az 1647 milliárd forintos adósságnövekedés 65 százaléka a forint árfolyamgyengüléséből adódik. Az azóta eltelt időszakban pedig tovább romlott a kép, mivel szeptember vége óta további 7,5 százalékot gyengült az EURHUF kurzusa a 293-as szinthez képest.
Bár alapvetően a mai nap fontos híreit hivatott ez a kis blogbejegyzés összegyűjteni, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy tegnap este megdőlt a történelmi csúcs: egy euróért 317,72 forintot kértek a devizapiacon. Aki egy kis enyhülést várt a mai kereskedésben, az sajnos tévedett, az árfolyam minimálisan mozdult el, reggel 316 forint, délután 314 forint körül mozgott.
Pozitív hír viszont, hogy a magyar GDP 1,4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A kormány által ez évre várt két százalékos bővülést a piac sem vette komolyan, a friss adat azonban megfelel az elvárásoknak.
Komolyabb pénzösszegben le mernénk fogadni, hogy ez a hét a forinttól és a hozamoktól lesz hangos, illetve, ha elérjük a 320 forintos szintet, akkor a jegybank közbelépésétől (és ha nincs szerencsénk, akkor talán arról is, hogy bóvlivá minősítették az országot). A Jegybanki intervenciós szint nincs messze, ma ugyanis az euró/forint árfolyam elérte a 316 forintos szintet, megközelítve ezzel a 2009 márciusában elért 317 forintos történelmi csúcsot vagy mélypontot, nézőponttól függően.
Bár a politika most is optimistán próbált a dologhoz állni: nem közösködünk az IMF-el, megállunk a saját lábunkon, egy újabb állampapír-aukció sült el igen kínosan. Az 50 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre mindössze 35,6 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges forgalmazók a ma megtartott 6 hetes likviditási diszkontkincstárjegy aukción, amelyből egyetlen ajánlatot sem fogadott el az Államadósság Kezelő Központ. Az euróövezeti válság ága ebben az esetben azonban nem csak minket húz, a szomszédos Szlovákiában egy ötéves állampapír-aukció sült be, ahol a meghirdetett mennyiség kevesebb, mint tizedére érkezetett be vételi ajánlat.
Tovább a Portfólió.hu cikkére >>
A pénz több objektív csereeszköznél. Ezt egy 60 évvel ezelőtti szociálpszichológiai kísérlet is megerősítette. A szegény gyerek nagyobbnak látja a pénzérmét, mint gazdag társa. A pénz szubjektív jelentéssel bíró objektum, amelyhez viszonyulunk, amely nemcsak befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, hanem – miként az említett kísérlet is mutatja – még észlelésünket is torzíthatja.
Mi, magyarok – már ha lehet nemzetkarakterológiai egységként beszélni egy 10 milliós társadalomról – hagyományosan ellentmondásosan viszonyulunk a pénzhez. Egyik oldalról a vágyaink tárgya, másik oldalról viszont van bennünk a pénzzel szemben valamiféle negatív értékítélet, ha úgy tetszik, megvetés. Elég, ha egy pillantást vetünk közmondásainkra:
Adósságválság ide vagy oda, a befektetők az elmúlt hetekben döntötték a pénzt a feltörekvő piacok részvényalapjaiba. Hogy ez miért is furcsa? Mert az elmúlt félévben a feltörekvő piacok befektetői népszerűsége nagyban függött az európai helyzettől. Most viszont az olasz problémák ellenére – bár az olasz állampapírok hozamát szépen feltornázták - öntötték a tőként a feltörekvő gazdaságokba. A 2,1 milliárd dollárnyi vagyon nagy része azonban nem egyes régiókba áramlott, hanem a feltörekvő piacokon befektető alapokba, amelyekben természetesen túlsúlyosak az ázsiai befektetések.
A Magyarországot is magába foglaló régiót (amelyben befektetői szemmel Kelet-Közép-Európa, a Közel-Kelet és egyes afrikai országok vannak jelen) egyelőre mostohán kezelik az invesztorok, gyakorlatilag ez az egyetlen olyan feltörekvő piaci szegmens, ahonnan tőkekiáramlás volt az elmúlt héten. A fenti számhoz képest a kivont 42 millió dollár nem tűnik soknak, de ha összevetjük azzal, hogy az elmúlt hat hónapot követően a múlt héten érkezett először újra friss tőke (49 millió dollár) ebbe a régióba, az már eléggé lehangolónak látszik.
Az Európai Bizottság 0,5 százalékos, a kormány egyelőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár jövőre. Ugyanakkor a Bizottság prognózisa szerint a kormány által tervezettnél minimálisan magasabb lehet a költségvetés hiánya, bár az így is az elvárt 3 százalék alatt maradhat. Az EB azonban szemmel láthatóan nem elégedett: további intézkedéseket javasolnak a magyar kormánynak a hiány csökkentésére. Ahogy Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa fogalmazott: „A deficit jövőre ugyan 3 százalék alatt maradhat, de a jelenlegi információk alapján 2013-tól újra 3 százalék fölé mehet.”
Utolsó kommentek