A hazai egészségügyi ellátás kapcsán mindenkinek van egy története, ami személyes tapasztalatként is megerősíti abban, jó ha van egy B terv az állami védőháló mellett..

Egy tegnapi eset: a trombózisgyanúval kórházban fogott páciens hozzátartozójának az orvos által a kezébe nyomott recepttel a kórház kapuja mellett lévő gyógyszertárba kellett mennie, hogy kiváltsa a kórházi kezeléséhez szükséges gyógyszert. (Nincs pénz az egészségügyben!) A gyógyszertárban a körültekintő gyógyszerész kikérdezi a receptvivőt; kinek, miért van szüksége a készítményre? Miután kiderül, hogy a páciens egy hete szült, nem hajlandó kiadni a felírt gyógyszert. A meglepett hozzátartozó visszatér az orvoshoz, aki a gyógyszerész „szakvéleménye” alapján úgy dönt, hogy a kismamának mégsem lesz szüksége erre a kezelésre. (Hol a szakmai kompetencia, mennyire megalapozott az orvos döntése?) 

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: egészségügy társadalombiztosítás egészségbiztosítás

A magyar GDP akár 2-3 százalékkal is csökkenhet, ha Görögország kihullik az euróövezetből. A jóslatok szerint nem leszünk egyedül, a következmények az uniót is sújtják majd – ha nem is ilyen mértékben. A görög válságkezelési kudarc is bizonyítja, hova vezet, ha a döntéseket rövid távú szempontok vezérlik.

Még egy hónapig szurkolhatunk, hogy a görög eseményeket ne egy újabb recessziós hullám kövesse, többek között Magyarországon is. A derűlátóbb forgatókönyv a június 17-ére kitűzött „második körös” görög választások végeredményén múlik elemzői vélemények szerint. Már csak érintettség okán is érdemes tehát megvizsgálni: miként lehetséges az, hogy háromévnyi vívódás és több százmilliárd eurós hitelcsomagok árán sem sikerült elkerülni a (most nem csak pénzügyi értelemben vett) csődöt!

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: euró válság IMF EU Görögország GPD

A mindenkori kormányok adókivetési kényszereiktől vezérelve  szeretnek olyan tételekre lőni, amelyek valójában nincsenek is. A legújabb ötlet az ingatlanok árnövekedésének megadóztatása. Vajon elolvastak előtte bármit is a jelenkori ingatlanpiaci trendekről? Pedig a képviselői vagyonnyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a döntéshozók a maguk bőrén is érezhetnék, hogy mi történik a piacon.

Címkék: adó költségvetés ingatlanpiac árfolyam-növekedés

Avagy mire jó a piaci alapú egészségbiztosítás?

Sokak fantáziáját megmozgatta, hogy a korábban is létező, de alig elterjedt egészségbiztosítás teljesen elszámolható, illetve a munkavállaló által cafeteria-juttatásként kérhető lehetőséggé vált. Műtéti várólistákon való előzésről, csípőprotézis soron kívüli behelyezéséről, a hálapénz megszűnéséről szóltak a hírek. Utánanéztünk, hogy helytállók-e az illúziók, s pótolható-e a piaci egészségbiztosítással az, ami hiányzik az állami ellátásból.

Kaphatunk-e végre európai minőségű szolgáltatást a havi plusz biztosítási díjért? Fél év és néhány cég piacra lépése – illetve egy-két korábban is aktív biztosító erősödő piaci aktivitása - után egyelőre úgy tűnik fel, felesleges túlzó illúziókat táplálni. Négy cég konkrét termékeit megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy sajnos szó nincs semmilyen műtéti várólistán előzésről, hálapénz eltörléséről és hasonlóról.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: biztosítás egészségbiztosítás

Egy napos kirándulással csaknem évi kétmillió forintot nyerni? Lehetséges, ha egy aktív uniós kapcsolatokkal rendelkező kkv pénzforgalmának lebonyolításához például Szlovákiában nyit számlát. Ez derült ki miután nagyító alá vettük a magyar vállalkozói számlák költségeit a határon innen és túl, különös tekintettel a devizában fogadott és küldött tételekre.

A kalkulációhoz egy kisebb és egy közepes vállalkozást vettünk alapul, amely havonta 20, illetve 40 eurós utalást indít és ugyanennyit fogad is, átlag 1000 euró/darab értékben. Öt magyar bank ajánlatát vizsgáltuk meg, az utalás költségéhez csak a havi díjat adtuk hozzá, az egyéb költségektől (pénzfelvétel, bankkártya költsége, stb.) eltekintettünk. Minden banknál a számunkra legolcsóbb lehetőséget kerestük, de az olcsóbb utalási lehetőséghez általában magasabb havi díj is járult. Ezért feltüntettük a havi díjat is. A kényelem és a megtakarítás miatt internetes utalást választottunk, mivel uniós partnereink vannak, csak az olcsóbb SEPA utalást használtuk.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: kkv pénzfelvétel pénzforgalom euróutalás SEPA

Van képük hozzá, mondhatnánk némi Facebook analógiával azokra a brókercégekre, amelyek néhány hete még nyilvánosan, mostanában viszont már csak inkább fű alatt bíztatnak Facebook-jegyzésre. Mivel magyar magánszemélyek számára a jegyzés jogilag aggályos, több szolgáltató kiskapukat keresgél, a végén azonban mégis csak az FB-rajongó járhat pórul.

A Facebook hívószó lett, amivel most könnyen lehet értékpapírszámla-nyitására buzdítani a tőzsdét korábban csak hírből ismerőket. Csakhogy egyre több jogász állítja: igazából nincs is törvényes lehetőség arra, hogy magánszemélyek az USA-n kívül jegyezzenek a részvényből. A honi szabályozó hatóság, a PSZÁF azonban egyelőre nem foglalt hivatalosan állást a kérdésben, így a brókercégek tábora is megoszlik. Vannak a szabályokat szigorúan betartó, s vannak az azokat másként értelmezők, akik inkább az ügyfélszerzésre koncentrálnak, mondván fontos ugyan becsületesnek lenni, csak nem kifizetődő.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: részvény Facebook PSZÁF

Kis túlzással ez volt az első véleményünk az euró alapú betéti kamatokkal kapcsolatban, amikor helyet kerestünk euró megtakarításunknak. Aztán szép lassan fogyni kezdtek az ábrándok és az akciós 4,36 százalékos látványos hozamból így lett 1,66 százalékos kézhez kapható hozam…

Nem tűnt fel elsőre, de miért is gyanakodtunk volna? Az euró kamatok fair, sőt, kiemelkedően magas értékekkel rendelkeznek az európai viszonyok közt Magyarországon. A betéti kamatok 2,5 és 4,36 százalék között szóródnak öt nagyobb bank ajánlatait vizsgálva:

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: kamat átutalás számlavezetés készpénzfelvétel

 Merre induljunk: a kínai vagy a kazah út vezet az ország felvirágoztatásához? Szerintünk egyik sem. Volt ugyan már olyan időszak, amikor sikerrel valósítottuk meg az ország felvirágoztatásának stratégiáját, bár ezt csak a történelemkönyvekből ismerjük. Pedig a képlet irtózatosan egyszerű, minden közgáz tankönyvben benne van.

Az ország felvirágoztatásának algoritmusa első éves egyetemi tananyag. Csak amikor az ember ezeket olvassa, akkor még korántsem látja meg benne a szépséget, mert még nem ocsúdott fel abból a sokkból, hogy mennyivel több és jobb a csaj/pasi itt az egyetemen mint a gimiben! Lássuk tehát a tennivalókat:

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: gazdaság Kína Szlovénia nyersanyag járműipar

Körülbelül annyi biztos eddig, hogy a telefonadó felkavarja a hazai telekommunikációs piacot, azt viszont még egyáltalán nem látni, hogyan működik majd az új rendszer. Megpróbáltuk kideríteni, min agyalhatnak a színfalak mögött a telefonszolgáltatók, s előfizetőként mi mire számíthatunk?

A hétköznapi ember az új adó tudatában elhatározza, hogy mostantól kevesebbet telefonál, sms-ezik és mms-ezik; helyette inkább az emailt, a közösségi online kapcsolattartást és a Skype-ot választja, és megpróbál megbékélni a gondolattal, hogy nem tudhatja, mekkora lesz majd a számla. Eközben, a szolgáltatóknak már most pénzt kellene ölniük abba, hogy percdíjalapon számítsák, számlázzák és szedjék be az új adót. A probléma minden szolgáltatót érint, de a nagyokra különösen rájár a rúd: a hang-, és üzenetküldő szolgáltatásokból befolyó bevételeik csökkennek, és a 2010-től kivetett válságadó még 2013-ig vagy 2015-ig is maradhat, miközben fejlesztésre is költeniük kell, ha nem akarnak lemaradni. Kilátásaik nem a legjobbak: az Erste elemzői már nem tartásra, hanem eladásra javasolják a legnagyobb hazai szolgáltató részvényeit.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: telekommunikáció telefonadó

A két ország közötti gazdaságpolitikai meccsben kétségtelenül nyerésre állnak szomszédaink. Szlovákiában 10 évvel ezelőtt felvállalták a radikális szerkezetátalakítást. Lássuk mire jutottak ők, s mire jutottunk mi ez alatt az egy évtized alatt.

Hiába reménykedtek sokan abban, hogy a kétharmados felhatalmazású magyar kormány átgondolja majd az államapparátus méretét, az elvégzendő feladatokat és az ehhez szükséges forrásokat. Az egészségügy rendbetétele helyett egy újabb adókivetéssel (chips-adó) szerzett bevételből akarják megoldani a felháborítóan alacsony béreket, a gyógyszerkasszát már menetrendszerűen újra és újra csak csökkentik. Csakhogy a szerkezeti átalakítások nélkül ezek csak az állami szolgáltatások színvonalát csökkentik, nem az állam túlzott méretét.Hogy miért lenne szükség egy hatalmas, bár kétség kívül rövidtávon sok embernek hátrányos reformra, azt legékesebben közvetlen szomszédunk, Szlovákia példája bizonyítja.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: Magyarország EU GDP Szlovákia