Devizahitelesek tömegei bíznak abban, hogy terheiket milliárdokkal csökkenthetik, sőt akár el is tüntethetik a kedvező bírósági ítéletek. Ez egyfajta csodavárás, amit a reménytelenség és az egyre nagyobb terhek táplálnak. Hiába rohamozták azonban meg a Kúria tárgyalótermét, a csoda elmaradt, megy az ügy az Európai Bíróságra. Marad viszont a gyenge forint miatt okozott kár, ami tavaly 40 milliárdos rekordterhet ért el.
Tavaly a lecsúszó forint rekordnagyságú kárt, 40 milliárd forint többletköltséget okozott az adósoknak, számolta ki a portfolio.hu. Ezzel viszont kevesen néznek szembe, helyette csodára, például a törlesztést részben vagy teljesen eltörlő bírósági ítéletekre várnak. A gond az, hogy csodák, ahogy a Kúria lényegében halogató döntése is bizonyítja ritkán fordulnak elő, miközben a gyenge forint okozta plusz teher a következő évek valósága lesz.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Sokan kárhoztatják a kormányt, amiért az előrejelzettel szemben kisebb volt az érdeklődés az új típusú adónemek iránt. Vajon tényleg az ő hibájuk? Miről tanúskodik, ha valaki a kedvező feltételek ellenére kimarad az új adózási nemből?
A kormányoldalhoz közel sokan és lelkesen hivatkoznak a mostani napokban Olivier Blanchard és Daniel Leigh nemrég publikált elemzésére, amely felhívja a figyelmet az IMF-recepteknek a munkanélküliséget - és ettől elválaszthatatlanul - a szegénységet növelő veszélyeire. Ezzel támasztják alá az Orbán-kormány „szabadságharcát” az IMF-fel szemben. Csakhogy ma bármilyen pénzügyi mankóról folyó tárgyalások keretében nem az IMF, hanem az Európai Unió szabhat igazán megszorító feltételeket. A tét pedig nagy, az uniós pénzek megtartása.
A kormány évek óta tartó bankellenessége és a bankok jelentős mértékű adóztatása eredményeként menekül a tőke a magyar bankszektorból. Magyarországról arányaiban annyi tőkét vontak ki, mint a komoly gondban lévő Spanyolországból, a magyar bankok pedig zombi üzemmódba váltottak és berendezkedtek a túlélésre. Erősen visszafogták vállalati hitelezésüket, a különféle bankadókon és bedőlt hiteleken elszenvedett veszteségüket pedig ráterhelték az adósságukat továbbra is fizető rétegre. A tarthatatlan helyzeten változtatni kell. Mekkora szerepe lehet ebben egy webbanknak?
A minisztériumban nem végezték el a házi feladatot, de mi kiszámoltuk helyettük: mibe is fáj az országnak a "nem tandíj" finanszírozására tavaly beígért kamatmentes diákhitel? Aki unja a matekot, vagy nincs ideje, annak előre lelőjük a poént: ez is nagy összeg. Akár a hallgatóktól szedik be munkába állásuk után a kedvezményes tandíjhitelt, akár eleve tandíjmentesen tanulhatnak, az országnak mindegyik pénzbe kerül. Csak az egyik megoldás elegánsabb és modernebb.
Nagy elánnal támadja újabban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az életbiztosítások MLM-rendszerű értékesítését. Nem tudni, hogy ennek eredményeképpen kihalnak-e az MLM-rendszerű értékesítési módszerek a banki és biztosítói piacon, de ha mégis, nem kell megsiratni azokat.
Dzsentrik vagyunk. Halhatatlan dzsentrik a 21. században is; szívvel, lélekkel, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Mindez nagyszerű táptalaj a szépirodalomnak, ám a 22. század fordulóján talán már csak „gazdasági múlt idő” lesz az ország, ha minden így megy tovább.
Jobban vagy rosszabbul élünk majd 2013-ban? Tény, hogy 2012-ben bőséggel vezetett be új terheket a kormány, de bejelentett pár könnyítést is. 2013-ban már életbe lép az árfolyamgát, a benzinár irányát viszont csak találgatni lehet. Egy tényezővel azonban eddig senki sem számolt: az egymással és a kormánnyal szembeni növekvő bizalmatlanság pluszköltségével.
Már csak pár nap van hátra karácsonyig, ám a tapasztalatok szerint nagyon sokan az utolsó pillanatokra hagyják az ajándékoknak, az ünnepi menü alapanyagainak a beszerzését. Nekik szeretnénk segíteni néhány hasznos tanáccsal abban, hogyan kímélhetik meg a pénztárcájukat abban az időszakban, amikor hagyományosan a legtöbbet költik az emberek.
A valóban bajban levő devizaadósok megsegítésének egyre látványosabb kudarca miatt - ahol csak lehet - határidőt módosít és konstrukciót frissít a kormány. A Nemzeti Eszközkezelőnél is puhították a bekerülés feltételeit, már a gyermekeik hitelfelvételéhez lakásukat fedezetként adó nyugdíjasok és közmunkások is élhetnek a lehetőséggel. Felemelik várhatóan a befogadható lakások értékét valamint az átvételi kvótát is.
Utolsó kommentek