Elhiszi bárki, hogy a Videoton gyár egyszer még meghódítja a világot? Hiszen, ha a Széles Gábor által megálmodott energiacellákat nem is gyártja majd a cég - pedig ez lenne az igazi nagy dobás - egyéb műszaki innovációra, értékteremtésre képesek a magyar mérnökök. Másoknak sikerült, a recept pedig adott. De kezdjük az elején.
Tavaly volt 75 éves az egykori Vadásztölténygyár, amely rendszeresen és büszkén számol be arról, hogy díjat kaptak a Magyar Brands versenyen. Már ikszedik alkalommal. A magántulajdonú Videotonnak a magyar „brand” ellenére ma nincs önálló, saját terméke, de az tény, hogy viszonylag jelentős, európai szinten is nyilvántartott elektronikai beszállító. Pedig több van ebben a cégben, legalábbis így gondoltuk. De lépjünk kicsit vissza a kezdetekhez.
Szoros gyári kapcsolatok révén, családunk elég korán hozzájutott egy Videoton tv-hez (akkoriban még nem ez volt a neve). A 66-os foci vb-re, amikor lealáztuk a brazilokat, máig emlékszem, pedig csak pár éves voltam. (Húú, amikor Bene a 3. percben megbolondította a brazilokat!) A gyár talán 1961-től kezdett el tévét gyártani, az akkori szocialista viszonyok között elfogadott színvonalon.
A hetvenes években pedig az állami Videoton belevágott a számítógépes iparágba is, miközben persze folyt a hadiipari termelés is, igaz fegyvertöltények helyett már a hadi kommunikációs technika gyártása dominált. A 80-as években azonban megrekedt a műszaki fejlesztés. A fogyasztási temékgyártás alig profitált a hadiipari fejlesztésekből.
Aztán az egyik fő tevékenység az lett, hogy a COCOM-listát igyekeztek kijátszani az oroszok (bocs, a szovjetek javára). A fejlesztés legfőbb tartalma a technikai összeszerelés és adminisztratív trükközés lett. De a Videoton nem sziget volt az országban. Sokan abból gazdagodtak meg, hogy számítástechnikai alkatrészeket importáltak, azokat összecsavarozták, s jókora haszonnal továbbadták, a KGST-n belül is. Az egyik legismertebb ilyen cég a Széles Gábor fémjelezte Műszertechnika volt.
A Videoton kilencvenes években lezajlott privatizációjában politikai szálak, baráti klánok játszották a főszerepet, jutott belőle Széles Gábornak, vagy ebből lett pl. az Albacomp is. Sok minden nem változott. Maradt az összecsavarozás és a trükközés. (Az Albacomp fő tulajdonosát néhány évre börtönbe is zárták.) A Videoton tavalyi árbevétele 110 milliárd forint (0,37 milliárd euró) volt.
S most ugorjunk egy nagyot. A Samsung pár hete azért került a hírekbe, mert elnökét súlyos szívpanaszok miatt kórházba kellett szállítani. Az eset kapcsán többen előhozták a Samsung fölívelésének történetét. Ki nem ismeri ma ezt a cégnevet? A cégóriás tavalyi árbevétele 210 milliárd euró körül volt.
Hogy mi a közös a Samsungban és a Videotonban? A Samsung is tévék gyártásával indult el, alig néhány évvel később, mint a székesfehérvári vállalat. Korábban a zöldségfronton és a malomiparban mozgott. A Samsung 2013-ban Koreában 7700, az USA-ban pedig 4700 szabadalmi bejelentést tett, miközben a nemzetközi bejelentéseinek száma 700. Ugyanebben az időszakban az összes magyar cég és egyetem együttvéve csupán 200 szabadalmi bejelentést nyújtott be. A szabadalmak számát idéző blog a foci nyelvére fordítva ezt úgy értelmezte: Dél-Korea 205:1-re győzött Magyarországgal szemben. (A Samsung-Videoton meccs eredményét már ki se merjük számolni.)
A Samsung eredményeiben, a tudásközpontú fejlesztésen alapuló expanzióban óriási jelentősége volt az állami szerepvállalásnak, nem egyszerű magáncégként ért el oda, ahol most van.
Végtelen lehetőségek? A rendszerváltáskor talán lehetett hinni ebben. De mintha ma is csak az lenne a legfőbb ambíció, hogy a beszállítók országa legyünk. Elektronika, autóipar, mindegy? Mit rontottunk el? Hiányzik a tudás, a szervezettség, a munkakultúra? Aligha, hiszen akkor Prezink sem volna. Vagy egyszerűen csak itthon mindent megfertőz a korrupció, ami gyökerestül kiirtja a kreativitást és az egészséges versenyszellemet? Ha ez így van, akkor hosszú vegetálásra készülhetünk, mert a bérmunka kemény, ráadásul még rosszul is fizet. A hasznot meg elviszik a kreatív cégek és nemzetek..
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek