Az EU-IMF tárgyalópáros múlt pénteki villámgyors elutazása nemcsak a nemzetközi sajtóban vet azóta újabb hullámokat, folyamatosan magyarázza a bizonyítványt a kormány is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter verziója szerint pénteken nem is szakadtak meg a tárgyalások, mert igazából csak január 10-én kezdődhetnek csak meg.

De a gazdasági tárcától érkezett olyan vélemény is, miszerint az uniós küldöttség távozásában egy “apróbb félreértés”is szerepet játszhatott, az Európai Központi Bank(EKB)ugyanis a jegybanktörvény egy korai verzióját látta, és nem azt, amelyet a parlament elé terjesztettek.

Hogy pontossan mit is látott nem világos, mindenesetre Rogán Antal pénteken benyújtott módosító javaslata – a jegybank rendszerkockázatok csökkentésében betöltött szerepéről - éppen egy olyan szövegrészt emelne vissza, amelyet az EKB még látott a megkapott tervezetben, de a parlamenti változatból már kikerült. Rogán egy másik módosító javaslattal törölne is: kivetetné az MNB-alkalmazottak bérkorlátozásával foglalkozó passzusokat. Így valamennyit visszaadna a megnyírbált jegybanki függetlenségből.

A monetáris politika őreinek döntéséből egyébként holnap lehet, hogy megint kapunk ízelítőt. Többek szerint ismét egy minimum 0,25 százalékpontos kamatemelés van a levegőben.

Arról, hogy még mi mindent kellene megtennie a kormánynak, hogy a pénzügyi védőháló valóban létrejöjjön, még folyik a találgatás. Állítólag a jegybanktörvény-módosítás teljes visszavonása, az egykulcsos adó kétharmados törvénybe való bebetonozásának megszüntetése is felmerült, s a kormánynak a hitelkeret kapcsán rendszeres szigorú ellenőrzéseknek is alá kellene vetnie magát.

Emellett az EU-IMF páros az origo.hu szerint  a pénzügyi stabilitási törvényben is talált kifogásolnivalót. Meglátásuk szerint ugyanis a rövid fókuszú, éves horizontú adósságcsökkentési szabály nincs összhangban az uniós ajánlással, a Költségvetési Tanács pedig egy "bábtestület”. A “bábok” mindenesetre éppen ma hallatták szavukat, a költségvetéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok megtárgyalása után elnökük Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy még a 0,5%-os növekedés is túl optimista lehet, ezért készülni kell újabb intézkedésekre.

A végtörlesztés blogunkban boncolgatott forrásai foglalkoztatják a pénzügyi felügyeletet is, derült ki a PSZÁF ma publikált kockázati jelentéséből. Az összességében a meglévő deviza jelzáloghitelek 15 százalékos végtörlesztésével számoló elemzés szerint a hitelek kifizetéséhez előhúzott összegek közel fele feltehetően külföldi forrásból jön. Valószíbnűleg azért jutottak erre a következtetésre a felügyeleti elemzők, mert a belföldi megtakarítások nem csökkennek a befizetésekkel arányosan.  Valamennyi fogyás persze a betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál azért kimutatható, a hitelfelvétel viszont minimális.

És egyre kevesebb lesz összességében is  piacon, ma pédául az AXA kerek perec kimondta, többé nem nyújt jelzálogkölcsönt. Valószínűleg nincs hozzá forrása, a fióktelepként működő pénzintézet anyabankja nyilván már nem kényezteti el, miután a magyarországi piac már aligha lehet számára vonzó.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!