Valahol Dél-Magyarországon az arany háromszögben, egerek martaléka lett 80 millió forint.
Igaz vagy nem igaz nem tudni, de körbejárt a pletyka vagyonkezelői körökben, hogy valahol Dél-Magyarországon az arany háromszögben, egerek martaléka lett 80 millió forint. Egy vállalkozó ugyanis, aki olajszőkítés bedugulása után átnyergelt a borbizniszbe egy saját maga által kialakított pincében tartotta felhalmozott pénzét. Persze bankókban, ráadásul csak betörő és nem egérbiztosan.
Az alig hihető esetet általában akkor hozzák fel, amikor latolgatni kezdik, hogy honnan teremtette elő a lakosság a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésére eddig befizetett mintegy 250 milliárd forintot. Október végéig 130 milliárdot, novemberben pedig további csaknem 120 milliárdot.
Az összegen belül a banki kölcsön aránya az elhanyagolható kategóriába tartozik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelentő pénzintézeti kör beszámolója szerint csupán 18,3 milliárdnyi forinthitelt vettek fel a végtörlesztéshez. Mégha a hitelből törlesztők aránya hónapról hónapra nő is (októberben a végtörlesztők 1,6 százaléka, novemberben 13 százaléka volt), akkor is eddig közvetlen hitellel csak a befizetések 7,4 százalékát fedezték, a fennmaradó 92,6 százalékot más forrásból. Ez lehet bankban parkoló megtakarítás, likvidált befektetetés, az ingatlan eladásából származó bevétel, családi kölcsön. Munkahelyi támogatás viszont nemigen, ezt a kaput ugyanis csak a november végén elfogadott adócsomaggal nyitották ki.
Csakhogy a felsorolt lehetőségeket a különféle statisztikák nem vagy csak kismértékben igazolják vissza.
- Vegyük elsőként a lakossági készpénzállományt és a banki betéteket. Erről van mérvadó jegybanki statisztika, igaz a legfrissebb adatok október végiek, tehát legfeljebb az első végtörlesztési hónapra húzhatók rá. A bankoknál parkoló lakossági számlapénzek és betétek szeptember és október folyamán nemhogy fogytak volna, de több mint 200 milliárd forinttal híztak. Csupán szeptemberben 130 milliárd forinttal nőtt a bankban tartott pénz. Ha ez a summa a magán-nyugdíjpénztári reálhozam-kifizetésből gyűlt össze, és még keresik a helyét, akkor év végén még akár föl is áldozhatják egy részét a végtörlesztés oltárán. Egyelőre azonban még megvan, tehát nem ez volt a fő forrás.
- Nézzük a befektetési jegyeket, erről is van havi statisztika. A kezelt vagyon nettó értéke október folyamán nőtt, még a veszteség nélkül likvidálható, s így a végtörlesztés miatt leginkább veszélyeztetett pénzpiaci alapokban kezelt vagyon sem fogyott nettó értéken, igaz a korábbi hónapokhoz képest jóval kisebb mértékben nőtt. Innen tehát jöhetett is valamennyi pénz, de legfeljebb néhány milliárd forint.
- Talán egyéb értékpapírok, államkötvények és részvények eladásából fedezte a többség a végtörlesztést. Ennek is kicsi az esélye. Egyrészt, mert a brókercégek nem panaszkodnak vagyonkivonásra, másrészt arról viszont hallani, hogy a nyomott részvényárak és a nagy áringadozások hatására még nőtt is az értékpapírszámlákon spekulációs szándékkal forgatott pénz.
- Akkor biztos a placcra dobott ingatlanokból folyt be a befizetések egy része. Ingatlanközvetítők szerint azonban ez nagyon-nagyon kicsi rész lehet, ha egyáltalán van. Az egyik meghatározó ingatlanügynökség október havi jelentése szerint ugyanis a megbízások 5-10 százaléka érkezik végtörlesztésre készülő ügyfelektől, de ebből szerintük pénz jó esetben csak az év végén lesz. Ennél gyorsabban csak óriási veszteség árán lehet a mai rendkívül nyomott piacon ingatlant értékesíteni, kérdés, hogy ezt hányan vállalják be. Több tízezren aligha, márpedig november 27-ig összesen 54 ezren szabadultak meg kedvezményes árfolyamon devizahitelüktől.
Akkor honnan kaparták elő a százmilliárdokat? Egy válasz mindenesetre van: a fekete jövedelmekből félretett, a világ szeme elől eddig elrejtett pénzekből. Esetleg olyasféle pincékből, mint ahol a pénzevő egerek is garázdálkodtak.
Talán nem volt véletlen, hogy a végtörlesztésről megszületett parlamenti döntés után az egyik betelefonálós gazdasági műsorban arról érdeklődtek, hogyan is áll majd a Nemzeti Adóhivatal a befizetésekhez. Vizsgálhatja a pénz eredetét vagy sem? A kérdésre egyébként kétféle válasz érkezett. Először úgy nyilatkoztak az adóhivatalnál, hogy a vagyonosodási vizsgálat keretében firtathatják a hitel visszafizetésre fordított pénz eredetét is, majd a hírt szinte azonnal egy közleményben cáfolta a NAV, mondván szó sincs arról, hogy a végtörlesztésben résztvevőket kiemelten ellenőriznék. Biztos, ami biztos ezután egy KDNP-és javaslatra jogszabályba is rözgítették, hogy nem lehet vagyongyarapodást megállapítani azzal az összeggel kapcsolatban, amelyet végtörlesztésre használnak vagy erre a célra egyenesági hozzátartozónak ajándékoznak.
Ezek után gondoljon mindenki, amit akar, egy biztos, hogy azok, akik annak idején éppen jövedelmük eltitkolására az egyébként meglévő készpénz helyett frankhitellel finanszírozták a kacsalábon forgó villáik építését, most biztos letették a banki ügyintéző elé a bankócsomagokat. Miért hagynának ki ekkora üzletet?
48 komment
Utolsó kommentek