Öt szempont amit érdemes megfontolni.
Az Alkotmánybíróság, az európai jogi fórumok, vagy a kormány egy újabb ötletrohama ugyan hozhat még komoly fordulatokat, de a devizahitelek végtörlesztésének jogerős szabályai végül is megszülettek. Az egyszeri nyereség tekintélyes, mégse rohanjunk fejvesztve az első bankfiókba. Álljunk meg és legalább most gondoljuk át kicsit jobban a lehetőségeket, mint amikor felvettük a devizahitelt. Öt lehetőség, amit érdemes megfontolni.
1. Hagyjuk a devizahitelt, számoljunk le inkább más méregdrága adóssággal
Racionális döntés lehet az is, ha valaki nem csinál semmit, legalábbis a devizahitelével, akkor sem, ha van mellette megtakarítása is. Nem nyeri meg azonnal a fennálló tőketartozás 20 százalékát, de nem veszíti el a megtakarítását, és marad mozgástere újabb befektetési döntésekhez, vagy újabb gazdasági fordulatok esetére.
Legelőbb is mindenkinek végig kell gondolnia, hogy nem használ-e olyan pénzügyi eszközöket, amelyek drágábbak a devizahitelnél! A svájci frankos hitelek helyett sokkal gyorsabban kellene megszabadulnia sok családnak a hitelkártyáktól és egyes fogyasztási hitelektől, amelyeknél az éves thm-je gyakran 50 százalék feletti. Ha ezektől megszabadulnának, könnyebben törleszthető lenne a devizahitel, s a (magán)háztartás is végre strukturális reformot hajtana végre.
2. A félretett pénzen vehetsz olyan részvényt, amelynek jók a hozamkilátásai
A befektetési oldal is kínál lehetőségeket. Néhány elemző szerint például a forinthitelezés felfutásának nyertese az OTP lehet. Ma 3000 forint alatt lehet OTP részvényt venni, ami akár jövedelmezőbb döntés is lehet, mint a megtakarítást a tőketartozás törlesztésére fordítani, hiszen a bankpapíron néhány éven belül 20 százaléknál jóval többet is lehet nyerni. Ugyanezt a lehetőséget bármelyik befektetési termékkel végig lehet gondolni.
A részvények áremelkedésében persze nem lehetünk biztosak, de hát ma a tőzsdét sem nehezebb előre jelezni, mint a kormány gazdaságpolitikáját. S milyen világ lesz az, ha az OTP részvények ára nem megy fel két éven belül 4000 forintra? Emlékezzünk csak: 2008-ban 9000 forinton forgott a bankpapír! Ha ez a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, akkor a forinthitelre is biztosan ráfázik az adós, hiszen az OTP csak akkor marad ennyire nyomott áron, ha a piaci körülmények is tovább romlanak, ami pedig a forintkamatok emelkedését hozhatja magával.
3. Mitől félsz inkább: erősebb franktól vagy emelkedő forintkamattól?
A végtörlesztéssel szemben lehet azzal érvelni, hogy úgy tűnik, a frank árfolyama a csúcson, kamata a mélyben van – erre utal az is, hogy a svájci jegybank elszánta magát az euróárhoz való rögzítésre – tehát innen már inkább lefelé visz az út. Ha az adós átül egy forinthitelbe, akkor megszabadul az árfolyamkockázattól, de cserébe a nyakába kapja a forintkamat-kockázatot. Könnyen lehet, hogy rossz trendbe száll be, hiszen most egyre többen számítanak forintkamat drasztikus emelkedésére.
4. Hitelcsere után megint lassabban csökken majd a tőketartozásod
Ha az új forinthitel havi törlesztő részlete nem lesz sokkal kisebb az eddigieknél (lásd pénzkérdés blog bejegyzés: Mennyit nyer azt adós, ha 180-on forintra vált), nem biztos, hogy érdemes váltani. Előfordulhat, hogy a törlesztő részlet érzékelhető csökkentését ebben az esetben is csak futamidő-meghosszabbítással lehet elérni, ami nem vonzó alternatíva.
Ráadásul a deviza/forinthitel csere esetén az annuitásos, azaz egyenlő havi részletekből álló törlesztés jellegzetességéből fakadóan megváltozik a havi részletében a kamat és a tőke aránya. A futamidő elején még magas a kamat és alacsony a tőke aránya, a régóta törlesztett hiteleknél viszont ez az arány már megfordult, s a havi törlesztésen belül már folyamatosan csökken a kamat és nő a tőke részesedése. Egy új hitel havi részlete tehát jóval érzékenyebben reagál egy kamatemelésre, mint egy régi hitelé.
5. Jelentős saját erőre lesz majd szükséged. Mennyit áldoznál be?
5. Jelentős saját erőre lesz majd szükséged. Mennyit áldoznál be?
Mindezeken túl – saját megtakarítás nélkül – nem olyan egyszerű forinthitelből egy az egyben kiváltani a devizahitelt. Jelentősen megváltoztak ugyanis a kötelező hitelfedezeti arányok a korábbiakhoz képest. A jelzáloghitel fedezeteként szereplő ingatlan – a szektort súlyosan érintő válság miatt – valószínűleg ma nem ér annyit, mint a frankhitel felvételekor, miközben a hitel forintban számított értéke még nőtt is. Tehát a hitel teljes kiváltásához be kell fizetni saját önerőt is, amit viszont csak megtakarításból, vagyoneladásból lehet. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében különösen súlyos lehet ez a probléma. Ezeknél a hiteleknél ugyanis – a lakásépítési hitelekkel szemben – a lakás értékét nem növelte a felvett jelzáloghitel. Ma azzal kell számolni, hogy a bankok a fedezetként szereplő ingatlan értékének csak 50-60 százalékát hitelezik meg. Tehát ha például a még fennálló devizahitel összege eléri az ingatlan értékének 100 százalékát 40-50 százaléknyi önerőt kell majd befizetni. Ezt sokan csak úgy tudják előteremteni, ha azt a biztonsági tartalékot csapolják meg, amelyet betegség esetére, családi vagy munkahelyi problémára vagy éppen öregkorra tettek félre. Ebben az esetben viszont semmilyen anyagi mozgásteret nem hagyunk maguknak, a családunknak pedig cudar világ jön.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
94 komment
Utolsó kommentek